A szerb-magyar zöldhatáron mindenki fizetős – így ért véget az El Camino de Balkan

Véget ért az út: a magyar újságíró sikeresen visszatért Magyarországra a zöldhatáron át, menekültek között. Tempós gyaloglás az erdőben, futás a gát mellett, kurd és szír útitársak, késes figyelők – az utolsó beszámoló az El Camino de Balkan projektről.

Előzmények:

El Camino de Balkan: Magyarkanizsán naponta legalább ezer iraki és szíriai megy keresztül

El Camino de Balkan: a belgrádi közparkok tele vannak menekültekkel

Macedónia és Szerbia határán az El Camino de Balkan

El Camino de Balkan: vonattal és busszal Skopjéba

Hangulatjelentés Gevgelijából – már Macedóniában tart az El Camino de Balkan

Indul az El Camino de Balkan – gyalogtúra Görögországtól Magyarországig a menekültek között

migrant

A nyugat-balkáni útvonal (grafika: innen)

“Magyarkanizsáról a Tiszavirág Sétaösvény vezet ki a városból. A folyó mellett, az erdőben kanyarog. Nem túl hosszú, de addig sem a horgosi országút mellett kell gyalogolni. A végétől már majdnem látszik az útkereszteződés, ahol jobbra kell fordulni Martonos felé. Vagy három kilométer egy igen jó minőségű aszfaltozott országút mellett.

A jó minőség meg a kanyarok hiánya az erre haladókat egy dologra biztosan csábítja: padlógázzal való közlekedésre. Aki elment mellettem, mind nyomta, ahogy a csövön kifért.

Már közel jártam a faluhoz, amikor három idős hölgy tekert el mellettem biciklivel.

– Jó napot kívánok – köszöntem rájuk.

Meglepődhettek, mert egy sem köszönt vissza.

– Hát ezek már magyarul is beszélnek – ennyit hallottam, ahogy a lassan távolodó csapat megbeszélte felbukkanásomat.

Már majdnem a Martonos táblánál jártam, amikor egy aranyszínűre fényezett Opel Kadett állt le mellettem. Két roma család ült benne. A férfiak elől, két asszony kisgyerekekkel hátul. A jobboldalról az egyik férfi kiszállt, és széles mozdulatokkal mutatta, üljek be, elvisznek.

– Hova gondolod, hogy beüljek. Hát tele van az az autó – mondtam.

– Jaj testvérem, hát te magyar vagy?

– Az.

– Én csak gondoltam, csinálok egy kis pénzt, de téged ingyen is elviszlek. Tivadar vagyok, – mutatkozott be.

Megköszöntem az ajánlatot. Pedig Tivadar komoly kockázatot vállalt volna, ha egy menekültet beültet az autójába. Szerbiában csak hivatalosan lehet menekülteket fuvarozni. Taxival vagy busszal. Persze keringenek a legendák délen Presevo környékén és itt is a mesés pénzeket összefuvarozókról, akiknek komoly a kockázattűrő képességük, és nem ijednek meg egy kis állami fenyegetéstől.

Itt a Vajdaságban e legendárium mindenhol felbukkanó motívuma, buszsofőr, taxis, szállodaportás, kávéház-tulajdonos, meg úgy általában mindenki által megemlített része az úgy kezdődik, hogy „na de a horgosi cigányok“, akik házakat, autókat, „motrokat“ vásárolnak, és komoly vagyont raktak össze azóta, hogy kitört a népvándorlás, és keresleti lett a piac az illegális határátlépésre.

A Martonosi Csárliban a Szövetkezeti Ház utcai frontján a  fák alatt három műanyag asztal, meg néhány szék várja a betérőket. Az egyik foglalt volt. Gyuri és Oszkár, olyan tipikus kocsmai filozófusok és politikai elemzők ültek ott. Mindenről határozott véleményük volt. A „horgosi cigányokat“ ők is emlegették házakkal, autókkal „motrokkal“ együtt.

– Az a baj tudod, hogy jönnek ezek éjszaka, és ugatnak a kutyák. Már mindenki kivan idegileg. – magyarázza Gyuri. Oszkár csak bólogat és keresi a szavakat, de mire belekezdene Gyuri már témát vált. A harmadik kört rendelik, de már alapozva érkezhettek ide. Harminc öt fok van. Beküldik a harmadikat is.

Egy busz áll meg a templom mellett. Az utasok indulnak a falun keresztül. Martonos-külsőn a Tisza gátja – nem nagyon lehet eltéveszteni – vezet Magyarország felé. A hatóság nem akar belezavarni ebbe itt sem. A menekültek csendben mennek egymás után. A helyiek megszokhatták már a látványt, senki nem reagálja le az ötven sétáló menekültet.

Nekem a telefonomat kell töltenem. Egy órát még maradok. Három után indulok a gát felé. Néhány helyi tinédzser a régi kompátkelőhöz megy fürdeni. Ők igazítanak útba.

A magas gát végeláthatatlan egyenese teljesen kihalt. Másfél kilométer után jön egy elnyújtott hosszú kanyar. A nagy csendben itt már lehet hallani, hogy valahol emberek lehetnek. A gát baloldalán az árnyékban ül egy nagyobb csapat.

– Te mit akarsz? – kérdi az egyikük.

– Magyarországra menni.

– Ki vagy?

– Magyar újságíró.

Persze ez nem túl jó pedigré errefelé. A szakállas ember gyanakodva méreget. Int a csapatnak, indulás, nekem meg odaköszön:

– Good by.

Nem kedvetlenít el a dolog. Utolsóként elindulok én is a csapattal. Vagy nyolcvanan lehetnek. Egy műanyag szatyrot cipelő fiú mellett megyek. A kissrác láthatóan nincs jól. Alig bírja az iramot, ahogy átmegyünk a gát folyó felőli oldalára, egyre jobban leszakad.

– Gyere, segítek! – ideadja a szatyrot.

Hamit tizennégy éves. Beszél angolul, és Moszulból menekült el. Az apjával van úton. Vagy ötszáz méter múlva a csapattal bekanyarodunk az erdőbe. Ekkor keveredik mellém Hamit apja, aki megköszöni, hogy segítettem, és átveszi a szatyrot.

Az ártéri erdőben az első akadály egy, a Tisza felé vezető csatorna. Szerencsére víz nincs benne, de egy meredek partoldalon kell először leereszkedni, aztán felmászni. Főleg a kisgyerekeknek és az asszonyoknak problémás ez. A gyerekeket lefelé kézről-kézre adják.

Mikor mindenki átért az erdőben, intenek, hogy üljön le mindenki. Várunk valamire. Kiderül, hogy a csapat fele iraki kurd, a másik fele meg szíriai. A kurdok, akikkel beszéltem, yezidinek mondják magukat Shingalból. Ez vagy igaz vagy nem. Még akár igaz is lehet.

Egy fiatal jóképű sráccal ülünk egymás mellett. Ő is bizalmatlan. Nem érti, mi a francot keresek itt, amikor én bármikor átmehetnék a határon elegánsan enélkül a tortúra nélkül. Aztán elkezdünk beszélgetni Kurdisztánról, kiderül, hogy hányszor jártam ott, meg ismerem a városaikat. Enyhül egy kicsit a bizalmatlanság.

– Nono vagyok – mutatkozik be a fiatal kurd, és felhúzza pólóját a jobb vállán, ahova odavarrták a nevét. Aztán a szakállas, aki „goodbyt“ mondott a találkozásunkkor, meglátja kezemben a telefont, amin éppen Nononak mutogatom a térképen, hogy hol lehetünk. Idegesen odaszól Nononak, és elveszi a telefonom.

Int a többieknek is, hogy indulás. Néhány perc gyaloglás után odaadja a telefont Nononak, de előbb kikapcsolja.

Az ártér következő csatornája, azt hiszem, ez a határ Szerbia és Magyarország között, már egy nehezebb akadály. Meredekebb, mélyebb, és víz is van benne. A csatorna alján faágakat borítottak keresztbe, így ha lassan is, de száraz lábbal át tudunk kelni rajta.

Amikor mindenki átkel, egy fiatal arab gyerek vezeti a csapatot, és őrült rohanás kezdődik. Senkinek fogalma sincs róla, miért lett ilyen sietős. Kerülgetjük a belógó ágakat, bujkálunk a keresztbe dőlt fatörzsek alatt, és gyors menetelésben „rohanunk“ az ösvényen. A Tisza csak néhány méterre.

Fogalmam sincs, mennyit mentünk így. Amikor megállunk, este hat múlt néhány perccel. Helyet talál magának mindenki. Fogalmam nincs, mire várunk. A gát vagy ötven méterre lehet. Szinte átláthatatlan. Csendben kell lennünk. A gyerekeket a legnehezebb csendre bírni. Egy magyar rendőrségi mikrobusz megy el a gáton dél felé. Az ivóvize már mindenkinek elfogyott. A férfiak lebotorkálnak a folyóhoz, és újratöltik a palackokat. Mutogatom nekik, ne igyanak a folyóvízből. Hiába. A palackok körbejárnak. Mindenki iszik.

Ülök egy fának dőlve, és próbálom összegezni, mekkora szarba keveredtem. Nagyjából összeállt a kép. Van a legidősebb szakállas arab – harmincöt körül lehet- , ő vezető, és van négy fiatalabb figyelő srác. Huszonévesek. Ők azok, akik a csoport előtt jártak, vagy ha kellett, vezették azt. Telefonon tartották a kapcsolatot. Mindegyiknél kés volt. Gondolom az autoritás manifesztálódott ebben. A főnöknél volt egy olyan behajtható kézifűrész is.

Amikor hét körül lemegy a nap, ezek öten imádkoznak. Kéz-, arc-, láb-mosás, szájöblögetés, ima.

Mindenki más csendben figyel.

Közben megjön még két másik csoport is. Kevesebben vannak, mint mi. Aztán valahonnan megérkezik egy kigyúrt kopasz fazon. Az a nyolcból ismert forma. Térd alatt véget érő gatya, fekete Adidas mez. A három csoport vezetőjével félrevonulnak. Minden vezetőnek a kezében egy papírdarab. Körbeülnek, távolabb az emberektől. Néhány perc után ideges telefonálgatás kezdődik, aztán újra tárgyalás. A kopasz is arabul beszél.

Ezen a ponton elkezdek menekülőútvonalat keresni. Fogok egy üres palackot, és jelzem Nononak, hogy lemegyek a folyóhoz vízért. Gondolom, ha gáz van, átúszom a Tiszát. Oda csak nem jönnek utánam.

A folyóhoz vezető kitaposott lejárónál az utánunk érkező csapat tizenkét embere ül a földön. Egy fiatal srác szólít meg tökéletes angolsággal. Érdeklődik ő is, mi a fenét csinálok itt, és miért. Elmondom neki is.

– Faizal vagyok – mutatkozik be. Faizal szakács volt Damaszkuszban, huszonhat  éves, és szeretne Koppenhágában tanulni, ahol a világ második legjobb vendéglátós iskolája van.

– Milyen zenét szoktál hallgatni? – teszi fel ezt az ebben a helyzetben teljesen szürreálisan hangzó kérdést. Annyira meglep vele, hogy hirtelen bedobom Deva Premalt.

– Azt nem ismerem, de én a metált szeretem. Május 15-én van a születésnapom. 14-én Isztambulban voltam Blind Guardian koncerten. Életem élménye volt.

Előhalássza a jegyét tárcájából. Aztán mellé tesz egy 1 dollárost.

– Na figyelj, ezt az egy dollárost én aláírattam azokkal, akikkel ezen az úton találkoztam, és nem akarok elfelejteni. Megtennéd, hogy aláírod.

Megteszem. Aztán óvatosan és halkan megkérdezi, hogy fizettem-e azért, hogy itt lehessek. Nem azt kérdezi, hogy mennyit, hanem hogy egyáltalán. Ekkor már világos. Itt mindenki fizetős. Nem lehet itt ingyen lófrálni.

Aztán szépen csendben kezd besötétedni. A szakállas int, indulunk. Gyorsan összekapja magát mindenki, és elindulunk észak felé a folyó mellett. Aztán a vezetők mutatják, hogy hol kell kimenni az erdőből. Még mindig a töltés jobb oldalán, de már kinn az erdőből, elkezdik hajtani az embereket. Futás, futás, mutatják. Vagy kétszáz métert futunk.

Férfiak húzzák az asszonyokat maguk mögött, gyerekek ölben. Aztán a gát tetején lévő figyelők jeleznek, mindenki fel a gátra. Futva. Már indulnék le a másik oldalon, amikor az egyik figyelő odajön.

– Hungary, go! – és mutat Szeged felé a töltésen. Ott maradok állva, miközben a másik két csapat is elfut mellettem, a kukoricás és a napraforgó tábla között egy, a gáttal párhuzamosan futó földúton indulnak ők is Gyálarét felé.

Néhány perc múlva teljesen besötétedik. Bekapcsolom a telefont, hogy nagyjából tudjam, hova kell mennem. Gyálarét egy kilométer. Már égnek az utcai lámpák. Aztán jön egy autó, reflektora már messziről látszik. Vagy húsz méterre előttem megáll, megfordul, és elindul a vissza. Egy fehér Lada Niva. A franc se érti ezt.

Néhány perc múlva újra feltűnik a reflektor a távolban. Ekkor lemegyek a gát mellé. Közel a kukoricáshoz. Ha ugyanazok jönnének vissza, akkor biztos nem baráti a szandék. Kicsit kezdek paranoiás lenni. A gát legaljából látom, hogy egy rendőrautó hajt el mellettem. Verik a port. Sietnek.

A gyálaréti buszfordulóban ér véget a kaland. Ülök a megállóban, és várom, hogy egy szegedi barátom megérkezzen egy életmentő palack vízzel. A Lada Níva ott áll a megállóval szemben.

Eddig tartott az „Út“, ami összerakta a nagy kép darabkáit, amelyekből olyan részek hiányoztak, amelyeket csak így lehetett megtudni. Shanti.

Szeged, 2015 augusztus 12.”

A projekt Facebook oldala itt elérhető

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1077 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

4000__ani_6

  • László Benkő

    A baloldal minden hülyéje gáton van ezekben napokban,
    mint szegény Pelikán anno, és firkálnak ész nélkül, hátha csoda
    történik, sikerül Afrikát beköltöztetni, és akkor végre eljön az ő
    idejük, a verescsillag megint fényre derül, suhog újra a sarlókalapács,
    legfeljebb nem ők tartják kézben, hanem valamelyik lefejezős iszlámista.
    De hát tudjuk, ahol fát vágnak, ott hullik a forgács is.

  • Zig Zag

    László Benkő, irány az orvos! Ez már a végső stádiumnak tűnik!

  • Rezsoke

    Kespaszmekk…

  • Péter Téglás

    A jobboldalnak meg minden hülyéje ide írogat.

  • Higany

    Sajnálom, hogy a túra a szerb-magyar határon ért véget és nem Ausztiában, ahogy az az elején fel eltt villantva. Mindenki a déli határral van elfoglalva, de az is nagyon érdekes, hogy ezek az emberek hogyan utaznak át Magyarországon, mert nyilván a nagy többségüknek eszük ágában sincs itt maradniuk. Erről sehol nem ír senki. :(

  • Mária Törteliné Bereczki

    Ezeknek nagy részük jobban él a Magyartól,Én messzemenőkig ellene vagyok annak hogy ezek az emberek majd itt osztják nekünk az észt, és az idegen imát fogják erőszakkal ránk erőltetni, ha nem vagy vevő rá majd lefejeznek,felrobbantanak,vagy kibeleznek, Lesz…m az ál humán senkiháziakat

  • Mária Törteliné Bereczki

    Ezek jobban élnek legtöbb Magyarnál, és én a legmesszebb menőkig ellene vagyok, hogy ez az idegen kultúrájú, áradat, majd rám akarja erőltetni az idegen hitét,és ha nem teszem, majd lefejeznek, kibelezne, vagy felrobbantanak!És le Sz…m minden olyan ember áll humán hablatyolását, mikor még azt sem viseli el hogy a másiknak több esze ,és tehetsége van, vagy nagyobb autója ,vagy a szomszédnak a füve zöldebb, és ők a megértők, ők a segítők,Majd ha a gyereked nem lesz biztonságban, mert az ISIS, és az Amerikai támogatóik csak kiadják a parancsot ,és elindul a káosz, majd akkor búj az egér lukban és nézzen a tükörbe és köpje magát szemen, mert jófejkedet az ördöggel,aki elhozza a poklot Na jó! emberségeskedjen aki akar! én a hazámat jobban szeretem annál hogy idege kézre adjam! És ne legyenek kétségeitek!

    • Horizont

      Sz@r lehet így élned-már most! És még ide se ért az ISIS :)

    • marci hevesen

      te egy bérrettegő kretén vagy, mondták-e ezt már neked?

  • https://www.facebook.com/vidam.park Vidám Park

    Nem tudom ezek a bevándorláspárti liberálisok a melegimádatukat és a muszlimimádatukat hogyan tudják összeegyeztetni… ?
    Pedig ebbe fognak belehalni …

  • János Demeter

    És jöjjön a másik igaz Virág?

  • Ferenc Farsang

    Hülye és tsa.. Nem csak öregszenek, egyre hülyébbek lesznek, de jól fizetik őket!

  • nonemart

    Két szarházi, nem érdemes velük foglalkozni, kérdezni meg pláne, Csak.

  • Alcsuti
  • ukotaf

    Én tisztelem a véleményüket…de, mindkettő beléhasít a szemembe. Míg Kerényi kiváló rendező volt (maradt volna annak), Selmeczit nem tudom, honnan szalasztották, a hottentották (bocs, ez egy rím szeretett volna lenni). Nem sok (kevés) undorítóbb emberre mondom ezt.

  • Szerelő Mester

    tessey “műész” úr megnyilvánulása hányingerkeltő volt. Ezt a videó elején fel kellett volna tüntetni, hogy a nyugalom megzavarására alkalmas tartalom következik :)

  • Zsolt Balogh

    rtl, atv, hírtv, hvg,24.hu, magyar narancs, 444, index, lejmolos átlátszó, magyarnemzet, népszava, b1,
    hirtelen ennyi jutott eszembe
    hol is van az az óriási kormánypárti túlsúly?

    • Апрая Надя

      Ebből az atv-t lassan ki lehet húzni. A népszavát is megvették már…

      • Pé7er

        ‘lassan’, ez nagyon pc lett :)

    • Kató Tóth-Pintér

      Talán a másik oldaliakat is fel kellene sorolnia és akkor látná, hogy nem kérdéses a kormánypropaganda extrém túlsúlya.

    • login futása

      Fel tudtál sorolni tizenkét címet az ötszázzal szemben, és végül megkérdezed, hogy hol is van az óriási kormánypárti túlsúly? Mondd, te retardált vagy?

    • Garyshans

      Hirtelen csak ennyi hazugság-osztag jut eszembe az Orbán-diktatúra propaganda-birodalmából:

      TV2, m1, m2, m…x, Duna tv, Duna World, Kossuth rádió, MR2, MR3, Lokál, Ripost, Pesti srácok, Magyar Hírlap, Magyar Idők, Echo TV, Figyelő, VS.hu, Origo, Faktor.hu, Rádió 1, Szentkorona Rádió, Katolikus Rádió, Mária Rádió, Világgazdaság, Nemzeti Sport, Heves Megyei Hírlap, Új Dunántúli Napló, 24 Óra, Somogyi Hírlap,Tolnai Népújság, Új Néplap, Békés Megyei Hírlap, Petőfi Népe, Vasárnap Reggel, Bama.hu, Heol.hu, Kemma.hu, Baon.hu, Beol.hu, Szoljon.hu, Sonline.hu, Teol.hu, Zaol.hu, Vaol.hu, Veol.hu, Feol.hu, Duol.hu, Fejér Megyei Hírlap, Dunaújvárosi Hírlap, Veszprém Megyei Napló, Vas Népe, Zalai Hírlap, 888.hu, Atmedia, Délmagyarország

      + Amik még ebben a cikkben itt fent vannak.
      + Összes ingyenes önkormányzati újság és helyi televízió és rádió
      + óriásplakátok
      + kibaszott kamu hazug uszító Orbán-levelek és kamukonzutltációs átbaszások milliószámra
      + rendszeres fideszes postaszemét szórólapokkal, füzetekkel
      + 66 milliárdos propagandaminisztérium

      Te ugye a fideszkomcsi diktatúra pártján állsz?

  • http://fegyvertelen.blog.hu/ Tarnay Kristóf Ábel

    Andy Vajnánál online nem látom a Delmagyar.hu-t, a Délvilág, és a Breki magazin megszűnt, illetve én még hozzávenném az okostelefonos alkalmazásokat is -a Lapcomnál a Frappé, de a TV2 Live, a Rádió 1 app is jöhet Vajnához még

  • Vécsey Géza

    A javított szöveg is “átlátszó”!

  • Jenő Lefkovits

    Aljas féreg ország

  • ukotaf

    Tévedsz, László! Én nem azt mondtam meg, hogy kitől kell undorodni, hanem a véleményemet közöltem. Neked ettől még lehet más, tiszteletben tartom.

  • László Szabó

    Csakhogy a véleményedet a mai Európában hatalmi helyzetből mondod ilyen agresszíven. Ezért fél a nemzet tőletek, és nem szavaz vissza soha már bolsit.

  • ukotaf

    Hatalmi helyzetből? Nooormális vagy?!
    Ja, ha te egy troll vagy, az más, trollkodj otthon!

  • Kató Tóth-Pintér

    Olyan nem volt soha, hogy a miniszterelnök nem szólalhatott meg a köztévében! De olyan van, hogy nem mer interjút adni, vagy a munkatársai nem engedik interjút adni.

  • login futása

    Én emlékszem, Réthy “egyhozzászólásos” Endre. Amikor még közszolgálati volt a közszolgálati média, akkor simán lejött ott is az őszödi beszéd, és simán Gyurcsányoztak rajta. Ma a cenzúra miatt nem jöhet le a közszolgálati médiában kormánykritikus híradás. Én emlékszem. Maga akar emlékezni egy szabadabb országra?

  • Földlakó

    Déjá vu érzésem van. Azzal a különbséggel,hogy a kormányzati média most nagyságrendekkel többet hazudik.

  • Henrik Karvalics

    S az ellenpártok saját műsorral is jelenkezhettek az országos frekvenciákon… most egy sincs.

  • Endre Réthy

    De bizony volt! Antall József 1990 őszén az öbnkormányzati választás elött beszélni akart a választáson való részvétel fontosságáról, de Hankis, a tv elnöke – a pártegyensúlyra való hivatkozással – nem engedélyezte!

  • Endre Réthy

    Kéretik jobban figyelni! Én a kilencvenes évekről beszéltem, nem 2006-ról! Az indulatok vakká tesznek!

  • s_timmel

    Ez most mire példa?? De tényleg. Nem értem….

    Annak a beismerése, hogy visszatértünk az “átkos” média viszonyaihoz? 30 év reménykedése után, hogy lehet más a politika vagy a média?

    Vagy el kellene fogadni azt ami most van azért mert a történelem folyamán esetleg volt már olyan, ami hasonlóan rossz és egyoldalú volt? MInő szerencse, hogy nem volt Rákosi idejében TV….

    A Hankiss-féle MTV sokkalta átláthatóban és magasabb szakmai színvonalon működött mint, most a Duna TV (MTVA) konglomerátum és ez bizony nagyon szomorú dolog….

    Az hogy Hankiss Antall alatt MTV elnök lehetett, ma biztosan nem történhetne meg… és mindent elmond a mai helyzetről….