Bezárás
Egyéb

A Moldovai Köztársasággal való egyesülés lesz Románia következő nagy projektje?

Románia és a Moldovai Köztársaság (újra)egyesülése lehet a NATO- és az Európai Unióhoz való csatlakozás után a következő nagy országprojekt – hallani egyre többször Bukarestben. Minden jel arra mutat azonban, hogy Kisinyov nem lelkesedik annyira az egyesülésért, mint Románia. Ráadásul az orosz-ukrán konfliktus, de akár a Dnyeszteren Túli  Terület (Transznisztria) rendezetlen helyzete miatt a térség igazi darázsfészeknek számít – írja a két ország csatlakozásáról szóló anyagában a TheBlackSea.eu.

A 15.-16. századtól kezdődően a Moldovai Köztársaság történelmét jellemzően az európai nagyhatalmak, a török birodalom, majd a Hasburgok, Oroszország, Románia majd végül a Szovjet Unió határozza meg, évszázadokon keresztül ide-oda csatolva, egyesítve, majd újra felosztva a Pruton túli területet, amely aztán 1991-ben Moldovai Köztársaságként kikiáltotta a függetlenségét.

A Moldovai Köztársaság jelenleg számos problémával küzd: a bukdácsoló gazdasága és gyenge pénzneme mellett súlyos probléma a kivándorlás, a korrupció, a Transznisztria néven ismert szakadár köztársaság, valamint az ukrán konfliktus közelsége. Ráadásul az országot úgy Moszkva, mint Brüsszel szeretné saját érdekszférájában megtartani.

Hányatott sorsa ellenére a Moldovai Köztársaság és a Románia területén élő románok – az 1812 és 1918 közötti orosz uralmat leszámítva – közös eredettel, nyelvvel és történelemmel rendelkeznek. Azonban míg Románia “újraegyesülésről” beszél, addig Oroszország szerint ez “újraannektálás”, írja a TheBlackSea.eu.

Kezdetnek a gazdasági, kulturális kapcsolatokat élénkítenék

Romániában “Az egyesülés barátai” néven parlamenti csoport alakult, melynek célja a két ország egyesülésének a népszerűsítése. A 41 bukaresti honatyából álló csoport első lépésként a gazdasági, társadalmi és a kulturális kapcsolatokat élénkítené a két ország között.

Például fejlesztenék a két országot összekötő infrastruktúrát, támogatnák az ország tanügyét, és moldovai diákoknak ajánlanának romániai ösztöndíjakat. Egyes honatyák szerint azonban Romániának egyesülési ajánlatot kellene tennie a Moldovai Köztársaság fele.

Bár a Moldovai Köztársaságot a bukaresti külügy mindig is kiemelt figyelemmel kísérte, ez az első alkalom, amikor az egyesülés kérdéséről nyíltan kezdenek beszélni romániai törvényhozók.

Megéri egyesülésről beszélni

A Moldovával való egyesülés mítoszát a vezető romániai politikusok mindig is kihasználták: jellemzően választások előtt került elő a téma. Ennek oka, hogy az  egyesülést a romániai lakosság 76 százaléka támogatja, és bár ez a kérdés általában nem központi téma, felmérések azt mutatják, egy egyesülés-párti diskurzus általában szavazatokat hoz. Így a tavalyi választásokon egyetlen államelnök-jelölt sem kockáztatta meg, hogy nyíltan fellépjen az egyesülés ellen.

Traian Băsescu volt államelnök volt az egyesülés legnagyobb szószólója, de tavaly szeptemberben egy gyulafehérvári beszédében Victor Ponta miniszterelnök is kijelentette, hogy célja “Románia nagy egyesülése”. Az orosz külügyminisztérium azonnal válaszolt: “bizonyos bukaresti politikai körök még mindig annexációs terveket szövögetnek egy szomszédos, független országgal kapcsolatban”.

Nincs projekt

Uniós diplomaták négyszemközti beszélgetéseken szintén aggodalmukat fejezik ki a romániai vezető politikusok revansista diskurzusával kapcsolatban, azonban úgy Brüsszel, mind Washington is tudja, hogy nem kell komolyan venni azt, amit romániai politikusok nyilvánosan mondanak.

“A romániai politikában sokat beszélnek az egyesülésről, azonban ennek nem az a célja, hogy az egyesülést közelebb hozza” – mondta Nicu Popescu, az European Centre for Strategic Studies kutatója. “Băsescu sokat beszélt erről két elnöki mandátuma alatt. Ez számára központi beszédtéma volt, azonban nem fő foglalatosság.”

Băsescu kiállása ellenére a román kormányban senki nem készített megvalósíthatósági tanulmányt az egyesülésről. “Az egyesülésre nincsen projekt. Egy sor hipotézist és változót figyelembe véve meg kell vizsgálnunk, hogy lehet-e ilyen projekt. Lehet hogy ez nem lehetséges most, hanem csak száz év múlva” – mondta Ovidiu Raetchi, egy liberális honatya.

Egyesülés a megoldás?

Egyesülés-párti aktivisták a határ mindkét oldalán úgy érvelnek, az egyesülés a megoldás a Moldovai Köztársaság problémáira. “A Moldovai Köztársaságnak nincsen esélye túlélni. Csakis úgy élheti túl a jelenlegi krízishelyzetet, ha egyesül Romániával” – érvelt Dinu Plangau, egy egyesülés-párti szervezet, a Moldovai Fiatalok elnöke.

Szerintük Románia – gazdasági növekedésének, EU- és NATO-tagságának és hatékony korrupció-ellenes fellépésének köszönhetően – egy gazdasági és politikai sikertörténet.

A moldovai pártok nem kampányolnak az egyesülés mellett

Kisinyovban azonban nincsen olyan parlamenti párt, mely az egyesülés mellett kampányolna. A moldovaiak többsége kívánatosnak tartja az Európai Unióhoz való csatlakozást, a NATO-tagsággal kapcsolatosan azonban sokaknak fenntartása van.

Mi több, a tavalyi parlamenti választások után a hagyományosan orosz-barát szocialisták és kommunisták erősödtek meg. Jelenleg a Szocialista Pártnak van a legtöbb szavazata a parlamentben, míg egy liberális és kommunista erőkből álló koalíció kormányoz.

2012-es, a CBS-AXA valamint az Eurasia Monitor által végzett felmérések szerint a moldovai lakosság 7,5-15 százaléka támogatja a Romániával való egyesülést. Az egyesülés-párti aktivisták azonban vitatják ezt az eredményt, mivel szerintük a kérdéseket hibásan tették fel.

A lakosság fele támogatná az egyesülést?

Ők egy másik felmérésre hivatkoznak, amiből az derült ki, hogy a lakosság 52 százaléka támogatja valamilyen mértékben az egyesülést. Ez a közvélemény-kutatás azonban nem mért olyan, autonóm, hagyományosan orosz-barát területeket, mint Gagauzia valamint Transznisztria.

A ‘90-es évek elején inkább hajlottak a moldovai hatóságok az egyesülés felé. 1994-ben azonban egy népszavazáson a résztvevők 98 százaléka az ország területi integritása mellett tette le a voksát.

“Az egyesülés nem egy realisztikus projekt”

“1992-1993-ban volt egy időszak amikor az egyesülés talán lehetséges lett volna, azonban 1993-tól világos, Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése nem egy realisztikus, politikailag megvalósítható projekt”, mondta Popescu. A kutató szerint a legfontosabb indok az, hogy az egyesülést pártoló moldovaiak száma az idők során nem emelkedett.

“Nagyon sok mindent lehet csinálni kisebb szinten, anélkül, hogy a két ország egyesülése lenne a cél” – mondta Ovidiu Raetchi, aki a román nyelvű tankönyveket hozta fel példaként. A liberális honatya hozzátette: “mi – akárcsak Oroszország – segíthetünk az ottani románoknak, illetve a Moldovai Köztársaságnak, hogy eldöntse, hova akar tartozni. Nem a románok fognak dönteni, hanem a Moldovai Köztársaság”.

Sipos Zoltán

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom