Mérgező növényvédelem: egy francia gazda először nyert pert a Monsanto ellen

Paul François a saját kukoricásában, idén júliusban. Kép: Thibaud Moritz, AFP; Forrás: Le Monde
Paul François a saját kukoricásában, idén júliusban. Kép: Thibaud Moritz, AFP; Forrás: Le Monde

Szeptember 10-én történelmiként ünnepelt győzelmet aratott egy francia gabonatermesztő az amerikai cégóriás ellen: a lyoni bíróság másodfokon is megerősítette, hogy a Monsanto Lasso nevű gyomirtója okozta súlyos egészségkárosodását. A nyolc éves küzdelem eredményeképp a gazda kártérítést igényelhet, annak ellenére, hogy a biotechnológiai vállalat bejelentette, a Semmítőszékhez fordul.

Az idén 51 éves Paul François harca a mezőgazdasági vegyszergyártók óriásával, az amerikai Monsantóval 8 éve kezdődött, és első sikerét 2012 februárjában aratta, amikor a lyoni törvényszék kártérítésre ítélte a gigavállalatot. Múlt csütörtökön másodfokon is megerősítették a verdiktet: a döntés szerint a cég vétett szerződési kötelezettsége ellen, amikor nem feliratozta és csomagolta megfelelően termékét, és nem tájékoztatta a felhasználókat annak veszélyeiről.

A felperes történelminek minősítette a döntést, először fordul ugyanis elő Franciaországban, hogy egy vegyszergyártó cég kártérítést köteles fizetni az okozott mérgezés miatt egy gazdának. A Monsantóról könyvet és dokumentumfilmet is jegyző Marie-Monique Robin francia oknyomozó újságíró szerint világpremierről van szó: még soha nem sikerült egyetlen gazdának sem pert nyernie a cégóriás ellen. A döntést ünneplő zöld szervezetek szerint ez egy nagy lépés azoknak, akik hasonló problémákkal küzdenek, és szeretnék elismertetni, hogy betegségüket a felhasznált szerek okozták. A cégek felé pedig az a bíróság üzenete, hogy ezentúl nem háríthatják el a felelősséget olyan könnyen az állami szereplőkre és magukra a felhasználókra.

A gabonatermesztő ügyvédje, François Lafforgue szerint 42 gazda vagy mezőgazdasági alkalmazott dossziéját képviselik. Eddig majd húsz esetben sikerült elismertetniük, hogy az egészségügyi problémák a munkavégzéssel függnek össze (tehát munkahelyi balesetként vagy betegségként kezelendők), illetve a munkaadók mulasztását. A gyártók felelősségének bizonyítása jóval bonyolultabb, hiszen a tünetek általában hónapok, évek múlva jelentkeznek, és több vegyszer használata tovább nehezíti az ok-okozati összefüggések feltárását. Az eddig indult eljárások nem is egyes cégek, hanem egy, a kártérítésre létrehozott alap felé irányulnak. Az ügyvéd úgy véli, a döntés precedens értékű lesz, és hamarosan újabb perek indulnak majd. Csak a Paul François által 5 éve alapított egyesületben 150 olyan tag van, akik a vegyszereket okolják egészségügyi problémáikért.

Paul François élete 2004 áprilisában vett fordulatot, amikor permetezés után, a tartályok tisztítása közben nagyot szippant a mérgező párákból. Épp csak annyi ideje marad, hogy feleségének elmondja, mi történt, majd rosszul lesz, vért köp, és a sürgősségi osztályon végzi, a részletekre ma már egyáltalán nem emlékszik. Az akkor 40 éves gazda, aki 240 hektárján nagyrészt gabona monokultúrát tart fenn, 5 hét múlva áll újra munkába, de jelentős emlékezetkiesésektől, durva fejfájásoktól szenved, és gyakran a beszéd is gondot okoz számára. 2004 novemberében összeesik a konyhában. Eszméletét vesztett apjukra lányai találnak rá, ekkor veszi kezdetét egy hosszabb kórházban töltött időszak, amikor az orvosok több ízben is a legrosszabbtól tartanak, de egyáltalán nem hozzák összefüggésbe a férfi állapotát a Monsanto termékével és az áprilisi balesettel. A rengeteg vizsgálaton és több kómán átesett betegnél végül súlyos agyi károsodásra bukkannak.

A gabonatermesztő családja saját költségén kutat több hónapon át, mígnem 2005 májusában, jó egy évvel a végzetes nap után bukkannak rá a monoklór-benzolra, egy gyakran súlyosan mérgezőként elkönyvelt összetevőre, amely a Lasso gyomirtó felét alkotja. Paul François agyi károsodása ma is kimutatható, féléveként MRI-vizsgálatra jár, neurológiai problémái is fennállnak, és csak részmunkaidőben dolgozik, mert sok időt kell ágyban töltenie – krónikus fáradtsággal, erős fejfájásokkal küzd.

Első harcát egyébként nem a mamutcéggel vívta meg, hanem szakmai egészségpénztárával, amely nem volt hajlandó elismerni, hogy betegsége összefügg foglalkozásával, ezért először is őket perelte be, és 2009-ben, tehát 5 évvel a baleset után a bíróság neki adott igazat. Egy évvel később a bordeaux-i bíróság másodfokon is megerősítette az ítéletet, és a Lasso gyomirtó felelősségét a mezőgazdász egészségének romlásában. Ezzel párhuzamosan indult, 2007 februárjában a Monsanto elleni pere, ugyanis úgy gondolja, hogy a vállalat tisztában volt a Lasso jelentette veszéllyel, már azelőtt, hogy 2007 novemberében betiltották volna a szert Franciaországban – ugyanebben az évben, uniós döntésre Magyarországon is visszavonták a termék engedélyét. Paul François gyanúját arra alapozta, hogy a Lassót már 1985-ben betiltották Kanadában, 1992-ben pedig Belgiumból és az Egyesült Királyságból is kivonták.

A perben ügyvédje a fentiek mellett azt is számon kérte, hogy a cég a termék tájékoztatójában nem utalt a veszélyekre, így maszk használatát sem javasolta. A Monsanto védői kitartottak amellett, hogy mivel a tünetek több hónappal a baleset után keletkeztek, nem függnek össze bizonyíthatóan a gyomirtóval. Emellett pszichiátriai vizsgálatot is kezdeményeztek a gazda ellen, amit a bíróság elutasított; szakértők és jegyzők hosszú sora ellenőrizte minden egyes állítását. “Mintha egy falusi focicsapat állt volna ki a Barça ellen” – fogalmazott múlt heti sajtótájékoztatóján a láthatóan fáradt és elérzékenyült férfi, akit több kutató is támogatott önkéntesen, és szerte a világból, az USA-ból, Latin-Amerikából, Indiából kapott támogató üzeneteket.

Korábban írtuk:

Az Azomureş szennyez, a hatóságok csak füstölögnek

Az EU üzleti titkot védő direktívája ellentétes lesz a közérdekkel?

Unhappy Meal: Szakszervezetek torkán akadt a McDonald’s adótrükkje

Sugar papers: hogyan vitte tévútra majd 30 éven át a cukorlobbi az amerikai fogászati programot?

François ma elismeri, hogy annak a generációnak a tagjaként, amely a 100%-os rovarirtásra esküdött, „naív volt a gyártókkal”. „A kémiával éltem és fejlődtem. Ajándékként tekintettem rá, és élveztem az általa nyújtott kényelmet” – idézi a Le Monde. „Vegyszereket használtunk, és többet termeltünk. Épp ezért én büszke voltam az egészre.

A férfi ma sem mondható zöld aktivistának, de a vegyszerekről alkotott képe nyilvánvalóan megváltozott. Száz hektárnyi földjét konvertálni próbálja az ökológiai gazdálkodás felé, „hogy életet vigyen a talajba”. 2011-ben, az elsőfokú ítélet előtt azt nyilatkozta, hogy a gazdák közül sokan szenvednek hasonló, vagy kevésbé súlyos tünetektől, az orrvérzések, a látásproblémák idővel komolyabb kórképbe fordulnak. Csak éppen szégyellnek velük előállni, és a vegyszerhasználatot kritizálók pozícióját sem szeretnék erősíteni. Míg a cégek zavartalanul folytatják tevékenységüket, és termelik a profitot, „a gazdák csendben kiszenvednek egy zugban”. Amint megbolygatjuk a vegyipart, érdekharcokba, összeférhetetlenségi problémákba ütközünk, és minden nagyon komplikált lesz – fogalmazott. „Én csak egy egyszerű polgár vagyok, semmit sem nyomok a latban a Monsanto hatalmával szemben. De az igazságszolgáltatás azért van, hogy kimondja, vannak jogaink.”

Dobsi Viktória

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 983 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen.Tudnivalók itt.

4000__ani_6

  • http://magyarnemzetikormany.com/pi-klub/news.php Imre Posta

    Eddig hol volt a “független” igazságszolgáltatás? Ja, a zsidó-szabadkőművesek zsebében? Oszt most minden rendben lesz? megbocsájtunk csak úgy? nem hiszem, hogy el kellene feledni…és ugyan a bosszú édes, de azt a holokosztot mégiscsak meg kék már tartani, mert ideje rég!

    • ern0

      Köszönjük értékes hozzászólását!

  • Gábor Kiss

    Teljesen mindegy bármilyen Erdéllyel kapcsolatos ügyben, hogy ki a külügyér ( a mostani vagy sokkal jobb diplomata ), vagy ki van éppen kormányon itt- és ott. Tisztán kiviláglik, hogy ami a világ boldogabbik felén vagy a Lajtán túl kvázi jár egy jókora kisebbségnek, az Erdélyben vélhetően sohasem fog. Lehet okolni ezért a mostani külügyünket vagy álnaivan nem érteni miért szívügy Erdély, lehet írni feleslegesen hosszan ecsetelve egy átlátszó ügyről. Lehet, de csak eggyel több orbánozás sejlik ki belőle és nem viszi előrébb Erdély dolgait.

  • http://blog.erdely.ma/arus_zsolt/ Árus Zsolt

    Idõközben rászántam azt az idõt és meghallgattam a hangfelvételt. A legmegfelelõbb kifejezés az, hogy szánalmas. A magyar képviselõ egy nagy taktikai hibát vétett (legalábbis úgy néz ki, ennyi információ alapján), éspedig azt, hogy nem egyezett bele a két napirendi pont cseréjébe. Ha ugyanis elõre veszik a faliszõnyegeket, akkor utána már az lehetett volna a hivatkozási alap, hogy lám az elõbb fogadtunk el egy román javaslatot, tehát ama 5. pontban jelezett kifogások tisztázva vannak. Hiszen az a pont nem az egyes konkrét javaslatokra vonatkozik, hanem az országban mûködõ rendszerre, az tehát végképp nonszensz lett volna, ha elfogadják a faliszõnyegeket, majd Somlyó esetében azt állapítják meg, hogy a romániai rendszer nem felel meg az UNESCO elõírásainak.
    Ezen túlmenõen azonban vagy szellemi fogyatékosok, vagy igen jó színészek szerepeltek az egyes tagországok képviseletében, akik értetlekedésükkel szét-trollkodták az ülést. A magyar képviselõ teljesen logikusan érvelt, nem gyõzte dicsérni Romániát és korekt meg visszafogott volt.

  • Ámor

    Az egész UNESCO egy nagy kamu, csak arra jó, hogy sokan jártassák a lépénylesőjüket !!!

  • Nagy Alpár-Csaba

    Én nem értem, de bizonyára én volnék a hülye. Meg AKARTÁK erőszakolni az ügyet. Egy, a hadügyből, (az egyébként legsovénebb román szervezet) átkerült képviselő akkor sem támogatta volna az ügyet az UNESCO előtt, ha maga Orbán koszorúz Avram Iancut Kolozsváron. Nem az a baj, hogy miniszoknyát vett. Az a baj, hogy meg akarták eleve erőszakolni, akár apácagúnyában is lehetett volna. Ennyi. Tőlük nincs mit várni, és nem is kell.

  • Koala

    MIként az orvosok felesküsznek az életek megmentésére párthovatartozás, nemi identitás, nemzetiség vagy bőrszíntől mentesen, épp úgy képzik magukat 6 éven át a pedagógusok azért, hogy ezeket az életmentett embereket alkalmazható tudással és életképes gondolkodással vértezzék fel, hogy az olyan emberek, akik önálló gondolatokat megfogalmazni nem képesek, ne árthassanak nekik és ne állhassanak az általuk továbbtaposni kívánt ösvényre akadályként.

    A tanárok arra tették fel az életüket, azért mondtak és mondanak le a képzésük nyújtotta megannyi tudományos – nem kevés esetben többszörösen jobban fizető – állásokról, hogy a következő generációból többen juthassanak el erre a szintre és egyáltlaán, olyan szintre, amilyet ők maguknak kívánnak.

    Egy orvos, majdnem azonos hosszúságú fesőfokú képesítés után két év gyakornoki állással aár saját rendelőt nyithat és teljes autonómiában gyógyíthatja betegeit, mert hisszük mindnyájan, hogy másként nem megy.

    Ma egy olyan ország olyan korában kell élned, ahol mots még csak a tanárokban nem bízunk. Nem a miniszterelnök úr tekintélyes személye egymagában vagy a kormányzó párt mint egy hatalmas massza, hanem mi, magyarok nem bízunk a tanárainkban. Azokban, akik számunkra is lehetőséget adtak eljutni oda, ahova álmodni csak mertünk. Olyannyira nem bízunk bennük, hogy fel sem merül bennünk a gondolat, hogy az iskolában töltött munkájuk helyett inkább papírok tömkelegét gyártatjuk velük arról, hogyan tanítanának, ha az iskolában elhetnénk ahelyett, hogy papírok tömelegét gyártatnánk velük erről.

    Nekem ne mondja senki, mert úgysem hiszem el, hogy leborulna a döntés nagysága előtt, ha az orvosokkal is ezt művelnénk. Bennük MÉG megbízunk ennyire, mert azonnal elpusztulunk, ha nem így teszünk. BEnnük még látjuk a “hasznukat”.

    De a tanárok… hát ők csak magyaráznak meg okoskodnak, de attól semtöbb étel nem lesz az asztalomon holnap, sem jobb fűtés vagy hosszabb élet… HÁT TÉNYLEG NEM LÁTTOK AZ ORROTOKNÁL TOVÁBB?!

    A tudomány, az a tudomány ami ma a seggetek alá tolja azokat a járműveket amik dédszüleink korában még elképzelésként sem léteztek. Az a tudomány, ami lehetővé teszi, hogy 340 forinos banánt zabálj télen. Az a tudás, ami már most végeláthatatlanul sorakozik a monitorodba’. Azok a módszerek, melyek segítségével meggyőződhetünk olyan felvetésekről, amik évezredeken át izgatták az emberiség fantáziáját.. Az mind azért alkalmazható ma, mert voltak pedagógusok, akik nem csak tudták mindezt az ismeretanyagot de megtanulták azt is, hogy hogyan adják tovább.

    És nem, ettől nem lesz minden tanár perfekt, ahogy én is ettem már égett, száraz vagy túllisztezett kenyeret. Nem, e világban egyikőnk sem tökéletes. Ettől még mindig a tanárok azok, akiktől remélhetjük azt, hogy amire mi képtelenek vagyunk megtanítani gyermekeinket idő, energia vagy intelligencia hiányában, arra ők, akiket ezért fizetünk, majd képesek lesznek.

    Csakhogy miként a sebészeti beavatkozások sem, a táblára írás sem megy remegő kezekkel. Azokkal a remegő kezekkel, mellyel Pistike fejét kéne megsimogatni, amikor olyan feladatokat old meg és olyan kérdésekre felel, amivel otthon büszkélkedhet. Mert ez a Pistike otthon büszkélkedni szeretne. Szeretné megmutatni az apjának, hogy van, amit ő tud jobban vagy ha nem is így van, de van, amit már ő IS tud. És Pistike apukája ettől örvendezhet, mert látja, hogy saját vére hogy viszi tovább a génjeiben lapuló, örökkön fejlődő képességek tehetséggé kovácsolt halmazát.

    Ezért kell megszavaznunk a tanárok számára azt a bizalmat, mely mellett a szülők és a kormány együttes ellenőrzésével ugyan, de nyugodtan és természetszerűen taníthatják gyermeinket azért, hogy ők már ne a holdraszállás mágikus szentségén ábrándozzanak végre, hanem merjenek olyat álmodni, amiért ma eretneknek kiáltanák őket. Amire ma, mi azt mondjuk, hogy LEHETETLEN. Ez a szó gyermekeink számára most még nem ismeretes. MI tanítjuk meg nekik azzal, hogy nem engedjük kibontakozni őket szakszerű emberek segítségével.

    Hogy kik azok a szakavatott személyek, akik képesek arra, hogy gyermekeink képességei még az övüként is túlnőjenek? Hát azok a tanárok, akik mindezért cserébe nem hatalmat, hanem békés támogatást kérnek tőlünk. Támogatást, hogy ők is támogathassanak minket gyermekeink támogatásában.

  • Béla Somogyi
  • Toth Tamas

    Valószinüleg téged az SRI bizott meg ilyen alatomos magyarellenes üzenet elhelyezésével.

  • Toth Tamas

    A magyar baloldalon többsége olyan emberekbol áll akik akár a Tiszáig (Szolnokig) átengednék a területet a románoknak, ha ezzel ártani tudnak Orbánnak és a magyar nemzetnek.

  • hazajövet

    Én tényleg nem akarok érteni semmi ilyen faszsághoz, mint diplomácia,

    de

    itt a gaz hazaáruló sajtót nem lehet hibáztatni. Időrendben:
    1. a hvg értesül több belső forrásból, hogy mi van;
    2. normális sajtósként megkeresi a tárcát, hogy tényleg ez van-e;
    3. a tárca készségesen válaszol;
    4. ha egyébként fidesz-spanok volnának, esetleg felmerülhetne, hogy ne írják meg (miit? amit szíjjártóék maguk is büszkén vállalnak?? egyébként meg miért is ne vállalnák? az kb. olyan lenne, mint ha a daesh robbantana valahol, majd nem vállalná, és jól ráfogná a boko haramra! mindenesetre az szerintem is normál üzemmód, ha jelen körülmények között nem jópofiznak december 1-jén a magyar diplomaták, és nyugodtan el is mondják bárkinek, hogy miért, ha a hvg esetleg nem gondolja is így. [ebben az unescós ügyben is leginkább az volt a baj, hogy a magyar csávó nem mondta el a magyar álláspontot nyugodtan és világosan – legalábbis a cikk tétele szerint.] szóval petike jobb ha továbbra is ilyesmivel foglalkozik, mint laoszi kereskedőházakkal), de ők jó szociként persze megírják. de jó sajtósként is ugyanez a feladatuk, mértékadó angolszász újságok is kiszivárgott infókból dolgoznak, és ennél csak a sokkal veszélyesebb infók vannak tabuként kezelve ott is. némá, azt is megírta az a gaz antipatrióta nyugati sajtó, hogy nem volt vegyi fegyvere szaddámnak, ezzel pedig hülyét csinált a saját hazájából, és mekkora muníciót adott az orosz dezinformációnak! nem mellesleg, ha fidesz-spanokként nem írnák meg, legközelebb nem nekik szivárogtatnának ezek a bejáratott kontaktok, ezt az infót pedig megírná valamelyik másik lap, azt mit értek vele. látható, hogy nemcsak a hvg csámcsogott ezen, hanem bejárta az egész magyar sajtót. és, minthogy a sajtónak a tájékoztatás a feladata, és ettől egészen különleges esetben térhet csak el, ráadásul a külügyminisztérium maga is szívesen tájékoztatott a kérdésben, ezt a csámcsogást akár hazafias cselekedetként is értékelhetnéd.