Példátlanul durva kiberbiztonsági törvényt fogadtak el Romániában

Banksy graffitije a Bristol melletti Cheltenhamben
Banksy graffitije a Bristol melletti Cheltenhamben

Ha a pénteken megszavazott jogszabály életbe lép, akkor Romániában egy sor hatóságnak csak kérni kell hogy átvizsgáljanak egy számítógépet. A jelenleg érvényes bűnügyi perrendtartás még bírói jóváhagyáshoz és egy sor egyéb formai és tartalmi feltételhez köti a bűnüldöző szervek hasonló kéréseit.

Bár az 580/2014-es törvény csak a jogi személyek birtokában levő számítógépek átvizsgálására ír elő a korábbinál sokkal lazább szabályozást, könnyű belátni, hogy az egyszerű felhasználók magánélethez való joga is sérülhet amiatt, hogy a szervek a romániai internet- és telefonszolgáltatók számítógépein gyakorlatilag szabadon kutathatnak.

Az új államelnöknél a labda

A törvénytervezetet pénteken egyhangúlag szavazta meg a parlament felsőháza; korábban a képviselőház hallgatólagosan elfogadta azt, ami azt jelenti, hogy a tervezetet az előírt határidő előtt elmulasztották napirendre tűzni, és így vita és szavazás nélkül ment át az alsóházon.

Mivel nem valószínű, hogy valamely honatya alkotmányossági normakontrollt kér, ezért a törvény az új romániai államelnökhöz, Klaus Iohannishoz kerül hamarosan. Ő dönthet arról hogy kihirdeti, visszaküldi a parlamentnek, vagy pedig továbbítja azt az Alkotmánybíróságra. Ez utóbbi verzió azért kívánatos, mert az Ab két némileg hasonló tervezetet korábban már elmeszelt.

Egyhangúan megszavazták az „ügyészállammal” riogató honatyák

A pénteki, egyhangú voks azért is meglepő, mert a romániai politikusok amúgy gyakran panaszkodnak az egyre több korrupciós ügyet felszínre hozó igazságszolgáltatás miatt, gyakran „rendőrállam” és „ügyészállam” eljövetelét vizionálva.

A nagykorrupció kivizsgálására létrejött speciális szervek, többek között az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vagy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) például állandó támadásoknak van kitéve: a politikai elit azt állítja, hogy az ügyészek túlságosan szabad kezet kaptak, hatásköreiket meg kell nyirbálni.

Bírói felhatalmazásról nincsen szó

A kiberbiztonsági törvény egyébként számos sebből vérzik. Egy, a digitális szférabeli személyes jogokkal foglalkozó civil szervezet szerint a jogszabály legfeltűnőbb hibája, hogy a jogi személyeknek egy sor intézmény – a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a védelmi minisztérium (MApN), a belügyminisztérium (MAI), a titkosszolgálatokat koordináló országos szerv (ORNISS), a külügyi hírszerzés (SIE), a különleges telekommunikációs szolgálat (STS), a védelmi és őrző szolgálat (SPP) valamint a kibertámadások kivédéséért felelős szolgálat (CERT-RO) és az Országos Kommunikációs Hatóság (ANCOM) kérésére a biztosítani kell a hozzáférést az igényelt adatokhoz.

Nem kell többé papírmunkával bíbelődni

A tervezetben nincsen említés arról, hogy az adatigénylésekkor be kell tartani a bűnügyi perrendtartás által meghatározott eljárást – tehát azt, hogy az ügyészeknek a rendelkezésére álló bizonyítékokat egy bírónak be kell mutatniuk, aki ezek alapján dönt arról, hogy a számítógép átvizsgálása indokolt-e vagy sem. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az ügyésznek nem kell „fölösleges papírmunkával” bíbelődnie, és semmilyen autoritás nem ellenőrzi a munkáját.

További probléma, hogy a törvény az összes jogi személyekre alkalmazható – tehát elvben a sarki fűszeres előkönyvelésre és az árukészlet nyilvántartására használt számítógépét is átkutathatják a szervek. Ezen úgy lehet segíteni, hogy a szövegben pontosítanak, és csak az ún. kritikus infrastruktúrát birtokló jogi személyekre alkalmazzák azt.

Büntetést is kell fizetni, ha a hackerek feltörik a rendszert

A civilek szerint aggályos az is, hogy a jogszabály a Román Hírszerző Szolgálatnak gyakorlatilag szabad kezet ad a kiberbiztonság terén. A SRI az ország legkevésbé átlátható szervezete, ahol az olyan fogalmakon mint a civil kontroll, vagy átláthatóság legfeljebb elmosolyodnak.

Az egészben a legszebb, hogy a számítógépek tulajdonosa saját költségen köteles a gépeket a kibertámadások ellen megvédeni – amennyiben ezt nem teszi meg, vagy a védőintézkedések ellenére a számítógépét mégis feltörik, száz eurótól több, mint ezer euróig terjedő pénzbüntetésre számíthat.

Sipos Zoltán

  • Balogh Balázs

    ez rendkívül megható. A svédek biztosan örülnek az újabb ingyenélő menekült hordának.

  • csaba

    Köszönjék meg Goldfing úrnak,aki most nálunk keveri a szart.

    • Ferenczi Krisztián

      Ja, Szíria elég stabil ország volt, egymással békében élő vezetéssel és lakossággal, folyamatosan növekvő gazdasággal, kölcsönös vallási elfogadással, aztán jött Goodfriend és az egészet bedöntötte a picsába. Egy pillanatra nem figyeltek és azonnal egymás torkának ugrottak rokonok, barátok, a hadsereg. Csak úgy. És mindezt pár hónap alatt. Zseni ez a Goodfriend én mondom, irtózatosan nagy zseni.

      • Gergely Kóródy

        valóban stabil diktatúra volt. Én az arab tavasz jelenségét sejtem a dolog mögött (a közel-keleti zsebdiktatúrák ideje lejárt, az arabok vagy a nyugati vagy az iszlám civilizációhoz akartak csatlakozni Marokkótól Szíriáig), de a te magyarázatod sokkal izgalmasabb, olyan jamesbondos

  • Hegyi Judit

    Csatlakozom az előttem szólókhoz! Ha ilyen drága volt az út, akkor miért nem maradtak otthon, hiszen rendes jólétben élhettek, ha félre tudtak rakni ennyi zsét!
    Arra meg nem merek gondolni, hogy meglehet ezért a pénzért nem ők dolgoztak meg, hanem mondjuk eladtak valakit a családjukból rabszolgának, esetleg szervdonornak…

  • Gergely Kóródy

    az megvan, gyerekek, hogy Szíriában évek óta totális háború van? Ha úgy általában nem olvasunk híreket, legalább a kommentelt cikket tessék!

  • Petra

    Az intelligens hozzászólóknak ajánlom a figyelmükbe, hogy az internet lehetőséget nyújt arra, hogy tájékozódjunk, hogy mi folyik a falunkon kívüli városokban, de akár más országok eseményeibe is bepillantást nyerhetünk. Nagyszerű találmány a Google, ami megkönnyíti a tájékozódást. A keresőmezőbe begépelve, hogy “syrian war”, ami annyit jelent, hogy szíriai háború, a témával foglalkozó cikkeket és képeket kapunk. Akinek kérdése van a képek megtekintése után is, hogy ezek az emberek miért menekülnek, annak szívesen elmagyarázom olyan részletesen, mint ahogy a keresőprogram használatát is.

    • Zoltan Patai

      Ön tévesen feltételezi mindenkiről aki hozzá fog szólni, hogy rendelkezik empátiával vagy a gondolkodásra való képességekkel …

  • Hegyi Judit

    Petra: ja. Csak sajnos igaz a mondás: gyáva népnek nincs hazája. Érdeklődnék, hogy ki vívta meg helyettünk 1848-at, netán 1956-ot? Hammán empátyia!
    Nos, a szíriaiak helyett sem fog senki rendet teremteni az országukban, és megnézném, milyen ásványkincs miatt is tört ki a szent háborúság (nagy tétben fogadnék, hogy az érintőképernyős telókhoz szükséges)! Bár remélhetőleg vagy hamar kimerül, vagy a technika haladja meg és akkor végre magukra hagyják őket a felforgató elemek. Akkor majd béke lesz.
    De tényleg, mi lenne ha ott maradnának harcolni a békéért? A saját országukért! Ha ez nem hatja meg őket, akkor a családjukért, vagy a leendő gyermekeikért. A halálozási arány ugyanígy meglenne… Csak esetleg eredménye is volna.
    De ugye azért figyelmesen olvastuk az Egri Csillagokat?

    • Gergely Kóródy

      nem problémás más emberek érdemeire hivatkozva osztani az észt megint más embereknek, akikről még annyit sem tudtál, hogy épp háborúban állnak, nemhogy a miértekről olvastál volna bármit?

      • Hegyi Judit

        Háború? Jé, egészen egyedi, kirívó jelenség mostanában… “Csak” Afrika kétharmada háborúzik folyamatosan, Dél-Amerikában is nagyon sok országban békéről szólnak az álmok, de Korea északi fele sem kifejezetten kebelbaráti viszonyt ápol a déli résszel, és nem említettük Kína és Tibet szeretetteli, bizalmas, anya-gyermek viszonyát, valamint a nemzedékek óta húzódó izraeli-palesztin baráti iszonyt…
        Remélem, érzed az iróniát.
        Háborúk vannak. Mindig vannak. Ezt a filmet egy kubai, vagy mexikói is készíthette volna, csak éppen az USÁba menet. Sajnos. Általában azért törnek ki és tartanak x ideig a háborúk, mert valakik érdekei úgy kívánják. Hogy ez olaj, ásványi anyag, szimplán termőtalaj vagy az alapvető ivóvíz, tulajdonképpen mindegy. Drukkolhatsz ugyan egyik vagy másik félnek, a te dolgod.
        De azt már kifogásolom, hogy ide jöjjenek akkor, amikor Magyarország is a bányászbéka sejhaja alatt van anyagilag. Nézz csak szét a saját határaink vonalán! Főleg a délit ajánlom. Iszonyatos mennyiségű a bevándorolni kívánó! Lehet toleranciáról, meg sajnálatról papolni, de vajon be tudod fogadni az összes menekültet?
        A válasz egyszerű: nem.
        Sajnálom őket, meg minden, de inkább maradjanak otthon és oldják meg a problémáikat! Helyettük senki nem fogja (max az idő és az erőforrások kimerülése) befejezni a háborút. Ha menekülni tudnak, akkor otthon megélni is.
        Újfent el kellene olvasnod az Egri Csillagokat, különös tekintettel a két fél, a muzulmán-keresztény együttélésére, és szabályokra. Veszélyes dolgok körvonalazódnak, ha a muszlim vallás nem változott azóta pozitív irányba!

        • Gergely Kóródy

          az újonnan érkezőknek jelezném, hogy a hölgy ennél a hozzászólásnál távolította el a saját profilképét

    • Kántor Attila

      Bocs. Soha nem írtam még ilyet kommentben, DE most sem foglak minősíteni, pedig majdnem…. Szóval 1848-at megnyertük? Nem végezték ki a tábornokainkat és nem azok voltak az okosabbak akik a sortűz előtt még inkább emigráltak. Ugyanez igaz 56-ra is. Bárhogy is adta elő a töri tanárod, bárhogy dícsérik őket a Vikiék vesztes forradalmak voltak és aki okos volt még az uccsó pillanatban emigrált. Harcolni ha tudod hogy ezerszeres túlerőben van az ellenség? Ja és ami Szíriában folyik az nem háború! Képzeld el, hogy egyik napról a másikra a magyar hadsereg tankokkal repülőkkel elkedi irtani a fegyvertelen népet. Ezt népírtásnak nevezik legjobb tudásom szerint…

    • Sofia Imrenyi

      Én sem szoktam soha ilyen helyre írni. De ezt nem lehet, minősítés nélkül, tiszteletem, akinek sikerült. Megdöbbentő, ahogy eltávolítod magadtól a problémát. És még azt mondják a nőkbe több empátia szorult.. (Bár a korábbi “ingyenélők” komment is igen elmés). Nem csak egy országon belül vagyunk felelősek egymásért, hanem bármilyen furcsa, a környező, de akár távolabbi országokban zajló események is kihatnak ránk. Nem attól leszünk szegényebbek, ha rajtuk segítünk, hanem a hozzád hasonló emberek hozzáállástól. Mindenkinek joga van dönteni, hogy harcol vagy egy jobb élet reményében elmenekül családjával, ahelyett hogy végignézze, ahogy szétlövik őket. Hogy honnan volt az útra pénzük? Miért érdekes ez? Mit látunk bele innen egy ember nyomorúságába? Túlélni próbál, ahogy mindnyájan. Csak némelyek, sajnos, a másik figyelembevételének teljes hiányával..

  • nonemart

    A kisember semmit sem tehet a háború ellen. Semmit sem ér, ha jelentkezik katonának, mert nem tudja, ki a parancsnok. Ahhoz valami szervezettség kell. De azt már a háború előtt el kell kezdeni, mert közben nagyon nehéz. Ugyanis a rosszaknak már van fegyverük és szervezetük, a jóknak meg még csak áldozataik vannak. Ezt bizonyítja, hogy csak a pesmergák és kurdok vannak a színen, akiknek volt már korábban is valamiféle szervezetük. Minél kulturállamabb valaki, annál nehezebb a polgároknak !