Bezárás
Egyéb

Felmérés: az európaiak többségének nincs baja a muszlimokkal vagy a bevándorlókkal

Miközben a Jobbik-közeli médiában süllyedő Európa hajóról beszélnek, a kontinens lakosságának erről más a véleménye. Erről tanúskodik az a felmérés, amelyet az amerikai Pew Research Center végzett el az EU legjelentősebb országaiban. Az euroszkeptikus propagandával ellentétben az európaiak jó része nem idegenkedik a zsidóktól, araboktól, romáktól, és a kontinens a gazdasági válság kiheverése után újra reménykedik.

A növekvő gazdaság javítja a közhangulatot is

Az EU tagországok közgazdászai szerint az európai közvéleményben már észrevehető egy halvány, de mégis érzékelhető, pozitív hangulatváltozás a 2013-as kétségbeesést tükröző, mélyponthoz képest. Több országban a helyi gazdasággal kapcsolatos negatív hangulat mérséklődött, más nemzetek esetében növekvő, pozitív tendenciákat mutattak ki.

Ennek ellenére, az európaiak összességében még nincsenek a gazdasági válság előtti, kifejezetten jó hangulatban, egyedül a németeknél mutatható gazdasági körülményeikkel összefüggő megelégedettség a válság korábbi éveihez képest. Ugyanakkor Európa-szerte a pozitív változásokba vetett hit magasabb, mint 2013-ban, noha a többség továbbra is úgy látja, utódaiknak anyagilag nehezebb sorsa lesz, mint a most aktív munkavállalóknak.

Opinion of Economy, EU on the Rise

Az euroövezet évekkel ezelőtt jelentkező válsága idején, az EU támogatottsága és az európai gazdaság mélyebb integrációjába vetett hit a kontinens minden országában csökkent, ez a folyamat 2013-ban érte el mélypontját. Mindez megváltozott 2015-ben: az Eu-val kapcsolatos kedvező várakozások, és a kialakuló, egységes piac hatékonyságába vetett hitt az Eu államok többségében, derül ki a felméréséből. Elemzők szerint az európai közvélemény pozitív hangulatú gazdasági várakozása szorosan összefügg az EU-val kapcsolatos pozitív hangulatváltozással.

A félreértések elkerülése végett a kutatás értékelésében leszögezik: mindenki számára világos, hogy az egyes tagállamok többségében végzett helyi felmérések egyelőre nem adnak különösebb okot az örömre, a helyi gazdaságok jó része siralmasan teljesít. Ugyanakkor az is világosan látszik: a gazdaságban mutatkozó “hét szűk esztendőnek” vége, túl vagyunk a válság mélypontján, sőt, egyes tagállamokban megélénkült a gazdaság, mint például Spanyolországban vagy Nagy-Britanniában.

A közvélemény-kutatások az elmúlt két évben rendre azt mutatták ki, hogy az EU tagállamaiban javult a gazdasági helyzet, noha a közvélemény jó része továbbra is pesszimistán látta a jövőt. Mára ez a két csoport már világosan lefedi egymást: azok, akik úgy gondolják, hogy az EU jobban teljesít gazdaságilag, inkább hisznek az egységesülő európai piacban is, mint azon EU-polgárok, akik szerint a helyi nemzetgazdaság rosszul teljesít.

A felmérést 2015 május 7. és 13. között végezték el Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában, tehát a hat legnagyobb és legnépesebb EU tagállamban. Ezek az országok adják az EU lakosságának 70 százalékát, és a közösség GDP-jének 74 százalékát.

Ha kíváncsi a Pew Research Center teljes felmérésére, itt elolvashatja.

EU gazdaság: megtört a pesszimista trend, Európa újra reménykedik

A felmérés szerint a megkérdezett hat ország lakosságának mindössze 26 százaléka gondolja, hogy országukban jól áll a gazdaság. Első olvasásra ez a nem túl pozitív adat mégis más megvilágításba kerülhet, mivel 2013-hoz képest 16 százalékkal emelkedett hasonló kérdésre ugyanez az érték. Ráadásul, 2007 óta, a helyi gazdaságok megítélésében, ez az eddigi legkedvezőbb lakossági álláspont.

Economic Mood Recovering, Still Not Back to Pre-Euro Crisis Levels

A németek (75%) nyilatkoztak leginkább optimistán gazdaságukról, de ez a hangulat tíz százalékponttal alacsonyabb, mint a tavalyi évben. A briteknek (52%) valamivel több, mint a fele gondolja, hogy jó irányban mennek a dolgok a gazdaságban, a szigetországban 2013-ban ez az érték csak 37 százalékos volt. Legszigorúbbak saját gazdaságuk megítélésében az olaszok (12%) és a franciák (14%).

Az aktuális gazdasági állapotokról megmutatkozó enyhén kedvezőbb általános hangulat ugyanakkor már nem jelenik meg a gazdaság jövőjének megítélésében. A megkérdezettek mindössze 24 százaléka gondolta, hogy a következő 12 hónapban javulhatnak az adott tagállam gazdasági mutatói. Az előző évekkel összevetve, az elmúlt négy évben ez a pesszimista várakozás jelentősen nem változott.

A spanyolok (42%) és a britek (38%) a legoptimistábbak gazdaságuk jövőjével kapcsolatban, Spanyolország 13 százalékpontot javított 2013 óta, míg a megkérdezett britek átlagos hangulata 16 százalékkal javult az elmúlt két évben. Mindeközben a lengyelek (16%) látják gazdasági kilátásaikat a legkevésbé pozitívan.

Nem túl bizakodóak ugyanakkor a legnagyobb EU tagállam lakosai a következő generációk pénzügyi helyzetével kapcsolatban. A felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 28 százaléka gondolja, hogy a mai gyerekek jobb anyagi körülmények között fognak élni, mint most szüleik.

Leginkább Lengyelországban (34%) és Németországban (34%) reménykednek egy jobb folytatásban, a legkevésbé bizakodóak az olaszok (15%). Az összes megkérdezett több, mint fele úgy látja, hogy a következő generációk anyagilag rosszabbul fognak járni a következő években.

Pozitívan látják az Európai Unió szerepét is

Az európai közvéleményben ugyanakkor meglehetősen javult az Európai Unió általános megítélése. A felmérés szerint a megkérdezettek 61 százaléka pozitív véleménnyel volt a brüsszeli intézményekről. Ráadásul a tendencia is pozitívnak mondható, hiszen ez az érték 2013 óta kilenc százalékponttal emelkedett.

Favorable Views of EU Rise in Italy, Spain

A lengyelek (72%) tekintenek leginkább pozitívan az Európai Unióra, ez a magas, pozitív érték folyamatosan kimutatható náluk az elmúlt években is, míg a britek (51%) esetében beszélhetünk a legkritikusabb hozzáállásról az EU-val szemben, bár a negatív tendencia esetükben 2013-ban megfordult és ők is jönnek fel.

A megkérdezettek 46 százaléka szerint az európai gazdasági integráció pozitív hatással van saját nemzetgazdaságukra is. Ez az érték is növekvő tendenciát mutat, hiszen 2013-ban a megkérdezettek mindössze 32 százaléka gondolta így, és elérte a 2009-es közhangulat szintjét, amelyet még a gazdasági világválság előtt mértek. A szorosabb gazdasági integrációt leginkább pozitívan Németországban (59%) támogatják, míg legkevésbé Olaszországban (11%) vannak hívei a folyamatnak. Az integrációval járó gazdasági hatékonyságban való hit 2013 óta leginkább Nagy-Britanniában erősödött meg, e rövid időszak alatt 23 százalékkal nőtt a pozitív közhangulat mértéke a szigetországban.

Az Európa-projektbe vetett hit szorosan összefügg a társadalom gazdasági várakozásaival. Azokban a társadalmakban ahol a gazdaság várható fejlődését pozitívabban látják, ott az EU-ra is pozitívabban tekintenek. Ez az összefüggés meglehetősen nagy mértékű Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban. Az európai gazdasági integrációról való pozitív vélekedés szintén összefüggésben van a társadalom általános, gazdaságra vonatkozó hangulatával.

A lengyelországi megkérdezettek döntő többsége, akik szerint a helyi gazdaság jó irányban halad, szintén azon a véleményen voltak, hogy Lengyelországra nézve, az európai piac egységesülése jó hatással lehet. Hasonló kedvező párhuzam létezik Németországban is, azok, akik elégedetten nyilatkoztak a német gazdaság általános állapotáról, pártolták a nagyobb gazdasági integrációt is.

De mit gondolnak erről a fiatal európaiak?

Különösen fontos tudni, hogyan gondolkodik az Európai Unióról és az Európa-projektről általában a felnövekvő, az európaiak fiatal generációja. A most 18-29 éves korosztály gondolkodása és attitűdje befolyásolhatja Európa sorsát, ezért talán az egyik legfontosabb, hogy tisztában legyünk hangulatukkal. Az euro válsága és a 2008-as gazdasági világválság után a fiatal európaiak Európai Unióba és a szorosabb gazdasági együttműködésbe vetett bizalma meglehetősen csökkent az előző évekhez képest.

Young Europeans Have Greater Faith in the European Union than in the European Project

Ugyanakkor 2014-ben, mindkét témában, a csökkenő tendencia megállt és fordulat következett be, ami aztán 2015-ben tovább erősödött. Egyelőre azonban azt is látni kell, hogy az európai fiatalok általános bizalmi indexe nem éri el a 2007-es szintet és a hat vizsgált országból négyben a szorosabb gazdasági integrációba vetett hit még mindig alacsonyabb, mint a 2009-es állapot.

Lebontva az egyes országokra, 2014-ről 2015-re az Eu-ba vetett bizalom tíz százalékkal erősödött Olaszországban (55%-ról 65%-ra), héttel Franciaországban (63%-ról 70%-ra), és Spanyolországban (58%-ról 65%-ra), ugyanakkor ez az érték 13 százalékkal csökkent Nagy-Britanniában (74%-ról 61%-ra), amely jó eséllyel összefüggésben lehet a 2015-ös nagy-britanniai parlamenti választási kampányban megjelent erős EU-ellenes retorikával.

A szorosabb gazdasági együttműködésbe vetett hit a fiatal európaiak körében szintén erősödött. Az elmúlt év során ez az érték Franciaországban 21 százalékról 48 százalékra emelkedett, de Nagy-Britanniában is 15 százalékpontos erősödést mutatott ki a témában a felmérés. Mindeközben Olaszországban (12%) és Spanyolországban (30%) ez a bizalmi tőke a fiatalok között meglehetősen alacsony, amely nyilvánvalóan összefüggésben állhat azzal, hogy e két dél-európai országban volt a legmagasabb a fiatal munkanélküliség aránya 2014-ben.

EURO: masszív támogatottság – sehol nem sírják vissza a régi nemzeti valutát

Az eurót, mint közös pénznemet 1999-ben vezették be a közösségbe, ma már a 29 EU-tagország közül 19-ben hivatalos fizető eszköz. A Pew Research Center 2010 óta kérdezi meg az európaiakat közös valutájukba vetett bizalomról, amely egyelőre meglehetősen masszív mértékű.

Majorities Back Euro

Az euro válsága ugyanakkor olyan félelmeket is előhívott, hogy egyes tagországok otthagyhatják a közös pénznemet. A felmérés ugyanakkor azt mutatta, hogy az EU hat legnagyobb társadalmának közvéleménye meglehetősen más hangulatban van. A szövetség két alapító országában tíz emberből hét ragaszkodik az euróhoz. Németországban és Franciaországban (72%) hasonló arányt mutatott ki a kutatás. De a spanyoloknál (65%) és az olaszoknál (56%) is többségben voltak a közös pénznem pártolói.

Olaszországot már csak azért is fontos külön megemlíteni, mert az elmúlt évhez képest 11 százalékkal növekedett az eurót megtartani kívánók tábora. Ettől függetlenül, minden országban kimutatható volt: az euroszkepticizmus szelleme kiszabadult a palackból, a felmérő szerint a megkérdezettek 54 százaléka hiszi, hogy a nem hagyományos pártok felemelkedése jó hatással lehet országukra nézve. Ezt az értéket alátámaszthatja a spanyol Podemos, az olasz Öt Csillag Mozgalom, a brit Függetlenségi Párt (UKIP) felemelkedése.

Euroszkeptikus pártok előretörése: kihívás, de.

De még a megmutatkozó javuló tendenciák ellenére is, az euró válsága, komoly politikai kihívást jelent az Eu számára a korábban feltörekvő euroszekptikus pártok komoly politikai tényezővé válásában a bal és a jobb oldalon is. A mostani felmérés megkérdezte az Eu polgárokat a nem hagyományos politikai erőkről, és a válaszolók több, mint a fele azt állította, hogy ezek az euroszkeptikusok előretörése általában jót jelenthet az adott országnak, mivel olyan témákról kezdtek el beszélni, amelyeket a hagyományos pártok figyelmen kívül hagytak.

Most View Eurosceptic Parties as Good Thing for the Country

Ez különösen igaz Franciaország esetében, ahol azon emberek között, akik szerint az euroszkeptikus Nemzeti Front megerősödése jó dolog, többségében vannak, akik szerint az Európa Projekt gyengíti Franciaországot, illetve az Eu-ról is inkább negatív véleménnyel vannak.

Nem nő a kisebbség-ellenes hangulat

Az európai gazdasági visszaesés és az euro-övezet krízise sokakban olyan aggodalmat szült, hogy az európaiak egymás ellen fordulnak. Mint ahogy azt korábbi történelmi példák mutatják, súlyos gazdasági visszaesés idején növekszik az antiszemitizmus, terjed az idegengyűlölet, Európa történelme során, de az utóbbi néhány évből is, több zsidó-, muszlim-, és roma-ellenes esetről tudunk. A felmérés viszont azt mutatja, hogy ezek az esetek nincsenek összhangban a közvélemény általános véleményével.

A kutatási eredmények kiértékelésekor ráadásul azt is érdemes figyelembe venni, hogy a kérdéseket a Charlie Hebdo szerkesztősége és a zsidó élelmiszerbolt elleni terrortámadások után tették fel. A közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezett hat EU tagállam közvéleményében nem alakult ki jelentős ellenszenv a muszlimok ellen. Sőt, tény, hogy több ország esetében a muszlimok általános megítélése javult, míg ezzel párhuzamosan Franciaországban a zsidók iránti szimpátia emelkedett.

Italians Most Critical of Muslims

Franciaországban, Nagy-Britanniában és Németországban nagyjából tíz emberből hét kedvező véleménnyel van a muszlimokról. Ez az általános benyomás 11 százalékponttal emelkedett Németországban, 8 százalékponttal Nagy-Britanniában a tavalyi évhez képest, Franciaországban ez az érték változatlan maradt. A spanyolok szűk többsége (52%) szintén pozitívan vélekedik a muszlimokról. Ami a korosztályos bontást illeti, ott azt látjuk, hogy a 18-29 év közötti francia, brit és olasz fiatalok jelentősen kedvezőbb képpel rendelkeznek a muszlimokról, mint e társadalmak idősebb generációi. Csak Lengyelországban és Olaszországban negatív a muszlimokról való általános vélekedés, nagyjából 2 az 1 arányban, az olaszoknál 61% vs 31% a lengyeleknél ez az arány 56% vs 31%.

A muszlimellenes hangulat aránytalanul jobboldali jelenség Európában. A politikai palettán magukat jobboldalinak valló franciák (37%) nagyobb valószínűséggel gondolnak kedvezőtlenül a muszlimokra, mint a baloldali franciák (15%). Hasonló, csaknem 21 százalékpontos eltérés mutatkozik a jobboldali németek (36%) és a baloldali németek (15%) között. Olaszországban ez az arány a jobboldalon még magasabb, tízből hét olasz ember kedvezően nyilatkozott a muszlimokról és a baloldalon is csaknem minden második olasz (49%) negatívan látja őket. Az olaszokhoz mérten csaknem hasonló az arány Lengyelországban, itt a jobboldali lengyelek (63%) és a baloldali lengyelek (59%) többsége is kedvezőtlenül vélekedik a muszlimokról.

Bőtös Botond

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1257 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

4000__ani_6

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom