Az ukrán bankok kivonulása után kétes hírű orosz bankok jelentek meg a Krím félszigeten

Az egyébként is zavaros helyzetű Krím félszigeten több kétes hírű bankár jelent meg, akik nem csak a szervezett bűnözői csoportokkal, de az orosz titkosszolgálattal is kapcsolatban vannak. Az OCCRP riportja.

Azok a bankok, amelyek 2014-ben elsőként jelentek meg a Krím félszigeten az orosz megszállást követően, jelenleg sokkal inkább pénzmosodák, mint klasszikus pénzintézetek. Öt banknak erősen megkérdőjelezhető a múltja, hiszen közük lehet egy húszmillió dolláros (5,5 milliárd forintos), az OCCRP által feltárt orosz pénzmosási botrányhoz. Bár az érintett bankok többsége kicsi és alig ismert Oroszországban, jelentős növekedést könyvelhettek el, mióta megvetették a lábukat a Krím félszigeten. Ez a fejlemény komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az orosz állam valóban elkötelezett-e a pénzmosás elleni harcban, hiszen könnyen lehet, hogy a Krím-félsziget is olyan pénzmosodává válik, mint például az Oroszországgal határos, vitatott státuszú Dnyeszter Menti Köztársaság, vagy Oszétia.

Moldovai bírók és lettországi bankok működtették a húszmilliárd dolláros orosz pénzmosodát

2010 és 2014 között oroszországi szervezett bűnözői csoportok és korrupt politikusok mintegy 20 milliárd dollárnyi piszkos pénzt mozgattak európai uniós bankokba egy bonyolult pénzmosási módszerrel. A hálózat tucatnyi offshore cégből, bankból, hamis hitelekből és strómanokból állt össze. Az eljárást az apró méretű Moldovai Köztársaság legálisnak nyilvánította és az újonnan létrehozott alapok Európa-szerte megjelentek. Tovább a teljes cikkre.

Összeomlott bankrendszer

A Krímben több mint egy évvel ezelőtt döntöttek arról egy máig vitatott legitimitású népszavazáson, hogy a régió Ukrajna helyett Oroszországhoz csatlakozik. Azonban a gyors váltás következményeként a nagykereskedelem és a bankszektor gyakorlatilag összeomlott a Krím félszigeten. Az ukrán bankok közel ezer fiókot zártak be, miután az Ukrán Nemzeti Bank nem támogatta tovább a pénzügyi műveleteket a régióban. Azonban ezek a bankok több helyi lakos betétjét és eszközállományát is magukkal vitték, miközben több, az ügyfelek által még ki nem fizetett hitelt veszteségként írtak le, de ezek mértékéről jelenleg nincsenek pontos adataink.

Korábban a dnyipropetrovszki székhelyű ukrán Privatbank rendelkezett a legnagyobb, 337 fiókos hálózattal, őket pedig az állami tulajdonú Oshchadbank követte 250 fiókkal. Ukrajna nem volt hajlandó együttműködni az oroszok által megszállt terület bankjaival. A régióban az Ukrajnával való kereskedelem állt le először, majd a nemzetközi szankciók is elkezdték éreztetni a hatásukat. A Mastercard és a Visa is felfüggesztette működését, így használhatatlanná váltak a korábban kibocsátott betéti és hitelkártyák. A két helyi bank, a Fekete Tengeri Újjáépítési és Fejlesztési bank illetve a Morszkoj Bank bár nem számolta fel hálózatát, nem bírták a hirtelen megnövekedett keresletet. Sokan el is ájultak, miközben naphosszat álltak sorban a fiókok bejárata előtt, hogy befizethessék a szükséges adókat és illetékeket számláikra.

Az újonnan megalakult Krími Köztársaság állam apparátusa megpróbált felállítani egy új stabil pénzügyi rendszert, ugyanakkor hátráltatta őket a rubel gyengülése és a pénzügyi tartalékok elapadása. Amilyen gyorsan csak lehetett, megszavazták azt a törvényt, amelynek segítségével létrehozták a vadonatúj pénzügyi rendszert és infrastruktúrát, ahol fontos szerepet kapott a betétesek pénzügyi védelmét biztosító Betétbiztosítási Alap is. Az Alap feladata az volt, hogy kompenzálja az ukrán bankok által cserbenhagyott betéteseket, és hogy kezelje a területről távozott bankok „államosított” infrastruktúráját. A kaotikus állapotok közepette vetette meg a lábát a félszigeten pár kis orosz bank, amelyek bár jó kapcsolatokkal bírnak, múltjuk ellentmondásos. Ők húztak először hasznot az államosításokból, és bár később több más orosz bank is érkezett, és jelenleg 28 különböző pénzintézet működik a régióban, a korán érkezők hasíthatták ki a legnagyobb szeletet a krími tortából.

Az első fecske

Két héttel azután, hogy a félszigetet az Orosz Föderáció bekebelezte, 2014. április 4-én Szevasztopolban megnyitotta első fiókját az orosz Genbank. Korábban a bank szinte ismeretlen volt Oroszországban, mindössze Omszkban és Rosztov-na-Donu-ban rendelkeztek fiókkal. A teljes kezelt vagyon tekintetében a pénzintézet a 315. helyet foglalta el az orosz bankok között, de miután megvetette a lábát a Krím félszigeten, óriási növekedést könyvelhetett el. A Genbank honlapja szerint jelenleg összesen kilencven fiókkal rendelkeznek és a második legnagyobb banki hálózatot tartják fenn a félszigeten. A területről kivonuló ukrán bankok infrastruktúráját – automaták, kártya terminálok, irodák – a Betétbiztosítási Alap kezelte, majd adta át a Genbanknak. A bank ügyfeleinek Unistream és CONTACT wire transfer szolgáltatást ajánlott, illetve olyan hitelkártyákat, amelyekkel nem lehet internetes vásárlásokat bonyolítani. A Genbank a moszkvai székhelyű Societe Generale leányvállalatán keresztül csatlakozik a nemzetközi pénzügyi rendszerhez.

A bankban a kalandos előéletű orosz bankár, Jevgenyij Dvoszkin is tulajdonos a maga 4.8 százalékával, a felesége pedig az igazgatótanács vezetője. Dvoszkin korábban többször is gyanúsított volt különböző pénzmosási ügyekben, azonban még egyszer sem emeletek vádat ellene. Sőt, általában azok kerültek bajba majd börtönbe, akik ellene nyomoztak.

2006-ban az Orosz Belügyminisztérium egy nagyszabású, a pénzmosással kapcsolatos ügyeket felderítő műveletbe kezdett, ami a minisztérium közlése szerint az egyik legnagyobb pénzügyi vizsgálat volt, ami valaha Oroszországban elindult. A felderítést végző csoport tagjainak többsége ma már nyugdíjas, de az OCCRP-nek nyilatkozók elmondták, hogy a vizsgálat három éve alatt közel 1 trillió rubel (5064 milliárd forint) értékű mosott pénz mozgását követték nyomon.

A nyomozást Dimitrij Cseljakov vezette, aki később a Szervezet Bűnözés és Terrorizmus elleni osztály vezetője lett. A nyomozás során számos olyan bűnözői csoport került azonosításra, amelyek orosz bankok tucatjait irányították, nyilatkozta Cseljakov az OCCRP újságíróinak. Ezek a bankok szerinte nem végeztek valódi banki tevékenységet, helyette nagy összegű piszkos pénzeket kaptak, amelyeket offshore számlákra utaltak át, vagy készpénzként kifizették, és az ügy egyik főszereplője maga Jevgenyij Dvoszkin volt.

„Dvoszkin és ex-partnere, Ivan Mjazin számos orosz bankot irányított a háttérből. Később az Orosz Nemzeti Bank visszavonta az engedélyeket ezektől a bankoktól a pénzmosással kapcsolatos ügyleteik miatt. Az évek során ezek a bankok több milliárdnyi dollárt mostak tisztára és utaltak át offshore cégeknek” – nyilatkozta Cseljakov. A Dvoszkin múltját feldolgozó és vizsgáló dokumentumok összeállításában még az FBI is segítette Cseljakovékat. Az akta szerint Dvoszkin Odesszában született 1966-ban, majd 1977-ben a szüleivel az Egyesült Államokba költözött. Ekkortájt a Slusker vezetéknevet használta, de 2001-ben kitoloncolták az USA-ból okirat-hamisítás miatt. Ezek után visszatért Ukrajnába és felvette anyja vezetéknevét.

Az FBI-tól kapott dokumentumok szerint Dvoszkin már az USA-ban is számos bűncselekményt követett el. Először 1989 decemberében tartóztatták le lopásért és illegális kábítószer-birtoklásért, aztán a következő tíz évben is többször letartóztatták, majd elítélték különböző bűncselekményekért. Ezek a bűncselekmények mind a szervezett bűnözéshez köthetők: illegális fegyverbirtoklás, rablás, állami tisztségviselők megvesztegetése, lopás és csalás.

Az FBI egy, az orosz Belügyminisztériumnak küldött levelében azt állította, hogy Dvoszkin még az USA-ban eltöltött börtönévei alatt azzal a Vjacseszláv Ivankovval – becenevén Japoncsikkal – osztotta meg a celláját, aki korábban az egyik legismertebb vezetője volt az orosz szervezett bűnözésnek. Ivankovot később, 2009-ben Moszkvában egy mesterlövész sebesítette meg és sérüléseibe pár hónappal később bele is halt. Az FBI azonban figyelmeztette az orosz rendőrséget, hogy Dvoszkinnal ők ketten valószínűleg közeli „munkatársak” voltak.

Miután Dvoszkin visszatért Oroszországba és felvette anyja vezetéknevét, a pénzügyi szférát célozta meg. Egy az orosz rendőrségnél tett vallomása szerint az ő szerepe „biztosítani a pénz biztonságos és állandó mozgását az ügyfeleim számára. A pénzek azokhoz a bankokhoz kerülnek, amelyeket én [Dvoszkin] mint pénzügyi tanácsadó javaslok nekik. Van egy bróker engedélyem, van… amerikai képzésem, és nagy tapasztalattal bírok e téren. Ismert vagyok a banki szférában. Különböző bankok és cégek az ügyfeleim. A lista igen hosszú.”

A dokumentumok szerint Dvoszkin és az ex-partnere Mjazin egy tucat orosz bankkal működött együtt, és később ezek közül a pénzintézetek közül sokat pénzmosással is megvádoltak az orosz hatóságok. Ők ketten korábban a Migrosb bankkal, a Szibériai Fejlesztési bankkal és a Falcon bankkal is kapcsolatban álltak. A három bank 2006 és 2007 között vesztette el működési engedélyét miután megszegték a pénzmosással kapcsolatos törvényeket. A pénzintézetekben tisztára mosott összeg elérte a 3 milliárd dollárt (830 milliárd forint).

Titkosszolgálati szálak

Cseljakov állítása szerint amikor Dvoszkin után kezdtek el nyomozni, soha nem tapasztalt nyomás alá kerültek. „Lehalgattuk Dvoszkint és társait és rájöttünk, hogy befolyásos barátokkal rendelkezik az orosz titkosszolgálatoknál. Sokszor meg is próbáltak kirúgni. Egyik nap a Belügyminisztérium és az orosz titkosszolgálat emberei átkutatták azokat a szekrényeket, ahol az egyik munkatársunk a Dvoszkin-ügy aktáit tárolta. Végül kulcsfontosságú dokumentumokat le is foglaltak.”

2008-ban Cseljakovot és társát letartóztatták, mert 1 millió eurót (311 millió forint) próbáltak kicsalni egy bankártól. A bankár egy szintén ellentmondásos múlttal bíró orosz, German Gorbuncov volt, vagy ahogy a média nevezi, „a sötét bankár”. Gorbuncsov szerint Dvoszkinnal ismerik egymást, ugyanakkor utóbbi szerint a vádak hamisak és csak meg akartak szabadulni tőle. Gorbuncovot és társait többrendbeli csalássál és pénzmosással vádolták meg korábban, és üzleti partnerét pedig a banki szabályozásokért felelős személy meggyilkolásának gyanúja miatt tartóztatták le. Gorbuncovot jelenleg azzal vádolják, hogy a Moldovai Köztársaság területén mosott pénzt, és olyan orosz oligarchák is üldözik, akiktől állítólag több 100 millió dollár értékben lopott.

Cseljakovot végül bűnösnek találták csalás vádjában és több mint négy évet kapott. Ugyanakkor a büntetőügy Dvoszkin esetében megrekedt, és a bankár jogi védelmet kapott az orosz titkosszolgálattól, mint tanú. Mindeközben az orosz üzleti napilap, a Kommerszant lehozta hogy Dvoszkin bankja a Krím félszigeten egyesül az állam által birtokolt Krím bankkal – igaz, ezt még senki nem erősítette meg és a részleteket is homály fedi.

Az orosz pénzmosoda

Nem a Genbank volt az egyetlen, több más pénzintézet is komoly szerepet játszott a különböző pénzmosási ügyekben. 2014-ben az OCCRP, saját számításai szerint, nagy valószínűséggel az eddigi legnagyobb Kelet-Európai pénzmosási műveletet tárta fel, amit egyszerűen csak az „orosz mosodának” kereszteltek el. 2011 és 2014 között ugyanis szervezet bűnözök és korrupt politikusok összesen 200 milliárd dollárnyi (5.5 milliárd forint) piszkos pénzt utaltak Oroszországból Moldovába és onnan az Európai Unióba.

Az ügyletekben tucatnyi orosz bank érintett, olyanok is, amelyeket az orosz elnök Vlagyimir Putyin unokatestvére, Igor Putyin irányít. Az utalások sokszor hamis szerződésekkel jöttek létre, amelyeket offshore cégek kötöttek, amelyek mögött jól elrejtett tulajdonosok álltak. A hamis átutalásokat moldáv bírók döntése legitimálta, akiket a jelenlegi vádak szerint sok esetben egyszerűen megvesztegettek. A moldáv hatóságok nyomozást is indítottak pénzmosás miatt, de az orosz bűnüldöző hatóságok nem voltak hajlandóak együttműködni velük.

Mindeközben néhány bankár azok közül, akik a korábbi pénzmosási műveletekben is részt vettek, jelenleg a Krím félszigeten üzletel. Az OCCRP által megismert dokumentumok szerint a szentpétervári Baltica bank a legaktívabb a pénzmosásban. A moldáv hatóságok szerint nem létező cégek olyan számlákkal rendelkeznek a Baltica-nál, amire 2011 és 2014 között két milliárd dollárnyi (554 milliárd forint) pénzt utaltak át Moldáviából. A Baltica igazgatója, Okszana Csernyak levélben cáfolta, hogy bármilyen illegális tevékenységet folytatnának.

Orosz pénzmosási ügy: a szálak a Putyin-családhoz vezetnek

A moldovai hatóságok szerint az elmúlt három évben nagyjából 20 milliárd amerikai dollárnak megfelelő összeget toltak át illegálisan Oroszországból az Európai Unió területére. A pénzmosásban egy moldáv, egy lett, és 19 orosz bank vett részt. Néhány bank Vlagyimir Putyin egyik rokonának érdekeltségébe tartozik. Hamis hitelek és szerződések segítségével a pénzt Moldován keresztül küldték Oroszországból Lettországba. Tovább a teljes cikkre.

Bűnös bankok

A Baltica legnagyobb tulajdonosa a maga 20 százalékával Oleg Vlaszlov, akinek a neve sokszor felmerült Cseljakovék vizsgálatában.  „A lehallgatások bizonyítják, hogy Vlaszlov kapcsolatban állt Oroszország legnagyobb pénzmosóival. Ki is hallgattuk, de nem sikerült bizonyítani az ellene felhozott vádakat. A nyomozást leállították és engem letartóztattak” – nyilatkozta Cseljakov.

Vlaszlov és partnerei birtokolják az 1990-ben alapított Vernevolzsszkij bankot, amely a krími piacra való belépése előtt leginkább az orosz Jaroszlavszkij régióban folytatott pénzügyi tevékenységet számos leányállatával egyetemben, kisebb városokban. A bank jelenleg 26 irodát tart fenn a félszigeten, ugyanakkor 2014 decemberében az Orosz Nemzeti Bank megbírságolta a céget, mert megsértette a pénzmosás elleni szabályokat, de nem hozták nyilvánosságra az ügy részleteit.

A Tempbank szintén részese volt az orosz pénzmosodának és ma már ez a bank is rendelkezik két irodával a Krím félszigeten. A pénzintézetet 1989-ben alapították, de 2014-ben a szíriai pénzügyi műveletei miatt az USA tiltólistára tette. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának sajtóközleménye szerint az USA kormányzata azért vezette be ezeket az intézkedéseket, hogy nyomást gyakoroljon a szír kormányzatra és annak támogatóira. A Pénzügyminisztérium a moszkvai székhelyű Tempbankot és Mihail Gaglojevet, a bank egyik vezetőjét vádolja azzal, hogy anyagi támogatást és szolgáltatást nyújtott a szír kormányzatnak, az ország Nemzeti bankjának és a SYTROL-nak, a szír állam olajipari marketing cégének.

A K2 egy kisebb pénzintézet – jelenleg a 471. legnagyobb bank Oroszországban az általa kezelt eszközök mértéke alapján – Karacsáj- és Cserkeszföldön. A pénzintézetet 1994-ben hozta létre Vlagyikavkazban, Észak-Oszétiában. Azóta a bank többször váltott nevet és székhelyt. A Krím annektálása óta a K2 hat irodát nyitott Szevasztopolban, Szimferopolban, Feodoszijában és Jevpatorijában. A pénzintézet nem tart fenn olyan alapvető szolgáltatásokat sem mint az automaták vagy kártya terminálok, hanem kisebb kioszkokat üzemeltet, ahol az ügyfelek a pénzügyeiket intézhetik.

A bank jegyzett tökéje olyan 14 ember között oszlik meg, akik nem igazán ismertek az orosz pénzügyi körökben, de az OCCRP kiderítette, hogy páran közülük korábban olyan pénzügyi szervezetekkel álltak kapcsolatban, amelyektől a hatóságok korábban pénzmosás vádja miatt megvonták a működési engedélyeket. A K2 egyik tulajdonosa a maga tíz szálakéval Margarita Csukanova, aki az orosz kereskedelmi nyilvántartás szerint 2006-ban kisebbségi részvényes volt egy banki szolgáltatásokat nem nyújtó hitelszervezetben, az RK-Centerben. A pénzintézet engedélyét 2006-ban az Orosz Nemzeti Bank visszavonta, mert ez a vállalat is megsértette a pénzmosás elleni szabályokat. A Nemzeti Bank állítása szerint az RK-Center 25 milliárd rubel (127 milliárd forint) értékben készített hamis kifizetési számlákat, illetve egy milliárd dollár (277 milliárd forint) értékben végzett hamis utalásokat külföldi vállalatok részére.

Az Adelanbank szintén egy olyan kisebb bank moszkvai székhellyel, ami az elmúlt időszakban irodát nyitott a Krím félszigeten. A pénzintézetet 1992-ben alapították és korábbi nevét, a Leszopromishennijt 2012-ben cserélte a jelenlegire. A pénzintézet jelenleg az 561. legnagyobb Oroszországban az általa kezelt eszközök és vagyon alapján. A bank három irodát tart fenn Krímben, egyet Jevpatorijában, kettőt pedig Szimferopolban melyek közül az egyik korábban a kijevi székhelyű Finance and Credit banké volt. Az Adelanbank sem rendelkezik automatákkal és kártya terminálokkal.

A vállalat jegyzett tőkéje tizenegy fő között oszlik meg és egyik tulajdonosa Maxim Lipszkij, aki az Orosz Nemzeti Bank szerint 2014-ben a brit Brys Worldwide Ltd cégen keresztül 9,8 százalékos részesedéssel bírt egy másik moszkvai székhelyű bankban, a Sovinkomban. Az Orosz Nemzeti bank ettől a pénzintézettől is visszavonta az engedélyeket 2014-ben miután különböző banki törvényeget sértett a pénzintézet működése, ebben az esetben is felmerült a pénzmosás elleni törvények megszegése. A felügyeleti szervek állítás szerint a Sovinkom 2013-ban 6.8 milliárd rubel (34 milliárd forint) értékű kétes eredetű vagyont forgatott. A bank másik tulajdonosa az az Anna Lyga 6.6 százalékos részesedéssel, aki 2013-ban egy sor orosz cégen keresztül volt birtokosa a Krími félszigeten a második legnagyobb fiókhálózattal rendelkező Genbanknak.

Az eredeti cikk 2015. június 3-án jelent meg az OCCRP honlapján „Controversial Russian Bankers Target Crimea” címmel. Fordította: Szakács András

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: ha Magyarországra jössz, vasárnap úgyse költheted el másra. Tudnivalók itt.