„Aki meg kell haljon, úgyis meg fog halni” – így épült a szocsi olimpiai falu

Fotó: Rob Hornstra, The Sochi Project
Fotó: Rob Hornstra, The Sochi Project

Több száz illegális vendégmunkás életébe került az, hogy a szocsi olimpiai falu felépítése során a munkáltatók a legelemibb biztonsági intézkedésekre sem figyeltek. Voltak esetek, amikor a munkavédelmi intézkedéseket azzal intézték el, hogy a munkásoknak szóltak: vigyázzanak magukra – állítják a The Black Sea oldalon közölt tényfeltáró anyag szerzői.

Az Oroszország által Szocsiban szervezett 2014-es olimpiai játékok költségvetése 40 milliárd euróra rúgott; ezzel a világtörténelem legdrágább sporteseményévé vált. A nagyszabású építkezéseket azonban korrupciós vádak kísérték, és minden jel arra mutat, hogy a nagyvonalú pénzszórásból az építkezéseken dolgozó munkások nagyon keveset láttak.

Munkavédelem konyec

Az olimpiai falu felépítésében részt vett munkások szerint a megfeszített munkatempó miatt az alkalmazók a munkavédelmi és munkajogi előírásokra fittyet hánytak. Nem csoda, hogy a szakképzetlen, munkavédelmi felszerelés nélkül dolgozó, orosz nyelvet sokszor nem beszélő, gyakran túlhajszolt munkások körében a halálesetek gyakoriak voltak.

„Aki meg kell haljon, az úgyis meg fog halni. A lényeg, hogy a munka meglegyen, mondták” – emlékezik vissza Destan Kiliç, egy török építész, aki 2013 elején érkezett Szocsiba. Kiliç először egy orosz, később egy török cég alkalmazásában dolgozott, majd távoznia kellett, miután főnökeinél szóvá tette az illegális vendégmunkások helyzetét.

Naponta halt meg valaki

Számos tragikus balesetre emlékeznek az olimpiai faluban dolgozók. Naponta lehetett hallani, hogy „ma is meghalt valaki”, „ez vagy amaz leesett” vagy „valami ráesett az egyik munkásra” – mondta a The Black Sea-nek Kiliç.

A halálesetek közös vonása, hogy – legtöbbször illegális vendégmunkásokról lévén szó – sem az építőcégek, sem az orosz hatóságok nem voltak érdekeltek a halálesetek pontos számának és a balesetek körülményeinek a megállapításában. Mi több, esetenként el is tussolták azokat.

Egy, az állványzatról lezuhant munkás derekára például utólag, a helyszínelés előtt csatolták fel a az előírásoknak megfelelő testhevederzetet – így a munkáltató azt mondhatta, hogy a munkás saját hibájából esett le, állítja a török építész.

A kábelekkel dolgozó munkásoknak szóltak, vigyázzanak

Egy, a Moldovai Köztársaságból származó, a Fist stadionnál dolgozó fiatal akkor halt szörnyet, amikor hozzáért egy lelógó, véletlenül ottfelejtett nagyfeszültségű vezetékhez.

A különféle kábelek elhelyezésével foglalatoskodó, 22 éves Mihai Cernisov egy pár kesztyűt kapott. Ezt leszámítva a felettesei annyival intézték el a munkavédelmi képzést, hogy majd vigyázzanak – emlékezik vissza az ugyanott dolgozó unokatestvére, Iura, aki szerint elvileg nekik nem kellett feszültség alatt levő vezetékekkel dolgozniuk.

Bár Cernisovnak megígérte munkaadója hogy hamarosan bejelenti, a baleset pillanatában a fiatalember nem rendelkezett érvényes munkavállalási papírokkal. A baleset után két nappal a rendőrség átadta a családnak a holttestet, megígérve, hogy kivizsgálják az ügyet.

Téves adatok a halotti bizonyítványon

Azóta sem tudni a vizsgálat eredményeiről semmit – álltja a Cernisov családja. Az orosz hatóságok által kiállított halotti bizonyítvány mindenesetre két kulcsfontosságú ponton tartalmaz téves információkat: az áldozat „munkanélküli”, és a baleset helyszíne is egy másik építkezés.

Cernisov munkaadója, az Orosz Államvasutak érdekeltségébe tartozó RZDstroy mindenesetre kifizette a holttest hazaszállítását. Ez azért nagy szó, mert nem minden halálos áldozat részesült ebben a kedvezményben. Ezen kívül a repülőtéren az áldozat feleségét megállította egy orosz férfi: miután őszinte részvétét fejezte ki, átadott neki 6000 eurónak megfelelő rubelt, megígérve, hogy „majd vigyáznak a családjára”.

Perelni sem érdemes

A család további egy alkalommal kapott 600 eurót, ezután a kifizetések leálltak. Hiába is próbálnának utánajárni annak, hogy hogyan halt meg Cernisov: az ügyvédek szerint Oroszországban akkora a korrupció, hogy esélytelen kideríteni, pontosan mi is történt.

Egy 2013-as Human Rights Watch jelentés szerint 70 ezer vendégmunkás dolgozott az olimpiai falu felépítésén. A túlóra, kifizetetlen munkabérek és túlzsúfolt szállások mindennaposnak számítottak, egyes munkások útlevelét pedig elkobozták, állítja az emberijog-védő szervezet.

A hivatalos adatok nem egyeznek

A halálos áldozatok valós száma ismeretlen. Az mindenesetre világos, hogy az orosz adatok és a munkások származási országok nyilvántartásai között lényeges különbségek vannak. Míg az orosz munkavédelmi igazgatóság szerint az olimpiai falu felépítése 26 halálos áldozattal járt, a Moldovai Köztársaság belügyminisztériuma szerint 52, Szocsiban elhunyt személy családja fordult hozzájuk temetési támogatásért.

A Moldovai Köztársaságból származó munkások egyébként csak egy kis részét adják az Oroszországban feketén dolgozó vendégmunkásoknak. A kétkezi munkások zömét a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok, ezen belül is Üzbegisztán adják. Minden valószínűség szerint az üzbég munkások körül került ki az olimpiai falu halálos áldozatainak a többsége.

  • nonemart

    Ez a fajta fatalizmus mindig is jellemző a diktatúrákra. Valahogy a vezetőkre nem vonatkozik ez. Mintha.

  • György Fekete

    Kinek és miért jó az,ha állandóan mocskolódunk Oroszország ellen? Az itt leírtak szerint annyi sok ellenőrizhetetlen,,megbízhatatlan idegen forrás anyag szerepel, hogy annak szerintem semmilyen hitele nem lehet.

  • peter303

    Ha a munkát nem kapják meg, akkor meg pár hónapon belül éhenhalnak vagy megfagynak. Tehát van igazság abban, amit mondtak.

  • baki

    mér báncsátok a tesvéri Szovjetúniót? hogy a történelem legdrágább olimpijája volt? na és, hát már az is baj, ha ennyire kitettek maguké? a nemzeti nagytőkések meg gazdagodtak….hát na és? vót mibő, van gáz meg olaj, azt abbó jutott erre is, az ország népe egyébként is napról napra jobban él…Katarban még barbárabbak a körülmények, szóval itt igazából relatíve jobb munkakörülmények között dolgozhattak a sokszor ennél is rosszabb helyről jövő emberek, szóval csupa jóság mindenhol és a Szovjetúnió jobban is teljesít, napról napra jobban

  • Kuslits Béla

    Szimpatizálok a gondolattal, de azt nem értem, hogy egy nehéz helyzetben levő vállalkozást miért nem tesz tönkre egy ilyen intézkedés? Még ha az egész gazdaságra hatva középtávon igazak is az állítások, szerintem van, akinek ez rövidebb távon gondot okozna – és valóban megválna a munkaerő egy részétől.

    • Ádám Farkas

      Akinek gondot okozna, az ne vállalkozzon. Vagy szövetkezzen, esetleg döntsön a cége más működő cégbe való beolvadásról. A vállalkozásnak pedig a csillagászati terheit kellene már végre csökkenteni, úgy lenne szerintem fenntartható egy érezhető minimálbér-emelés.

    • Zoltán Pogátsa

      Aki éveken keresztül nem tud kitermelni annyi összeget, amiből a munkavállalói megéhetnek, az csukja be a válallkozását. Valamit rosszul csinál. A munkavállalóit pedig képezzük át, hogy olyasvalamit csinálhassanak, amiből megélnek.

      • bankár

        “A munkavállalóit pedig képezzük át, hogy olyasvalamit csinálhassanak, amiből megélnek”
        Például minimálbéres kőművesből atomfizikust, agysebészt, pénzügyi szakembert (bankár-tolvajt) . Esetleg őrző-védő-verő állatot, aki szétveri az elégedetlen tömegek fejét és megvédi a despota diktátort, – a gazdáját. :(((
        Az igazán keresett munkavállaló, a “munkahely-teremtő szakember”. Ilyet miért nem képeznek sehol ? :)

    • Matula bácsi
  • bankár

    Kedves Pogátsa Zoltán, önnek magasabb az IQ-ja, mint az egész MSZP-tagságnak együttvéve. Gratulálok ahhoz, ahogy Eörsi Mátyást belecsavarta a parkettába, (TGM jelenlétében). Bizony kiderült a liberálisok sunyi aljas szándéka, hogy a baloldali tömegekkel akarják a liberális tőke képviselői számára kikapartatni a gesztenyét.

    • Ádám Farkas

      Én meg hálásan köszönöm, hogy ezt végre nem csak terápiás csoportokban mondhatom el és nem nézel érte hülyének. Örülök, hogy vannak még értelmes, XXI. századi, valóban progresszív, gazdaságilag baloldali emberek az országban. Megtiszteltetés, ha közétek tartozhatom. :)

      • bankár

        Igen, a baloldali tömegeknek valamilyen szociáldemokrata pártot kell támogatnia, hiszen az képviseli az érdekeit.
        A baloldal padlóra kerülésében fontos szerepet játszott, hogy Gyurcsány Ferencet tették meg vezérüknek. Csakhogy Gyurcsány 2006-tól nem szociáldemokrata, hanem liberális programot hajtott végre. Ráadásul gyakorlatilag államcsődöt idézett elő.
        Gyurcsány lelkén szárad a devizakölcsön csalás is ! Erről tudnék mesélni !!!
        Még mindig hatalmas tömegek hiszik azt, hogy Gyurcsány baloldali és csak jót akart, de a gonosz MSZP-sek elárulták. :((
        A magyar nép le van butítva az egysejtűek szellemi szintjére! :(((

  • bankár

    A mostani válság oka, részben, vagy egészben, a kizsákmányolás. Ha állami kényszerrel legalább a legalacsonyabb bérű munkavállalók kizsákmányolását sikerül csökkenteni, akkor mindenképpen közelebb kerülünk a termelés és elosztás tartósan fenntartható egyensúlyához, és ez segít kitörni a válságból. Igazából azt kellene elérni, hogy minden bérszinten csökkenjen a kizsákmányolás mértéke.

  • nedudki

    Szerintem első lépésben nem a vállalkozásokról beszélnék, hanem az állami szféráról.
    Közalkalmazott vagyok (szerencsére diplomával így kb. kajára telik), számos munkatársam, (középfokú végzettséggel és nem 6 osztállyal) 80 körül visz haza. Van akinél látom, hogy a hónap végén a kaján spórol, napokig vajas kenyeret eszik. Pedig nem piál-cigizik-gépezik, családja sincs, csak egy albérletet meg a számláit fizeti.
    Ha az állam ilyen fizukat ad, milyen alapon várhatná el egy vállalkozástól a tisztességes bérezést?

    • bankár

      Az ilyen (állami) munkaadót ott kellene hagyni, vagy ha az is elégséges, akkor bérsztrájkot kellene folytatni.
      És most a munkavállaló ne hivatkozzon arra, hogy akkor másutt sem lesz munkája és éhen hal. Fel kellene már végre ismernie a munkavállalóknak, hogy a munkaadó nem a barátja, hanem az OSZTÁLYELLENSÉGE !
      Az osztályellenséggel szemben pedig csak a folyamatos harccal lehet valami elérni. Ja és persze összefogással, de ezt már Marx is megmondta : “Világ proletárjai egyesüljetek!” Ebben biztosan nem tévedett Marx.

    • Zoltán Pogátsa

      Is is.

  • bankár

    Arról még nem beszéltünk, hogyan viselné a tőke (munkaadó) a kötelező béremelést.
    Nyilvánvalóan megpróbálna kibújni alóla. Gépesítene, és elbocsátana, esetleg más helyre telepítené a termelést. Olyan helyre, ahol továbbra is alacsonyak maradnának a bérek. (Persze azért nem mindent lehet áttelepíteni. )
    Szóval amíg globalizáció van, de nincs kiegyenlítődés, addig a tőkének van menekülési lehetősége. Ha pedig elmenekül a tőke, akkor bezuhan a gazdaság.

    • Zoltán Pogátsa

      Ezért van Svédországan nagyon magas bér mellett sokkal magasabb foglalkoztatás, mint Bulgáriában? :)

      • bankár

        Ez egy szimpatikus pozitív példa. :)) Bár ugye a magas bérekhez ott magas árak társulnak . Azok a bérek akkor igazán magasak, ha másutt költik el .
        De hadd kérdezzem meg, miért viszik ki a nagyvállalatok a termelést Kínába, Vietnamba, Indiába? Mitől olyan olcsó például a kínai ruházat, ha nem az alacsony bérek miatt is?

        • Zoltán Pogátsa

          Annyival messze nem magasabbak az árak ott, mint a bérek.

          Kína: az meg van, hogy a kínai termelés 80%-a állami cég? :))

          • bankár

            Annyival valóban nem, de a magas árak azért elég jelentősen tompítják a magas skandináv béreket. Akár 20-40 % -os mértékben is.
            Kínában pedig tényleg olcsó a munkaerő. Van most, és itt jelentősége, hogy a termelés 80 %-a állami cégektől ered?

  • Attila Gáspár

    ezt tök jó, csak a nevezett szerzők nem azt mondták, hogy a minimálbér emelése egy minden történelmi helyzetben egyformán csodálatos és jól működő gazdaságpolitikai eszköz, hanem azt, hogy adott munkaerőpiaci körülmények, adott foglalkoztatás(szerkezet) mellett a minimálbér 3 év alatt 7.25-ről 10.10-re emelése jó ötlet.

    ha valami kóklerség és felelőtlenség, az a minimálbér emelésének hatásáról kontextus nélkül véleményt alkotni. a nevezett 600 szerző nem ezt teszi.

    egyébként az éves GDP-hez viszonyítva az USA-ban jelenleg 8 százalékponttal alacsonyabb a minimálbér, mint Magyarországon.

    • Zoltán Pogátsa

      Tévedsz. Szó szerint azt mondták, amit idézek. Nem az adott helyzetre, hanem a közgazdaságtani irodalom fejlődésére. Eddig ugye az volt a magyar közgazdászok általam emlegetett részének véleménye, h mindig minden körülmények között kóklerség a minimálbéremelés.

  • hoci nesze

    Szerintem Pogátsa Zoltán túl sokat keres. Javaslom, hogy a törvény erejével vegyük el a keresete felét. Persze az állam már most is elveszi a keresete felét, így én a másik felének a felére gondolok, természetesen. Ez legalább három okból lenne jó: 1) irigy vagyok, és jól esne a lelkemnek, 2) nagyobb egyenlőség, nagyobb boldogság, 3) Pogátsa úrnak bizonyára vannak megtakarításai, így ha elvennénk a keresete felét, és szétosztanánk a szegének között, akik azt elköltenék, akkor élénkülne a gazdaság (megfontolandó, hogy gazdaságélénkítésre való tekintettel minden megtakarítását vegyük el, és osszuk szét). Most egyéb teológiai hasznoktól eltekintek, mint Pogátsa úr lelki üdve stb.

    (Meglehet, ha idén 95 centtel megemelik a minimális órabért az Egyesült Államokban, akkor annak talán nem lesz pusztító hatása a foglalkoztatásra. Viszont azt még szerintem Arrow, Diamond, Galbraith, Solow, Stiglitz, Acemoglu és Dani Rodrik is tudják, hogy ha mondjuk duplájára emelkednék a minimálbér, akkor annak pusztító hatása lenne. Mert ahogyan (a szintén Nobel-díjas) Gary Becker mondta volt: “emeld a minimálbért, és utcára teszed az embereket”. Inkább az a kérdés, hogy mi történne a foglalkoztatással, ha a felére csökkenne a minimálbér, vagy egészen megszűnne. Talán annak is drámai hatása lenne.)

    • bankár

      Pogátsa Zoltán nem kotorászik a te zsebedben. Akkor te miért akarsz kotorászni az ő zsebében ????
      Az írásod második részét kellett volna bővebben kifejtened.

      • hoci nesze

        Kotorászás? Ugyan. Progresszívan adózna, ennyi. Az meg, tudjuk, szép és nemes dolog. Nincs abban semmi rossz, ha elvesszük Pogátsa úr keresetének a felét. Északi modell vagy mi. Meg aztán valamiből ki kell fizetni a feltétel nélküli alapjövedelmet ugye.

        • bankár

          Volt már korábban progresszív adózás Magyarországon. Nem hiszem, hogy egy egyetemi oktató fizetésének a fele adóba ment volna akkor.

          • hoci nesze

            Nem hiszi? Most is így van. Ha a keményen dolgozó emberek átlag bruttó bérét vesszük, és abból levonjuk a jövedelemadót és a járulékokat plusz feltételezzük, hogy a keményen dolgozó emberek a nettó bérükből forgalmi adóval terhelt javakat vesznek, akkor máris a bruttó bér fele elment adókra és járulékokra. Ez nem olyan bonyolult számítás, bankár.

          • bankár

            Én azt hittem, hogy csak az SZJA-ról beszélünk.
            De visszatérve a lényegre, az egyetemi oktatók messze nem lesznek annyira érintve a megfelelően kialakított progresszív adózással, mint a pénzügyi szféra tagjai.

    • Zoltán Pogátsa

      Meglehetősen leegyszerűsítve értelmezi az Északi Modellt. :) Épp a cikkben érvelek a béremelések mellett. :))

      • bankár

        A magas bér mellett, magas adó. A magas adóból az állam újraelosztó szerepe erősödik . Ez lehet jó is és rossz is …

  • szofter

    Sajnos a vita teljesen ki van élezve a foglalkoztatásra való hatásra, pedig árszínvonalra való hatást is érdemes figyelembe venni egyebek között, mert az egész amerikai minimálbér-propaganda arról szól, hogy “living wage”, megélhetést lehetővé tévő bér – csak aztán, ha kiszámoljuk, hogy a jelenlegi évi 15 ezer dolláros teljes munkaidős minimálbérből nem lehet tisztességesen megélni, de 21 ezerből már úgy-ahogy igen, ezért megemeljük a minimálbért úgy, hogy 21 ezer legyen, akkor igencsak meg fogunk lepődni, ha mire odaérünk, hogy a minimálbér 21 ezer dollár, addigra a “living wage” már 23-24 lesz. Meg tanulmányozhatnánk magára a teljes munkavállalói kompenzációra gyakorolt hatásokat is, ugyanis akinek minimálbér a bére, de kap mellette béren kívüli juttatásokat, annak egy minimálbér-emelés hatására jellemzően meg fog nőni a bére, és vissza fog esni a béren kívülije, a kettő összege pedig marad ugyanott, ahol addig volt; ennek pedig értelemszerűen nincs se áremelő, se foglalkoztatáscsökkentő hatása, csak éppen életszínvonal-javító sincs.

    • bankár

      “…21 ezerből már úgy-ahogy igen, ezért megemeljük a minimálbért úgy, hogy
      21 ezer legyen, akkor igencsak meg fogunk lepődni, ha mire odaérünk,
      hogy a minimálbér 21 ezer dollár, addigra a “living wage” már 23-24
      lesz.”
      Ez inflációs környezetre érvényes. Csakhogy most nincs infláció. Túltermelés van, és ez leszorítja az árakat .

      • szofter

        Most nincs, de a minimálbér-emelés nem is azonnal történne meg, hanem lépcsőzetesen, három év alatt. Mire a legtöbb rövid- és középtávú hatása érzékelhető lesz, négy-öt év eltelik. Négy-öt év alatt pedig nagyon sok víz lefolyik a Mississippin. Ha azt gondoljuk, lehet négy-öt évre pontosan előre látni dolgokat, olvassunk vissza 2010-2011-es előrejelzéseket 2015-re, vagy még durvább hatás kedvéért mondjuk 2004-2005 körülieket 2008-2009-re, és hasonlítsuk össze őket a valósággal.

        • bankár

          Vannak korrekt, valóságos előrejelzések is, de azokhoz nem juthat hozzá egyszerű ember.

  • lzoli41

    Az amerikai tudósoknak van egy jó tulajdonsága, hogy mindig a tényekből indulnak ki és arra akarnak választ adni, míg nálunk kimondják az elméletet és ahhoz idomítják a népet. A válságból való kitörés sikere is bizonyítja ezt, hisz a releváns helyeken mérsékelték az adósságterheket és építették föl a keresletet. Lazítottak monetárisan, fiskálisan és magáncsőddel és addig tolták míg helyre nem álltak.Ebben a témában is igazuk van és mind emberileg mind közgazdaságilag helytálló. A minimálbérek szintje nem lenne annyira neuralgikus, ha azt az egész értékláncra néznék, mert sok esetben egy meghatározó alany szívja azt el és a kkv. alacsony fedezet mellett kínlódik a munkabérrel, miközben a nagy vevője fosztja ki. Sajnos a szemlélet nem akar erre haladni. A következő megfontolás az, hogy a munkaerőt humán tőkeként fogják föl és az értékláncban résztvevők bizonyos fokig tőkearányosan részesednek.A béremeléseknek nemcsak egy egyszerű keresletnövelő hatása van, hanem az alábbi tovagyűrűző hatásai vannak:
    – mivel a hitel jövedelemcsere, így az emelt bér jelentősebb hitelt enged meg, így tartósan és hosszútávon is tovább növeli a keresletet
    -mivel a fizikai tőke tulajdonosának csökken ettől a jövedelme, így azt pótolni akarja, de ott van a nagyobb kereslet, volument kell növelnie, azaz beruház
    – a megfelelő bérek csökkentik a segélyek szintjét, így az állami kiadásokat mérséklik
    – a humán tőkét ellátó rendszerek(eü., nyugdíj, oktatás, stb.) pénzügyi egyensúlytalanságai helyreállnak
    Sajnos magyar relációban ott tartunk, hogy a minimálbér nem éri el a létminimumot. Az emberi élet hosszát felerészben az életmód határozza meg, aminek központi eleme a munkavégzés. Ha valaki nyolc órát dolgozik az a szervezetét igénybe veszi és az életmódjában törekednie kell arra, hogy áldozzon a jövedelméből ennek a semlegesítésére. Nyilvánvaló, hogy a létminimum alatti bérből erre nem telik, így a jelenlegi közgazdasági megközelítés miatt nagy valószínűség szerint rövidebb életet él. Ezen mielőbb túl kellene jutni.

  • Miklós

    Szerintem ezzel a mindenkit egy kalap alá szemlélettel nem lehet ezt megoldani. Ha valaki, mondjuk kosárfonásból akar élni, mert ezt szereti, és életszemlélete alapján elég neki az alacsony bér, amiből ugyan a társadalomba nem fog tudni beilleszkedni, úgy ahogy azt mások elvárnák, de lehet, hogy nem is akar, attól miért kellene elvenni a lehetőséget, hogy ezt legálisan tegye? (Lehet, hogy a kosárfonás rossz példa, de ez jutott eszembe.)
    Miért nem lehet differenciálni, mondjuk árbevétel, vagy létszám alapján, vagy iparáganként, teáor szám szerint?

    • bankár

      Élhet kosárfonásból, egészen alacsony jövedelem mellett, de a megállapított minimálbér utáni járulékot fizesse meg. :)
      Végül is, most is ez van … Csak ugye alacsony minimálbérrel.

      • Miklós

        Lehet, hogy így volt és így van, de így kell ennek lennie? Szerinted jó ez így? Mert nekem nagyon úgy hangzik, hogy Einstand. “Miénk a tér és ha itt akarsz játszani, akkor fizess, különben meg jobban teszed, ha sürgősen elhúzol innen.”

        • bankár

          Pontosan az van, amit leírtál.

  • KZoltán

    Akkor egy-két Henry Ford:
    “No one loses anything by raising wages as soon as he is able. It has always paid us. Low wages are the most costly any employer can pay. It is like using low-grade material – the waste makes it very expensive in the end. There is no economy in cheap labor or cheap material.”
    “You can’t tell me you can make any system or country work with low wages and high prices, and high wages with high prices don’t mean anything when the prices eat up the wages and don’t leave anything over.”
    “Paying good wages is not charity at all – it is the best kind of business.”

    • Miklós

      Elvileg nincs semmi gond ezekkel az idézetekkel, de a bér egy szelekciós eszköz, amellyel a tehetősebb cégek elszipkázhatják a tehetségeket, de erősen kétlem, hogy a társadalom egészére nézve ez működne. Az alapanyag példánál maradva, a minőség költsége valóban csökkenthető drágább, de jó minőségű alapanyaggal, a rossz minőségű alapanyag viszont nem lesz jobb minőségű attól, hogy többet fizetsz érte. Ahhoz, hogy a minimálbérnek motivációs hatása legyen, vagyis, hogy a minimálbéres és családja akarjon tanulni, akarjon beilleszkedni, olyan minimálbér kell, amivel valóban be lehet illeszkedni. De még akkor is ott vannak a tehetség korlátai.
      Minden szimpátiám azoké, akik a társadalmi ollót szeretnék zárni, de szerintem a minimálbér nem alkalmas erre. Alapjövedelemmel, vagy megfelelő szociális hálóval lehet csak az alsó szárat feltolni. De ez sem hatékony, ha a felső szár szabadon libeg. Nem tartom igazságosnak a progresszív adózást, mert nem veszi figyelembe az egyetemi éveket és a munkanélküli időszakokat sem, amik az egész életpályára nézve eltolják az átlagbért, de szerintem nem szabadott volna eltörölni vagyonadó bevezetése és a tőkejövedelmek megfelelő megadóztatása nélkül.

    • szofter

      “Paying GOOD wages is not charity at all”
      A good szót szándékosan emeltem ki: ettől hangzik olyan jól az idézet, és ez a legkérdésesebb jelentésű szó is benne. Ugyanis a “good wage” teljesen relatív. Magas bért fizetni jó biznisz, mert magadhoz vonzod a legjobb munkaerőt (kiválogathatod őket a jelentkezők közül), és magadhoz “láncolod” őket azzal, hogy a konkurencia az alacsonyabb bérével nem fogja tudni elszippantani tőled őket. De az a magas bér pont attól lesz magas, hogy magasabb, mint a konkurenciáé. Ha azért emelsz bért, mert a minimálbér miatt muszáj, akkor a konkurencia is pontosan ugyanannyira fogja emelni, így semmilyen bérelőnyöd nincs a versenytársakhoz képest – hiába számít más szempontból magasnak az új bérszint, a versenytársaidhoz viszonyítva csupán átlagos lesz.

  • KZoltán

    Mulatságos, mennyien és milyen lelkesen érvelnek amellett, helyénvaló, hogy a munkájukért ne kapják meg a teljes hozadékot! Hogy ‘sztár’ gazdászaink ilyen lelkesek, megértem, bár el nem fogadom, mert kistafírozták őket ezért valamilyen stallummal, legalább egy IT-tagsággal – na de aki veszít rajta!

    • Miklós

      Ami engem illet, e mellett sosem érveltem. Két dolog viszont szerintem lényeges. Az egyik, hogy a haszon, az üzleti szemlélet nem alkalmas a társadalom rendező elvének, az első elv az igazságosság. A másik pedig, hogy csak megfelelő diagnózis alapján lehet célokat kitűzni. Ha egy folyamatot nem a szűk keresztmetszetnél kezelsz, akkor minden erőfeszítésed eredménytelen lesz a folyamat egészére nézve. Márpedig szerintem a szűk keresztmetszet jelenleg nem a minimálbérnél van, hanem lejjebb. Az pedig elég frusztráló, amikor valaki küzd egy célért, és amikor elérte kiderül, hogy másért kellett volna küzdenie….

  • Wie der Wind

    Kedves Pogátsa Zoltán,

    Olvastam a Magyar Nemzetben megjelent cikkét (“Nem volt-lesz”)

    Ennek kapcsán szeretnék öntől kérdeni valamit.

    Az itt leírtakról

    http://nemzetstrategia.blog.hu/2013/03/09/iii_kiut_a_valsagbol

    Önnek mi a véleménye -teljesen szabadon – mire emlékeztet, Ön szerinte eredménnyel- járna-e illetve mit csinálna jobban, mivel egészítené ki, ha a cikk által lefektetett gondolati fonalat fölvenné?

    Természetesen ez egy rövidtávú, 4-5 , de mondjuk max 10 évre szóló terv lenne.

    Az Ön cikkére visszatérve: tetszik a józan gondolkodás, és a sikeres példák jó leírása. Valóba, kelten-Nyugton egyaránt sok működő példa van, amelyeket csupán át kéne venni.

  • lzoli41

    A téma nagyon izgalmas és én is szoktam a saját magam által valóságban látott helyzeteket vizsgálni és abból következtetéseket levonni. Ez leginkább a mezőgazdasági területek jövedelemeloszlása a termőföldtől az asztalig. Itt is egy “értékláncalapú” kapitalizmus működik mint máshol. Az értékláncból az részesedik leginkább aki legközelebb van a piachoz, azaz a kereskedő. Szokták használni a fair trade és a méltányos kereskedelmet is ezen területekre, de ez ellentmond alapvető elveknek mégpedig a tőke és a kockázatok megtérülésének. Attól, hogy valaki kiszolgáltatott még van tőkéje és kockázata, aminek kell megtérülés és fedezet. Szintén fontos rögzíteni, hogy van humán tőke is, annak ellenére, hogy ezt nem mutatják ki a vállalatok a mérlegükben, de használják. Ezt azért rögzítettem, mert ott is kell megtérülés. Ezek után úgy vélem, hogy a helyzet egyszerűbb, mert a termőföldtől az asztalig megtermelt jövedelmet a befektetett tőkék és kockázatok arányában lehet megosztani, amit én érdekegyensúlynak(Lenkovics Barnabás AB Elnök használta ezt a fogalmat a devizahitel szerződések módosítása során) nevezek. Tehát egy érdekegyensúlyi kereskedelem a kívánatos, ami semlegesíthet az egész értéklánc hálózatban a piactól való távolságtól. Úgy gondolom, hogy egy olyan sávban kell haladni minden érdekeltnek, ami nem a másik kárán való gyarapodáson alapszik. Az egyenlőtlenségben ennek azért van szerepe, mert ezen múlik a kapitalizmusban az élet minősége, ami kihat az utódokra is. Ennek jogi lehetősége is izgalmas, mert jelenleg annyit jelent a szerződési szabadság, hogy a gyengébb vagy aláírja vagy nem az érdemi kitárgyalás helyett. Ezt is szükséges lenne átlépni, mert ezen keresztül az érdekegyensúlyi sáv nem található meg a gyengébb fél részére. Úgy gondolom vitatható kellene legyen a jövedelmek és a kockázatok elosztása is.Ezt utólag közben és előre is, ha lényeges érdek sérül. Akár versenyjogi kérdés is lehet.
    A másik lényeges momentum az, hogy az “értékláncalapú” kapitalizmusba jól csak magas humán tőkével lehet csatlakozni, így csak az boldogul aki azt fejleszti, míg aki nem az teljesen elveszik és az egyenlőtlenség szenvedője lesz. A humán tőke képzésének minden módját fel kell tárni és alkalmazni, ami az előttem szóló által jelzett termelékenységet képes lenne “felrobbantani”.

  • Trianon

    Igazad van Rako!

  • Bálint László Hatfaludy

    Azért ahogy tudom, az ISIS-nek hadiipara nincs, jó, öngyilkos merényletekhez való bombákat, aknákat, össze tudnak buherálni, erre lassan már minden elemista képes lesz- meg talán elromlott géppisztolyt is javítani, de korszerű fegyverek gyártására nem képes stb. stb.
    Azonban ilyenekkel rendelkezik. Ezek azért elhasználódnak idővel, újak kellenek stb. stb. Kinek/Kiknek az érdeke az ISIS életben tartása?Kiknek az érdeke a szíriai polgárháború?(Szerintem nem a szétlőtt/szétbombázott Aleppóból.elmenekülőknek, még akkor se, ha a majdani újjáépítés nagy építőipari keresletet fog támasztan.
    Mindenesetre, amíg ott szétlőnek mindent, vannak menekülttáborok szerteszét, és elindulhatnak migrációs folyamatok. is. Az, hogy ezekben emberek, asszonyok, gyerekek ezrei nyomoroghatnak, fulladhatnak a tengerbe, csak a gyenge idegzetű nőket és emberbarátokat hatja meg..ki is mennek segíteni, meg írogatnak tiltakozó leveleket az aktuális lelkiismeretlen kormányok vezetőihez. Működik ez az egész!!,

  • vendég

    nem értek egyet a cikk nagy részével és a végkövetkeztetés is rossz. Ha elvágnák a pénzügyi támogatást és a fegyverutánpótlást akkor a sok zsoldos szépen odébbállna.

    • acsipak

      Ezt leírni könnyebb, mint megvalósítani. Amíg a háttérben más (gyakran határos) befolyásos országok is támogatnak egyes feleket, addig Szíriát nem lehet elzárni a külvilágtól, vagy csak részben.

      • László Jakab

        Az Iszlám államra gondolt. A háborúhoz 3 dolog kell. Pénz, pénz, pénz. Az Iszlám Állam bevételei, 1 az USA támogatása a szaudiakon keresztül, 2.olajbevételek, 3 műkincseladás, 4 embercsempészet. Mindegyiket el lehetne apasztani….

        • acsipak

          1. Asszem ez leginkább az USA (és a világ) olajfüggőségére vezethető vissza. (Ha a Közel-Keleten nem lenne olaj, akkor valszeg sokkal kevésbé érdekelné a világot, hogy az ottaniak éppen miért marják egymást ill. valszeg kevesebbet is marnák egymást az erőforrások miatt. Rossz esetben kb. olyan lenne, mint Afrika, jó esetben meg olyan, mint Dél-Amerika. De csak fanzáziálok :-)

          2. Egyrészt azt hogyan? Jön majd egy jótündér és varázspálcával eltünteti a globális olajfüggőséget meg a fosszilis energiahordozókra alapuló teljes globális gazdasági működést? Másrészt az olajbevételek csökkentése már folyamatban van pár éve (USA: palagázforradalom; EU: zöld technológiák erőltetése), csak nem úgy, hogy embargó alá vonják az aktuálisan problémás közel-keleti latorállamot. Megjegyzem ez pont azért nem működik, mert mindig lesz, aki szabotálja majd az embargót (lásd pl. oroszok/kínaiak, akik jellemzően szembemennek minden ilyen lépéssel). Ill. ha következetesen minden latorállamot embargó alá akarnának vonni, akkor nem lenne kitől olajat venni. Ezek annyira talán nem új dolgok, pár évtizede mennek már ezek az elvtelen kompromisszumok, hogy elítéljük őket, de az olajukért cserébe teletömjük őket pénzzel.

          3. Műkincseladás. Akármilyen embargót próbálnának meg érvényesíteni, a feketekereskedelmet ez nem gátolna meg hatékonyan. A műkincs ráadásul nem romlandó termék, valaki feketén kivinné, eltenné egy biztonságos helyre pár évtizedre, aztán 1-2 évtizeddel később eladná a megkerült értékeket nagy haszonnal, amikor már senki sem foglalkozik a múlttal.

          4. Emercsempészet: ja, azt is látjuk, hogy pl. Európában, ahol azért rendezettebb viszonyok meg hatékonyabban működő államok kéne legyenek, miyen hihetetlen hatékonysággal akadályozzák meg az embercsempészetet a legkülönbözőbb országok.

          Szóval a hogyanokon meg a részleteken bőven elvéreznek ezek az ötletek szerintem. De nem vagyok szakértő, csak egy laikus, szóval csak tessék, cáfolj meg :-)

          • László Jakab

            Olajbevételek. Nem tudom elhinni, hogy ne lehetne ellenőrizni! Az olajat sivatagból szállítják, meghatározott kutakból, vasúti kocsikon, tankhajókkal, műholdakról lehet látni az egészet. Sőt levegőből ki lehet lőni, akadályozni a kereskedelmet. Műkincs: jóval kisebb, nagyobb értékkoncentráció, nehezebb ellenőrizni, de ha rámennének lehetne eredményeket elérni. Bűnüldözés és jogi szabályozás, aki ezekkel kereskedik, rohadjon rá a műanyaglakat! A műkincsek iktatva vannak, ezeket az aktákat ki kell menteni, az érintett területekről és akkor ezek a műkincsek eladhatatlanok lesznek. Be kell vezetni a próba intézményét. A hatóságoknak kell műkincseket megpróbálni eladni a feketepiacon, és aki hajlandó megvenni, lesittelni! Már az intézmény bevezetésének a hírére visszaesne az üzlet, mivel nem tudnák ki az eladó, a hatóság, vagy a valódi kereskedő, nagyon kockázatossá válna. Az embercsempészet a legegyszerűbb… Nem kell motiválni a bevándorlókat anyagilag. Akkor nem fognak jönni, és akkor nem lesz embercsempészet sem… A semmiből csak semmi lesz, csak a valamiből lehet valami. Cselekedni kell!

          • acsipak

            Olaj/műkincs embargó: mondom, nem is annyira a technikai lehetőségek hiányoznak, hanem a környező hatalmak támogatása. Az egész Közel-Kelet meg nem vonható embargó alá.

            “Nem kell motiválni a bevándorlókat anyagilag.” – Amit sokan rosszul látnak szerintem: a menekültek, elsősorban nem “ide akarnak jönni”, hanem “onnan akarnak elmenni”. Aztán az, hogy mikor eldöntik, hogy “onnan el”, akkor mit szabnak meg célállomásnak (nyilván azt, amitől a leginkább jólétet remélnek), az már egy más kérdés. De a fő moticávió pont az, hogy “ott” háború van – na azt tényleg meg kéne szüntetni, csak a cikk szerint erre nem sok remény van a közeljövőben.

  • hippi

    Oroszország folyamatosan gyengül, vele együtt fog visszaszorulni a rezsim is a tengerbe. Anyagilag nem fogják bírni az öböl-mentiekkel a versenyt, főleg ha egy eszkalációval még gyorsabban kezdik égetni a pénzt.

    • acsipak

      Ez valamelyest magyarázza, hogy a szaúdiak miért növelik az olajtermelest (= nyomják le az olajárat).

  • Kálóczy Péter

    Mind a két megközelítés helyes. Az USA nem akarja és Nem is tudja megsemmisíteni az Iszlám államot. Eleve számítottak a megjelenésére, ez a wikileaks kábelekből egyértelműen kiderül, és örültek neki. Másrészt nem tudja megsemmisíteni, mert az otthoni közvélemény nem támogatja azt a méretű fellépést ami ehhez szükséges lenne és nem akar direktben konfrontálódni az Iszlám Állam mögött álló két szövetségesével Törökországgal, és Szaudi Arábiával. Azonban most hogy Oroszország és Kína direktben beavatkozik, valószínűleg a Szír kormányzat nagy területeken tudja helyre állítani a békét. Különösen hogy minden Assad diktátor propagandával szemben jellemzően az ellenzék és az Iszlám Állam által elfoglalt területekről menekülnek az emberek és a Kormány által ellenőrzött területeken meg növekszik a népsűrűség. Ráadásul az Assad alavitákra támaszkodik csak retorika is alapjaiban hamis, mivel a Szír hadsereg, annak vezetése 70% ban szunnita muzulmánokból áll, a rendszert a világias szunniták is támogatják, jellemzően a városokban magas a kormány támogatottsága, és csak a ritkán lakott vidéki területeken van támogatottsága az USA által szponzorált iszlamistáknak.

  • Elhar

    Nagyon jó a cikk, külön köszönet a térképért.

  • Hoffmann Béla

    Az a meggyőződésem néhány fontos dolog hiányzik a cikkből. Valóban igaz, hogy az USA nem tud megoldani mindent, pedig csak úgy érdemes és szabad feszültségeket generálni ha a gondokat meg is tudjuk oldani. Ennek n em örülni kell, hanem elkeseredni azon, hogy van egy önjáró hatalom aki ott és akkor avatkozik be amikor akar. Irakban a vallási feszültségek ellenére működött e diktatúra, amely semmiben nem különbözött a többi arab diktatúrától. Az USA hamis indokokkal /tömegpusztító fegyverek/ megtámadta, s megdöntötte a fennálló hatalmat. Az addig jelentős katonai erővel rendelkező ország hadserege szétesett, s azóta se tudta összeszedni magát így az ISIS jelentős területeket tudott elfoglalni.

    Ennek betetőzésre az USA felfegyverezte Asszad ellenfeleit, s ebből sarjadt ki, s fejlődött jelentős erővé az Iszlám állam. Az egyetlen megoldás az lehetne, hogy fegyverrel, emberrel támogatni kéne a kurdokat, Irakot és Asszadot. Sokkal kisebb veszélyt jelentenének még diktátorként is a világra, mint az ISIS.

  • julius

    remek poszt, nem mindenben értek vele egyet, de élvezettel olvastam.

  • http://sciart.eu Tibor Janosi-Mozes

    Végre egy értelmes, objektív, mellesleg komparatív, ugyanakkor önkritikus írás a témában. Magyar médiában alig látni ilyet!

  • László Jakab
  • lacko

    Nálunk meg bezárták a FÉG-et. Ez a dilettáns gazdasági vezetés csak adót emel ahelyett,hogy azt gyártaná amit el lehet adni. Volt egy jó fegyvergyárunk most meg van egy …..Keserű művek ….sszák meg!

  • mandownton

    Amerika már sokmindenkit kiképezett, felfegyverzett, aztán azok egy részéből lett az Iszlám Állam. Amerikának mindegy, csak háború legyen a világban,

    • Tarzi

      Amerika egy agresszor terrorállam. Kb. negyed százados történelme során 20 körüli olyan éve volt, amikor nem háborúzott senki ellen úgy, hogy az USA területét gyakorlatilag sosem támadták meg,

      Az USA-nak a belső rend fenntartásához szüksége van egy külső ellenségre, ami elvonja a figyelmet arról, hogy az amerikai társadalom alapvetően oylan emberekből/embercsoportokból áll, akiket innen-onnan összefújt a szél.

      • transformer

        A negyed századhoz hozzá kellene tenni még két teljes évszázadot. Negyed századból – ami 25 év – húsz év háború nélkül, ez 80 %, még nem is lenne olyan vészes.
        A világhatalmak rossz szokása, hogy állandóan háborúznak, különben nem tudnának globális hatalomként működni. Az USA háborúzásának oka pedig nem a vegyes etnikumú népesség, hanem a katonai-ipari komplexum, amely minden kormányt a hatalmában tart, érdeke pedig az állandó fegyverkezés, fegyverexport, háborúk, mert ebből van profitja. Magát a fogalmat egy lelépő republikánus elnök, korábban tábornok (!), Dwight Eisenhower használta 1961 januárjában:
        “A több szakértő bevonásával egy évnél is hosszabban fogalmazott
        beszédében katonai-ipari komplexumként hivatkozik politikai, üzleti,
        katonai és tudományos elitcsoportok együttműködésének arra a II.
        világháborút követően intézményesült rendszerére, amely a termelési
        folyamatokat úgy vonja egyre erősebben befolyása alá, hogy közben a
        társadalom képtelen ellenőrzést gyakorolni felette.”
        Forrás: http://nol.hu/kritika/20111031-a_katonai-ipari_k_komplexum_-1217651

  • Daniel Hegedus

    Önnek e tekintetben jórészt igaza van, de nem érzem, hogy ez bárhol ellentmondana az írásomban foglaltaknak, átértékelné vagy más megvilágításba helyezné az elhangzottakat. Vagyis nem hiszem, hogy vita lenne köztünk. Igen, a görög magatartás sem túl konstruktív, ahogy más államoké sem. Félni szerintem nincs okunk a görögöket. Az egyetlen fontos pont, ami kimaradt, hogy Görögország a szárazföldi határok tekintetében csak quasi Schengen-tagállam, hiszen mivel nem határos egyetlen más Schengen-tagállammal sem, esetében így értelmezhetetlen a határőrizet nélküli szabad mozgás. Ezzel összefüggésben a schengeni szabályok megsértése tekintetében is elnézőbb (lehet) vele mindenki.

  • Vidéki

    Mérhetetlenül
    tapintatos ez a megállapítása: Igen, a görög magatartás sem túl konstruktív.

    A görög
    magatartás kifejezetten destruktív. A migránsok áradatának megállításáért kis
    ujját sem mozdítja. A beérkezett migránsok tömegeit buszokkal tovább passzolja
    más országok küszöbe elé. A görögök felelőtlen, rosszindulatú viselkedése miatt
    fájjon más országok feje.

    Egyenesebb beszéd, és
    nagyon humánus dumájukhoz képest egyenesebb cselekvés lenne az osztrákok részéről, ha
    távolsági buszokat küldenének (élelmiszerrel és itallal feltöltve) egyenesen a
    nekik oly kedves Görögország fővárosába, Athénba és onnan Bécsig meg sem állva
    szállítanák a migránsokat.

    A migránsok is jól járnának. Nem kellene az
    Athéntől Bécsig vezető hosszú út közben átmeneti befogadóállomásokon
    szeméthegyek tetején, vagy temetőkben koszorúkon pihenve, szenvedve eljutniuk
    az áhított célig, Bécsig.

  • acsipak

    “Az is furcsa, hogy a bevándorlók 80%-a férfi” – hogy ezt a kijelentést pontosan mire alapozod, az érdekelne.

    “az ISIS nincs 50 000 fő. Ennyien simán legyőzhetnék!” – nem csak az Daes gerjeszti ám a feszültséget Szíriában, már a megjelenésük előtt is polgárháború volt pár éve… persze ahhoz, hogy ez a helyére kerüljön, meg kéne nézni pl. a térképet a cikkben…

    “húzd fel a világ 50 leggazdagabb emberét, és megszűnnek a háborúk a földön…” – Remek ötlet azonnal jönne a helyükre másik 100, mert a “leggazdagabb ember” pozíciókra mindig van jelentkező. Csak annyit érnél el, hogy amíg kialakulna az új status quo lenne egy jó sok áldozattal járó bandaháború köztük.

    Egyébként szépen eljutottál az elején levő értelmesebbnek tűnő dolgoktól (kéne támogatni pl. a török menekülttáborokat) a végén levő nettó babonás konteózásig.

  • Daniel Hegedus

    Ellentétben a divatos összeesküvés elméletekkel, a magyar sajtó tudósításaival, sőt, számos német politikus nyilatkozataival is, a német munkaerő piaci szabályozás egyáltalán nem nyitott és támogató a menedékkérők foglalkoztatása tekintetében. Menedékkérők, akiknek a kérelme elbírálás alatt van, illetve a megtűrt menekültek 15 hónap tartózkodás után vállalhatnak legálisan és korlátozások nélkül munkát Németországban. Szép kijelentés, hogy a német gazdaság képzett munkaerő hiányát majd a szíriai menekültek fogják megoldani, csak sajnos az esetek túlnyomó többségében nélkülözi a valóságalapot.

  • Quercus

    Ez érdekes. Főleg miután egy felmérés szerint a szír bevándorlók 25%-a felsőfokú végzettséggel, és ha jól emlékszem közel 50%-a középfokú végzettséggel rendelkezik. Igaz az nem szerepelt a tájékoztatóban (német migrációs hivatal?), hogy ezt bemondás, vagy hiteles dokumentációk alapján regisztrálták.
    Az a számomra eléggé egyértelmű,hogy ez a hirtelen népvándorlási hullám nem véletlen. Valakik megszervezték, és a cél az EU, azon belül is Németország gyengítése. A németek ahogyan én látom, csak megpróbálnak ebből jól kijönni.Szerintem nem fog sikerülni. Európának sem.