Amikor már azt hittük, a világban nagyobb káosz nem lehet, eljött 2014

Állandó összecsapások Ukrajnában, megnyerhetetlen, de sok civil áldozattal járó háború Gázában, az Iszlám Állam kegyetlenségéhez hasonlót pedig a világ még nem látott. Egyiptomban az arab tavasz emlékét is kivégezték, Európában sorra jönnek elő a politikai elit korrupciós ügyei. Egyre melegebb van és kiderült, hogy egy rovarirtó szer a méheket is pusztítja. Szubjektív és távolról sem teljes összefoglalónk következik a 2014-es évről.

Különös háború Ukrajnában

Sem a kormányerők, sem pedig a lázadók nem tudnak végérvényesen felülkerekedni az Ukrajna keleti részén zajló harcokban. Úgy tűnik, Putyinnak nem célja Ukrajna lerohanása – igaz, Kijev NATO-hoz való csatlakozásról szóló bejelentése után ez megváltozhat.

Az áldozatok száma mindenesetre már augusztusban átléphette a tízezret, a lázadók által elfoglalt területeken pedig nem számíthatnak sok jóra az új „rendszerrel” kritikus személyek.

A maláj utasszállító katasztrófája ügyében sem látunk tisztábban: a hivatalos vizsgálat végleges eredményei nem ismertek, és hiába szól minden észérv amellett, hogy az MH 17-est az oroszbarát lázadók vagy pedig épp orosz katonák lőtték le, Oroszországban és Putyin hívei közt makacsul tartja magát számos spekuláció.

 

Gázai konfliktus újratöltve

A nyáron ismét fellángolt a gázai konfliktus: miután palesztin milíciák rakéták ezreit lőtte ki Izraelre, az izraeli hadsereg bombázással majd július 8-án szárazföldi offenzívával válaszolt. És mivel a Gázai Övezet egyike a világ legsűrűbben lakott területeinek, itt bármilyen hadművelet csak egy dolgot jelenthet: számos ártatlan civil halálát. Egyébként ez volt talán az első olyan konfliktus, aminek kapcsán az egész világ állást foglalt, és ahol nem csak a valóságban, hanem a közösségi fórumokon is kommunikációs csaták zajlottak a világ szimpátiájának a megnyerésére. Kérdés, hogy mi értelme volt az offenzívának: a Hamászt nem lehet felszámolni.

Az Iszlám Állam még az al-Kaidának is sok

Amikor már úgy gondoltuk, hogy a közel-keleten a helyzet nem lehet kaotikusabb, akkor Szíria és Irak nagy részén látványosan előretört a Levantei Iszlám Állam, melyet még az al-Kaida is túlságosan brutálisnak tart. A tömeges kivégzésekről, nemi erőszakról és sária-jogrendszer bevezetéséről szóló hírek ellenére sok nyugati fiatal szegődött el önkéntesnek az újonnan alapított kalifátusba – közöttük mintegy 200 nő.

Egyiptomnak új ura van

A hadseregből érkező tábornagy, Abdel Fatáh Asz-Sziszi nyerte elsöprő többséggel a májusi egyiptomi elnökválasztásokat. Győzelmével az arab tavasz véget ért Egyiptomban. A Muzulmán Testvériség tüntetéseit éleslőszerrel számolták fel, a pártot betiltották, aktivistáikat és szimpatizánsaikat tömegesen ítélték halálra Egyiptom kormányzóságaiban, az Al-Jazeera tudósítói pedig egy kirakatper után hét évet kaptak a semmiért.

Az amerikai drónok csak véletlenül ölnek terroristákat

A pakisztáni dróncsapások áldozatainak kevesebb, mint 4 százalékáról lehet biztosan azt állítani, hogy az al-Kaida terrorszervezet tagjai voltak – állítja egy brit tényfeltáró újságíró-szervezet. A Bureau for Investigative Journalism szerint terroristák helyett civilek, sok esetben nők és gyermekek esnek áldozatul a pilóta nélküli repülőgépekről kilőtt rakétáknak.

Szíriában a helyzet változatlan

És bár a szír polgárháború áldozatainak száma idén 30000 körül volt, az internetezők mégis a „felkapottabb” konfliktusokra, Izraelre, Ukrajnára és Gázára keresnek rá a Google-ben.

Olajbáró lett az energia- és klímaügyekért felelős biztos

Kevesebb vér folyt ugyan, de az Európai Unióban is zajlott az élet az idén: az Európai Bizottság megalakulása – mint az várható volt – nem ment zökkenőmentesen. Például 600 ezer aláírás gyűlt azért, hogy a spanyol olajbáró, Miguel Arias Cañete ne kaphassa meg az energia- és klímaügyekért felelős biztosi posztot. A tiltakozás nem járt sikerrel, november 1-től egy „macsó, hazug és súlyos összeférhetetlenségre utaló érdekeltségekkel bíró biztos” felel a klímaügyekért.

A volt luxemburgi miniszterelnök, Jean-Claude Juncker amiatt is szégyenkezhet, hogy épp EB-elnöki mandátuma elején robbant a The International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) sztorija arról, hogy micsoda hatalmas üzlet a törpeállamban az ún. „adóoptimalizálás”, magyarán adóelkerülés. A világcégek Luxemburgban megtakarított milliárdjai fölött a hatóságok nemhogy szemet hunynak, de a „versenyképesség” érdekében elő is segítik a „spórlást”.

Sarkozy őrizetben

A francia adófizetők megérték azt a pillanatot, amikor Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnököt egy pártfinanszírozási ügyben őrizetbe vették és kihallgatták – igaz, a vádakat később ejtették.

Spanyolországban először ülhet a vádlottak padjára a királyi család egyik tagja, és az is kibukott, hogy a madridi takarékpénztár 86 vezetője mintegy 15,5 millió eurót költött el illegális bankkártyák révén. A Caja Madrid jó tíz éven át feketén díjazott munkatársai között akadt 2 volt miniszter, valamint párt- és szakszervezeti delegáltak.

Norvégiában lehallgatták a kormányzati negyedet

Norvégiában decemberben derült ki, hogy ismeretlenek az egész kormányzati negyedet – a kormányt, parlamentet és a Nemzeti Bankot – lehallgatták. A méregdrága felszerelésükből ítélve nem amatőrök lehettek a tettesek, és adódik a kérdés, hogy ha Oslóban így mennek a dolgok, akkor Európa más fővárosaiban vajon mi a helyzet?

Szocsiban a halott munkások szelleme kísért

És ha mindez nem elég, Putyin már tényleg a kamrában van: Marine Le Pen pártja, a francia Nemzeti Front 9 millió eurós hitelt kapott egy orosz banktól. Mikor már úgy tűnt, hogy Vlagyimir Putyin imidzsét már nem lehet tovább rontani, kiderült, hogy ismeretlen számú (értsd: nagyon sok) illegális vendégmunkás lelte halálát a szocsi olimpiai falu építkezésein. Az orosz hatóságok szemet hunytak afölött, hogy a munkáltatók a legelemibb biztonsági intézkedésekre sem figyeltek. Az építkezéseken azt mondogatták, hogy aki meg kell haljon, az úgyis meg fog halni.

Idén ismét melegrekordot döntöttünk

135 éve nem volt olyan meleg, mint 2014-ben, és bár apróságnak tűnhet, mégis nagyon fontos az a tanulmány, mely kimutatta: bizonyos rovarölő szerek kipusztítják a méheket és velük együtt számos más porzórovart. Nem kell biológusnak lenni ahhoz, hogy belássuk: a növényeket beporzó rovarok nélkül elég sötét jövő vár ránk.

Végezetül már csak egy rövidhír: a berlini fal leomlásának 25. évfordulóján kiszámolták, hogy azóta 8000 kilométernyi újabb fal épült a világban.