Bezárás
Civil kurázsi

Mérgező növényvédelem: egy francia gazda először nyert pert a Monsanto ellen

Szeptember 10-én történelmiként ünnepelt győzelmet aratott egy francia gabonatermesztő az amerikai cégóriás ellen: a lyoni bíróság másodfokon is megerősítette, hogy a Monsanto Lasso nevű gyomirtója okozta súlyos egészségkárosodását. A nyolc éves küzdelem eredményeképp a gazda kártérítést igényelhet, annak ellenére, hogy a biotechnológiai vállalat bejelentette, a Semmítőszékhez fordul.

Az idén 51 éves Paul François harca a mezőgazdasági vegyszergyártók óriásával, az amerikai Monsantóval 8 éve kezdődött, és első sikerét 2012 februárjában aratta, amikor a lyoni törvényszék kártérítésre ítélte a gigavállalatot. Múlt csütörtökön másodfokon is megerősítették a verdiktet: a döntés szerint a cég vétett szerződési kötelezettsége ellen, amikor nem feliratozta és csomagolta megfelelően termékét, és nem tájékoztatta a felhasználókat annak veszélyeiről.

A felperes történelminek minősítette a döntést, először fordul ugyanis elő Franciaországban, hogy egy vegyszergyártó cég kártérítést köteles fizetni az okozott mérgezés miatt egy gazdának. A Monsantóról könyvet és dokumentumfilmet is jegyző Marie-Monique Robin francia oknyomozó újságíró szerint világpremierről van szó: még soha nem sikerült egyetlen gazdának sem pert nyernie a cégóriás ellen. A döntést ünneplő zöld szervezetek szerint ez egy nagy lépés azoknak, akik hasonló problémákkal küzdenek, és szeretnék elismertetni, hogy betegségüket a felhasznált szerek okozták. A cégek felé pedig az a bíróság üzenete, hogy ezentúl nem háríthatják el a felelősséget olyan könnyen az állami szereplőkre és magukra a felhasználókra.

A gabonatermesztő ügyvédje, François Lafforgue szerint 42 gazda vagy mezőgazdasági alkalmazott dossziéját képviselik. Eddig majd húsz esetben sikerült elismertetniük, hogy az egészségügyi problémák a munkavégzéssel függnek össze (tehát munkahelyi balesetként vagy betegségként kezelendők), illetve a munkaadók mulasztását. A gyártók felelősségének bizonyítása jóval bonyolultabb, hiszen a tünetek általában hónapok, évek múlva jelentkeznek, és több vegyszer használata tovább nehezíti az ok-okozati összefüggések feltárását. Az eddig indult eljárások nem is egyes cégek, hanem egy, a kártérítésre létrehozott alap felé irányulnak. Az ügyvéd úgy véli, a döntés precedens értékű lesz, és hamarosan újabb perek indulnak majd. Csak a Paul François által 5 éve alapított egyesületben 150 olyan tag van, akik a vegyszereket okolják egészségügyi problémáikért.

Paul François élete 2004 áprilisában vett fordulatot, amikor permetezés után, a tartályok tisztítása közben nagyot szippant a mérgező párákból. Épp csak annyi ideje marad, hogy feleségének elmondja, mi történt, majd rosszul lesz, vért köp, és a sürgősségi osztályon végzi, a részletekre ma már egyáltalán nem emlékszik. Az akkor 40 éves gazda, aki 240 hektárján nagyrészt gabona monokultúrát tart fenn, 5 hét múlva áll újra munkába, de jelentős emlékezetkiesésektől, durva fejfájásoktól szenved, és gyakran a beszéd is gondot okoz számára. 2004 novemberében összeesik a konyhában. Eszméletét vesztett apjukra lányai találnak rá, ekkor veszi kezdetét egy hosszabb kórházban töltött időszak, amikor az orvosok több ízben is a legrosszabbtól tartanak, de egyáltalán nem hozzák összefüggésbe a férfi állapotát a Monsanto termékével és az áprilisi balesettel. A rengeteg vizsgálaton és több kómán átesett betegnél végül súlyos agyi károsodásra bukkannak.

A gabonatermesztő családja saját költségén kutat több hónapon át, mígnem 2005 májusában, jó egy évvel a végzetes nap után bukkannak rá a monoklór-benzolra, egy gyakran súlyosan mérgezőként elkönyvelt összetevőre, amely a Lasso gyomirtó felét alkotja. Paul François agyi károsodása ma is kimutatható, féléveként MRI-vizsgálatra jár, neurológiai problémái is fennállnak, és csak részmunkaidőben dolgozik, mert sok időt kell ágyban töltenie – krónikus fáradtsággal, erős fejfájásokkal küzd.

Első harcát egyébként nem a mamutcéggel vívta meg, hanem szakmai egészségpénztárával, amely nem volt hajlandó elismerni, hogy betegsége összefügg foglalkozásával, ezért először is őket perelte be, és 2009-ben, tehát 5 évvel a baleset után a bíróság neki adott igazat. Egy évvel később a bordeaux-i bíróság másodfokon is megerősítette az ítéletet, és a Lasso gyomirtó felelősségét a mezőgazdász egészségének romlásában. Ezzel párhuzamosan indult, 2007 februárjában a Monsanto elleni pere, ugyanis úgy gondolja, hogy a vállalat tisztában volt a Lasso jelentette veszéllyel, már azelőtt, hogy 2007 novemberében betiltották volna a szert Franciaországban – ugyanebben az évben, uniós döntésre Magyarországon is visszavonták a termék engedélyét. Paul François gyanúját arra alapozta, hogy a Lassót már 1985-ben betiltották Kanadában, 1992-ben pedig Belgiumból és az Egyesült Királyságból is kivonták.

A perben ügyvédje a fentiek mellett azt is számon kérte, hogy a cég a termék tájékoztatójában nem utalt a veszélyekre, így maszk használatát sem javasolta. A Monsanto védői kitartottak amellett, hogy mivel a tünetek több hónappal a baleset után keletkeztek, nem függnek össze bizonyíthatóan a gyomirtóval. Emellett pszichiátriai vizsgálatot is kezdeményeztek a gazda ellen, amit a bíróság elutasított; szakértők és jegyzők hosszú sora ellenőrizte minden egyes állítását. “Mintha egy falusi focicsapat állt volna ki a Barça ellen” – fogalmazott múlt heti sajtótájékoztatóján a láthatóan fáradt és elérzékenyült férfi, akit több kutató is támogatott önkéntesen, és szerte a világból, az USA-ból, Latin-Amerikából, Indiából kapott támogató üzeneteket.

Korábban írtuk:

Az Azomureş szennyez, a hatóságok csak füstölögnek

Az EU üzleti titkot védő direktívája ellentétes lesz a közérdekkel?

Unhappy Meal: Szakszervezetek torkán akadt a McDonald’s adótrükkje

Sugar papers: hogyan vitte tévútra majd 30 éven át a cukorlobbi az amerikai fogászati programot?

François ma elismeri, hogy annak a generációnak a tagjaként, amely a 100%-os rovarirtásra esküdött, „naív volt a gyártókkal”. „A kémiával éltem és fejlődtem. Ajándékként tekintettem rá, és élveztem az általa nyújtott kényelmet” – idézi a Le Monde. „Vegyszereket használtunk, és többet termeltünk. Épp ezért én büszke voltam az egészre.

A férfi ma sem mondható zöld aktivistának, de a vegyszerekről alkotott képe nyilvánvalóan megváltozott. Száz hektárnyi földjét konvertálni próbálja az ökológiai gazdálkodás felé, „hogy életet vigyen a talajba”. 2011-ben, az elsőfokú ítélet előtt azt nyilatkozta, hogy a gazdák közül sokan szenvednek hasonló, vagy kevésbé súlyos tünetektől, az orrvérzések, a látásproblémák idővel komolyabb kórképbe fordulnak. Csak éppen szégyellnek velük előállni, és a vegyszerhasználatot kritizálók pozícióját sem szeretnék erősíteni. Míg a cégek zavartalanul folytatják tevékenységüket, és termelik a profitot, „a gazdák csendben kiszenvednek egy zugban”. Amint megbolygatjuk a vegyipart, érdekharcokba, összeférhetetlenségi problémákba ütközünk, és minden nagyon komplikált lesz – fogalmazott. „Én csak egy egyszerű polgár vagyok, semmit sem nyomok a latban a Monsanto hatalmával szemben. De az igazságszolgáltatás azért van, hogy kimondja, vannak jogaink.”

Dobsi Viktória

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 983 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen.Tudnivalók itt.

4000__ani_6

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom