Bezárás
Egyéb

Az új pilóták romló munkafeltételei a repülés biztonságát is befolyásolhatják – állítja egy friss tanulmány

Március 26-án, két nappal a Germanwings tragédiája után tűzte napirendre az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága a Genti Egyetem tanulmányát, amely a légi közlekedésben dolgozók munkafeltételeinek vizsgálata során arra jutott, hogy a pilóták egy része bizonytalan státuszban, vállalkozóként vagy időszakos munkaerőként dolgozik, különös tekintettel a fapados cégekre. Ez a tendencia, amely elsősorban a fiatal pilótákat érinti, nemcsak a gépek személyzetének jogaira és munkafeltételeire van rossz hatással, de alkalmasint a repülés biztonságára is.

A légi közlekedés európai piacának liberalizációja nyomán alacsonyabb, így elérhetőbb áraknak örülhetnek az utasok, másrészről viszont ugrásszerűen nőtt az atipikusnak mondható, azaz a nem határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott dolgozók száma – állapítja meg bevezetőjében a tanulmány, amely a szociális párbeszédért felelős európai bizottság megbízásából készült, a légitársaságok egy munkaadói és két munkavállalói szervezetének ajánlására, és részben az Európai Bizottság költségére.

Az először februárban bemutatott, 300 oldalas dokumentum szerint vitathatatlan az új (fiatal) pilóták prekarizációja. A szerzők a szakma szegregációjáról beszélnek, ahol a hamis önfoglalkoztatók és alkalmi munkaerőként dolgozók, különösen a pályakezdők munkafeltételei sokkal rosszabbak, mint a szakma krémjéé. Ha jogi szempontból talán nem is feltétlenül problematikus ez a változás, lehetőséget ad a visszaélésekre, és nemcsak a repülőszemélyzet jogai és munkakörülményei, de a tisztességes verseny is kárát láthatja.

A többek között 6633 online kérdőívre támaszkodó kutatás szerint az európai pilóták csaknem 20%-a vállalkozóként dolgozik, sokan időszakos munkát közvetítő ügynökségeken keresztül vagy ún. nulla órás szerződésekkel, garantált munkaórák vagy tervezhető időbeosztás nélkül. A válaszadók több országból kerültek ki (15-15%-uk francia és holland, 11%-uk brit), legnagyobb csoportjuk 30 és 40 év közötti, illetve több, mint 10 éves tapasztalattal rendelkezett. 45%-uk dolgozott hagyományos légitársaságnál, ennél valamivel kevesebb low-cost cégeknél.

Aggasztó számú pilóta dolgozik olyan cégeknek, amelyekkel nem áll közvetlen kapcsolatban, főleg a fapados társaságoknál”; a vállalkozóként alkalmazott pilóták száma „drámaian” megemelkedett, de akadnak olyanok is, akik közvetítőkön keresztül dolgoznak (a válaszadók 5,4%-a), hogy az anyacég adókat vagy járulékokat spórolhasson. Míg a „hagyományos” légitársaságoknál nem éri el a 2%-ot az ilyen munkaközvetítőkön keresztül alkalmazott személyzet, a fapadosoknál az arány ennek kb. tízszerese. „10 önfoglalkoztatóból 7 fapados cégeknek dolgozik” – állítja a tanulmány, amely szerint ez gyakran csupán trükk, hogy ne kelljen alkalmazottként feltüntetni a rendszeres munkaerőt. Ezek a módszerek persze tisztességtelen versenyelőnyt jelenthetnek azokkal a cégekkel szemben, amelyek szabályosan és méltányosan alkalmazzák a személyzetet.

Az alkalmazotti státusz egyik lehetséges sémája: a különböző országokban bejelentett dolgozók közül a pilótákat közvetítő cégeken keresztül alkalmazzák

Az alkalmazotti státusz egyik lehetséges sémája: a különböző országokban bejelentett dolgozók közül a pilótákat közvetítő cégeken keresztül foglalkoztatják.

Legrosszabb helyzetben a fiatalok vannak: a 30 év alatti pilóták 40%-a nem direkt alkalmazottként végzi munkáját, sőt, a szükséges tapasztalat megszerzése érdekében az is előfordul, hogy maguk a pilóták fizetnek a cégeknek, hogy dolgozhassanak. „A fiatal pilótákra aránytalanul nagy nyomás nehezedik” – állítja Emmanuel  Jahan, a European Sectoral Social Dialogue for Civil Aviation nevű egyeztető tanács elnöke. A Germanwings, illetve a Lufthansa pilótái egyébként december után februárban is sztrájkoltak, egy több hónapja húzódó konfliktus miatt: a cégvezetés 55-ről 60 évre emelné az újonnan felvett pilóták nyugdíj-korhatárát, de a már a cégnél dolgozók végkielégítése és nyugdíja is vita tárgya.

 „Szégyen ez a szakma. Az európai munkajog nyilván nem érvényes a légi közlekedésre… Gondolom, egy nagyobb balesetig kell várnunk arra, hogy a dolgok megváltozzanak, az utazó közönség szerencséjére az automatizált rendszerek annyira megbízhatóak manapság, hogy a gyakorlat megdöbbentő szintje, a fáradtság, és a romokban lévő lelkesedés nem tűnik fel az érzékelt biztonsági mutatók mögött.”

Egy pilótától származik ez az idézet, amellyel a rossz munkakörülményeknek a repülés biztonságára gyakorolt hatását elemző fejezet indít. A szerzők a pilóták véleményén alapuló korábbi felmérések és sajtóinformációk alapján aggasztónak találják, hogy egyre többen panaszkodnak felhalmozott fáradtságra, melynek következményeként többen el is szundítanak út közben, vagy hibáznak munkavégzés közben. Ha valaki azért aggódik, hogy másnap is repülhessen, jóval kiszolgáltatottabb munkaadójának, és munkavégzése is kevésbé hatékony lehet, pl. akkor, ha fél beteget jelenteni, és inkább lázasan dolgozik.

Egy másik folyománya ennek a kiszolgáltatottságnak az, hogy a pilóták kevésbé tudják betölteni azt a hagyományos parancsnoki szerepet, amelyben legfőbb szempontjuk az utasok és a gép biztonságának védelme, ehhez ugyanis nem elég függetlenek. Végezetül a fiatal pályakezdők hátrányos helyzetükkel összefüggésben gyakrabban kerülnek olyan helyzetbe, hogy kellő gyakorlat és tapasztalt kollégák, egy jól felépített tanulási folyamat híján egyedül kénytelenek megbirkózni a feladatokkal, ami persze szintén kockázatos lehet.

A tanulmány szerzői felhívják a döntéshozók figyelmét arra, hogy a tengeri közlekedésben már tapasztalhatóak azok a súlyos anomáliák, mind a dolgozók jogai és a szociális dömping, mind az adózás, mind a biztonsági kérdések terén, amelyek a légi ágazatban is elkerülhetetlenül megjelennek az új üzleti modellek és költségcsökkentési technikák nyomán, hacsak a szabályozás módosítása ezt nem akadályozza meg.

Dobsi Viktória

Illusztráció: az amerikai United and Continental Airlines pilótáinak demonstrációja 2012-ben.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom