Világtérkép

Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.

Egyéb

MH17: orosz katonatiszt indíthatta a gyilkos rakétát, állítja a Correctiv

Minden körülmény arra mutat, hogy a tavaly júliusban lezuhant maláj gépet egy BUK föld-levegő rakéta találta el, melyet orosz katonák – a kurszki 53-as légvédelmi brigád tagjai – kezeltek. A brigád egyik egysége, lefestett felségjelzéssel, július közepén Ukrajna területén tartózkodott, feladatuk az orosz tankok védelme volt – állítja a Correctiv, miután minden szóbeszédet és nyomot a helyszínen is megvizsgáltak.

És bár a maláj gép katasztrófájának a felelőssége egyértelműen az oroszoké, a nyugati légiirányítás valamint az ukrán kormány sem teljesen ártatlan.

A nyugati titkoszolgálatok tudhatták

Előbbi azért, mert – bár a nyugati titkosszolgálatok tudták hogy az ukrán területen akciózó orosz tankokat valószínűleg BUK rakéták védik, melyek elvileg képesek eltalálni egy, utazómagasságon haladó utasszállítót – semmit nem tettek annak érdekében, hogy a civil légiforgalmat a harci zónából békésebb útvonalakra tereljék.

Felmerül az is, hogy a felkelőket támadó ukrán MIG 29-esek a civil utasszállítók hasa alá „bújtak”, hogy a radarok számára észrevétlenül közelítsék meg a felkelők harci állásait. Ennek a gyakorlatnak része lehetett abban, hogy a felkelők minden közelgő repülőgépről eleve azt feltételezték, hogy harci célpont.

"Nagy energiájú tárgyakkal" ütközött a maláj gép

“Nagy energiájú tárgyakkal” ütközött a maláj gép

Pusztító srapnel-felhőbe repült

Számos körülmény jelzi azt, hogy a repülőt egy rakéta találta el: a legfontosabb támpont a dán légiirányítási hatóság előzetes jelentése, mely megállapítja, a 777-es „számos, nagy energiával rendelkező tárggyal” ütközött; az ütközés ereje akkora volt, hogy a repülő még a levegőben darabokra szakadt.

Minden jel arra utal, hogy a repülőt nem vadászgépről indított levegő-levegő, hanem föld-levegő rakéta találta el – erősítették meg a Correctivnek légiharc-fegyverrendszerek szakértői. Egy vadászgép mindig hátulról támad, a sérülések viszont a repülő elején láthatóak. Levegő-föld rakéták vannak úgy programozva, hogy a célpont előtt-fölött robbanjanak fel – a repülő így pusztító srapnel-felhőbe repül bele.

Barát vagy ellenség?

És ha föld-levegő rakéta, akkor csakis a szovjet érában kifejlesztett, mozgékony és egyben precíz BUK M1 fegyverrendszer jöhet szóba. Egy ilyen, háromszoros hangsebességgel repülő, 70 kilós robbanófejjel ellátott rakéta 15 ezer méter magasságban repülő célpontokat is képes megsemmisíteni.

A BUK M1 rakétarendszer egy közismert hiányossága az, hogy csak korlátozottan képes különbséget tenni a bemért repülőgépek között. Eleve csak keveset használhatja a radarját – a radarjeleket bemérni képes ellenséges repülő számára könnyű célponttá válhat – de ha mégis, akkor csak annyit tudhat a radarkezelő, hogy barát vagy ellenség közeledik. Ugyanakkor csakis a saját légierő repülőgépei minősülnek barátinak, minden más repülőeszköz ellenség.

BUK üteget szállító teherautó Torezben

BUK üteget szállító teherautó Torezben

Ahol orosz tank, ott BUK is van

A BUK rakétarendszer az orosz tankok védelmére lett kifejlesztve; az orosz védelmi stratégia előírja, hogy a levegőből könnyű célpontot nyújtó számító orosz tankokat BUK ütegekkel kell védeni. Ahol tehát orosz tankok vannak, ott a közelben BUK rakétarendszernek is lennie kell – tudta meg a Correctiv.

Bár úgy a NATO-nak, mind az amerikai védelmi minisztériumnak tudomása lehetett a civil légiforgalmat is veszélyeztetni képes fegyverről, az EU nem adott ki figyelmeztetést, az ukrán védelmi minisztérium pedig engedélyezte a 10 ezer méter fölötti légiforgalmat a harcok térségében – ez a magasság még simán benne van a rakéta hatótávolságában.

A légitársaságoknak szintén nem állt érdekükben az útvonalak megváltoztatása, hiszen minden kitérő pénzbe kerül.

Egy hiányzó rakéta

A Bellingcat.com internetes adatbányász-csapatának a közösségi médiában posztolt fotók alapján sikerült beazonosítania és rekonstruálnia a támadó BUK üteg útját is Oroszországból Kelet-Ukrajnába.

Az üteget a katasztrófa napján, július 17-én délután egy, oroszbarát szakadárok által ellenőrzött kis bányászváros, Shnizne környékén állították fel.

A Shnizne melletti település bejárata. A fűben hagyott nyomokat nem traktor hagyhatta: túl szélesek ahhoz

A Shnizne melletti település bejárata. A fűben hagyott nyomokat nem traktor hagyhatta: túl szélesek ahhoz

Sikerül megtalálni egy olyan, úgy az oroszok, mind az ukránok által autentikusnak mondott filmfelvételt is, mely ugyanazt az üteget ábrázolja a katasztrófa estéjén. A Luhanszk közelében készült filmen az üteg – egy hiányzó rakétával – Oroszország fele tart.

Mi több, a Correctiv újságíróinak a rakétaindítás szem- és fültanúival is sikerül beszélniük, akik fülsüketítő, elnyújtott surrogásra, majd gyorsan egymás után következő két, erős robbanásra emlékeztek, a lánctalpas jármű nem kis feltűnést keltett a környéken.

A BUK nem gyermekjáték

Egy BUK üteg üzemeltetése nem egyszerű: egy jól képzett csapat összehangolt munkájára van szükség egy sikeres rakétaindításhoz. A Szovjetunió idején a légvédelmisek öt évnyi tiszti képzés végén lettek képesek a BUK fegyverrendszer használatára.

Mi több, folyamatos gyakorlatra van szükség, még a tapasztalt veteránok is gyorsan kijönnek a gyakorlatból – állította egy, már leszerelt, BUK kezelésére kiképzett katona. Éppen ezért nehezen képzelhető el, hogy egy lázadó – akár valamikori, már leszerelt légvédelmis – indította a rakétát.

Alig fér kétség hozzá: egy orosz katonatiszt adott parancsot az MH17-est elpusztító rakéta indítására – így a Correctiv.

Megosztás