Bezárás
Egyéb

Fogadjunk, nem találod ki, hol járhat letöltendő börtön tüntetésért

Április elején másodfokon 2 hónap letöltendő börtönre ítéltek egy francia egyetemistát két társával egyetemben, mert részt vettek egy tavaly novemberi tüntetésen a „rendőri erőszak ellen”. A rendőrök szerint e demonstráció margóján erőszakosan viselkedtek, az érintettek pedig tagadják ezt a verziót, összesen több tucat személy ellen folyik eljárás.

A történtek tavaly novemberre nyúlnak vissza, illetve egészen pontosan október 26-ra, ekkor halt meg, feltehetően rendőri túlkapás következményeként egy 21 éves egyetemista, Rémi Fraisse a dél-franciaországi Toulouse közelében fekvő sivensi erdőben. Aznap egy több, mint 5000 fős szolidaritás-rendezvény zajlott a sivensi ún. „védelmi zónában”, amit 4 éve rövidebb-hosszabb megszakításokkal foglalnak el egy víztározó megépítése ellen tiltakozók. A nagyrészt békés és bulizós hangulatban zajló esemény margóján, az aktivisták egy kisebb csoportja viaskodott a csendőrökkel, itt találta el egy oszlató gránát az egyébként szinte véletlenül odakeveredett Rémit, aki rögtön meghalt.

A tragédiáról és annak politikai hétteréről ezen a blogon is beszámoltunk tavaly ősszel; a francia hatóságokat nem csak hiányos és hazug kommunikációjuk miatt érhette kritika, de azért is, mert a Sivensben alkalmazott erőszak bizonyosan nem volt spontán és véletlen. Ahogy a francia rendőrség egyik legismertebb kutatója, Fabien Jobard fogalmazott a Le Monde-nak februárban:

Rémi Fraisse halála egyszerre volt valószínűtlen és megjósolható. Valószínűtlen, mert nagyon alacsony volt annak a kockázata, hogy a gránát a hátizsákja és a válla közé essen épp, így ne legyen módja a következő negyedmásodpercben megszabadulni tőle. Megjósolható, hiszen nehezen elképzelhető, hogy 80 zajgránát, 40 oszlató gránát és 75 gumilövedék használata ne okozzon maradandó fizikai sérüléseket a tüntetőkkel szemben, vagy akár az egyikük halálát.”

A tragédia után szerte az országban, de főleg Toulouse környékén számos tiltakozó akció szerveződött a „rendőri erőszak ellen”. A demonstrálók dühét pedig nyilván az is fokozta, hogy az eljáró csendőrök, illetve a politikai hatalmat képviselő prefektusok kezdetben félreinformáltak, majd napokkal később sem ismerték el esetleges felelősségüket az egyetemista halálában. Egy ilyen novemberi tüntetés alkalmával vették őrizetbe a szintén egyetemista Gaetant is, több társával együtt, perére pedig – miután halasztást kért az első alkalommal – decemberben került sor. Akkor 6 hónap felfüggesztett börtönre és 1100 eurós büntetésre ítélték, elvetve a rendőrség verzióját, amely szerint Gaetan erőszakos lett volna velük szemben. A fellebbezés után áprilisban került sor a másodfokú tárgyalásra, ahol a bíró helyt adott a rendőrség információinak, és a toulouse-i egyetem művészettörténet hallgatóját 2 hónap letöltendőre ítélte (plusz bírság, és 4 hónap felfüggesztett); letöltendő börtönt kapott Gaetan két társa is.

Gaetan történetesen egy diákszakszervezet és egy kis szélsőbal párt aktivistája is, nyilván ezzel is összefügg, hogy már-már nemzetközinek mondható kampány indult az ítélet ellen, petíció (Ken Loach aláírásával), plusz Facebook– és tumblr-oldalon sorakoznak a fényképek, amelyek Mexikótól Spanyolországig követelik, hogy „tüntetésért senki ne menjen börtönbe”.

gaetan-tunti

Egy másik tüntetés Toulouse-ban, tavaly november 22-én. Fotó: Pascal Pavani, AFP

Ha nem is áll módunkban ellenőrizni a felek igazát, nehéz elhessegetni a gyanút, hogy ugyanaz a politikai küzdelem folytatódik a bíróságon, némileg aránytalan eszközökkel, mint ami a sivensi erdő szélén. Ahogy korábban írtuk, számos vélemény, köztük a környezetvédelmi hatóság állásfoglalása is kritizálta a víztározó terveit, csak épp nem vették őket figyelembe, és a rendőrség az erőszak bizonyos formáival, pl. a területet elfoglalókat több ízben megtámadó helyi gazdák akcióival is elnézően viselkedett, legitimálva a nyílt agressziót, és persze tovább rontva az amúgy is nagyon elmérgesedett helyzeten.

Ahogy Jobard is megállapítja: „Sivens esetében a kormány kijelentette, hogy a legitimitás a politikai döntéshozók oldalán áll, és nem néhány száz ellenzőén. De emlékeztetni kell arra, hogy a francia politikai rendszer helyi és országos szinten is teljes egészében a kétfordulós voksra alapul, azaz nagyon kis helyet ad az ellenzéknek. A sivensi gát ellenzőinek egyike sem tagja a regionális önkormányzatnak, azaz idővel a [demokratikus] intézmények révén megvalósuló tiltakozást felváltotta az intézmények elleni tiltakozás.”

A szociológus arra is emlékeztet, hogy míg a francia rendőrség feladata általában a konfliktusok kompromisszumos rendezése, addig a gall rendszer legproblematikusabb pontja a politikai hatalomtól való függés. Ellentétben az európai országok nagyrészével, illetve a common law államaival, míg az erő(szak) legitimitását a választott politikai hatalom biztosítja, azokban a konfliktusokban, ahol a kormány a „hitelességét akarja feltenni, a prefektus különösen szigorú utasításokat adhat, amelyeknek kevesebb köze van a helyzet technikai, rendfenntartói megítéléséhez, mint a politikai ítéletekhez”. A common law országaiban, épp ellenkezőleg, tartanak egy ilyen függő viszonytól, ami a rendőri erők manipulációját eredményezheti.

Gaetan a toulouse-i egyetem kampuszán tavaly áprilisban. Fotó: Pierre Millet. Az egyetem vezetése is megdöbbenését fejezte ki az ítélet miatt.

Gaetan a toulouse-i egyetem kampuszán tavaly áprilisban. Fotó: Pierre Millet. Az egyetem vezetése is megdöbbenését fejezte ki az ítélet miatt.

Bár Toulouse-ban más ügyekben is indokolatlan „szigorral” vádolják a rendőrségi elöljárókat – szakszervezeti akciókkal vagy az Izrael-Palesztina konfliktussal kapcsolatos eseményekkel kapcsolatban, a „vörös” város esete nem egyedi. A tavaly nyári gázai intervenció nyomán szervezett párizsi tüntetések betiltása és a szervezők, illetve random módra kiválasztott tüntetők felelősségre vonása szintén meglepetést okozott. Mindazonáltal a kormányzó Szocialista Párt másik nagy jelképes konfliktusa, egy másik építkezés, a Nantes melletti reptérhez köthető. Az itteni „ellenállást” a miniszterelnök Manuel Valls még belügyminiszter korábban „fekélynek” minősítette, ami ugye meglepő megfogalmazás egy olyan formáció képviselőjétől, amely elvileg az alulról szerveződő mozgalmak barátja.

A szóban forgó reptér, Notre Dame des Landes kapcsán is a napokban született egy önmagán túlmutató bírósági döntés: elutasították annak a 6 személynek a rendőrség ellen benyújtott feljelentését, akik egy tavaly februári tüntetésen több súlyos sérülést, 3 esetben maradandó szemkárosodást szenvedtek el. (A francia hatóságok az évek óta folyó kampány és rendszeres balesetek ellenére ragaszkodnak a gumilövedékek használatához.) E konfliktusban is igaz, hogy a rendőrség felelősségének felderítése fel sem merül, miközben a tiltakozók súlyos büntetéseket kapnak a bíróságon.

Érdekes párhuzam adódik egy másik európai állammal, ahol annyira megelégelték, hogy az állampolgárok ugrabugrálnak, bankokban tüntetnek, a parlament elé gyűlnek, politikusok munkahelyénél vagy lakásánál tiltakoznak, sőt, kilakoltatásokat próbálnak megakadályozni, hogy mindezen tevékenységeket 100-30 000 eurós büntetésekkel tették szankcionálhatóvá.

Méghozzá a bírságok kiszabását a rendőrség kompetenciájává téve, független bíróság csak a fellebbezés után ítél az ügyben. Ahol mindez lehetséges április eleje óta, az Spanyolország, ahol mostantól kezdve füves cigit szívni is nagyon sokba kerülhet (max. 600 euró), de kapucniban tüntetni is (10 ezer), vagy nem engedélyezett tüntetésre Facebookon toborozni. Mindez egyébként már egy enyhébb verzió az eredeti novemberi törvénytervezethez képest, amelyben még egy rakás akciót éppoly súlyos bírság sújtott volna, mint azokat, akik a jövőben egy atomerőműnél tiltakoznának à la Greenpeace: ez most már 30-600 ezer eurójukba kerülhet majd. A spanyol konzervatívok egyúttal bevezették a tényleges életfogytiglant is, amely ellen nemcsak az ellenzék, és nemzetközi szervezetek, de Jean-Claude Juncker az ENSZ is tiltakozott.

 Korábban írtuk:

Gyilkolt a tömegoszlató gránát Franciaországban

Franciaországban még a környezetvédők is sokkal keményebbek (videó)

Mindkét esetben nehéz elhessegetni a gyanút, hogy az egyformán népszerűtlen kormányzó erők, a bal- vagy jobboldali címke ellenére, ugyanahhoz a fegyverhez nyúlnak apadó legitimitásuk leplezésének érdekében: a szabadságjogok drasztikus megkurtításához.

Míg a franciaországi esetek a média margójára szorultak (Rémi Fraisse halálának körülményeiről pl. először egy olyan portál számolt be, amelynek sztárriportere épp azért távozott a Le Monde-tól, mert úgy érezte, cenzúráznák a Notre Dames des Landes-ról szóló cikkeit), a spanyol törvénykezési ámokfutás híre a nemzetközi sajtóba is eljutott. Egyelőre számottevő eredmény nélkül. Ha sokáig tart még a válság, és annak nyomása alatt e meglepően illiberális gyakorlat kiteljesül, kérdés, mi marad azokból a szabadságjogokból, amelyekre amúgy oly büszkék vagyunk, pláne Franciaországban. Vajon a jövő az olyan hologramtüntetéseké, amelyből a világon az elsőt április 10-én rendezték Spanyolországban?

Dobsi Viktória

Főcímkép: a világ első hologram-tüntetése a spanyol “szájkosár” törvény ellen tiltakozik. Forrás: twitter.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom