Bíróság előtt egy „eltévesztett” vagyonnyilatkozat miatt

Hamarosan büntetőbíróság elé kerül egy francia ex-miniszter néhány elrontott vagyonnyilatkozata miatt. A Cahuzac-botrány nyomán tavaly szigorított szabályozás súlyos tételekkel – szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel és a közügyektől való eltiltással szankcionálhatja a vagyonnyilatkozat hiányosságait, tévedéseit, pontatlanságait.

Yamina Benguigui büntetőbíróság előtt tisztázhatja, az AFP hírügynökség értesülése szerint, hogy minisztersége idején készült vagyon- és összeférhetetlenségi nyilatkozatai megfeleltek-e a valóságnak 2012 és 2014 között. A párizsi ügyészség áprilisban indított vizsgálatot, miután a Politikai élet átláthatóságáért felelős hatóság (HATVP) jelezte, hogy az ex-miniszter valószínűleg kifelejtett az ominózus dokumentumból  430 ezer euró, azaz mintegy 129 millió forint értékű, Belgiumban jegyzett részvényt.

A Politikai élet átláthatóságáért felelős hatóságot 2013 októberében hozták létre annak a botránynak a nyomán, amit a szocialista kormány költségvetési minisztere, Jérôme Cahuzac titkos svájci bankszámlája robbantott ki.

Oknyomozó portál szorongatja a korrupt politikusokat Franciaországban

Jérôme Cahuzac március 19-én lemondott francia költségvetési miniszter bukása kiváló példája a Murphy-féle törvényszerűségeknek: ha vagyonkezelőddel éppen arról beszélgetsz, “mennyire szar ügy”, hogy éppen az UBS banknál van titkos betéted, mert momentán polgármesteri választást készülsz nyerni, és a magánvagyon kezelésében világelső UBS “nem a világ legeldugottabb bankja”, akkor az önálló életre kelő telefonod épp riválisod tárcsázza, akinek rögzítője megőrzi a legkevésbé neki szánt vallomást.

A többek között az adóhivatalokat, és a megszorításokat, illetve az adóelkerülés elleni harcot vezénylő Cahuzac 600 ezer eurós számlája (a végső vagy eredeti összeg inkább milliós nagyságrendű lehetett) egy szerencsétlen véletlen miatt került napvilágra, és ennek az afférnak köszönhetik a francia politikusok és közszolgák mellett azok a vállalati vezetők, ahol állami tulajdonrész akad – azaz összesen mintegy 9000 személy, hogy vagyonbevallásuk és összeférhetetlenségi nyilatkozatuk pontatlanságai maximum 3 év börtönnel, 45 ezer eurós bírsággal és 10 év eltiltással sújthatók.

A 15 tagú Hatóság az adóhivatal vezetőségével közösen végzi a nem nyilvános nyilatkozatok ellenőrzését, és Benguigui asszony esetében úgy találta, hogy a fenn említett részvények, amelyeket a miniszter épp a Cahuzac- affér kellős közepén adott el egy szimbolikus euróért, indokolatlanul maradtak ki a dokumentumokból.

A korábban párizsi alpolgármesterként is dolgozó politikus feledékenysége csak 2011 óta büntetendő, a Cahuzac-ügy óta súlyosbított tételekkel. A részvények az idén januári nyilatkozatában sem szerepeltek, pedig épp aznap vásárolta vissza őket, pont egy euróért. A szóban forgó cég tulajdonosa többek között azoknak a vállalatoknak is, amelyek az íróként és rendezőként közismert Benguigui filmjeit is finanszírozták.

Az ügyészségi vizsgálat indulása előtt két nappal a politikus elhagyta a kormányt – az idén összesen 5 szocialista kollégája, rajta kívül 2 tanácsadó és 2 államtitkár kényszerült erre –, egy másik államtitkár pedig azzal úszta meg a távozást, hogy a HATPV javaslata alapján módosította ingatlanvagyona becsült értékét.

A távozók közül a legemlékezetesebb feltehetően Thomas Thévenoud marad, aki három évig egyáltalán nem fizetett adót, sőt, a lakbérét, a szabálysértési büntetéseit, de a gázszámláját és gyógytornászát sem fizette. Saját bevallása szerint azért, mert az adminisztratív ügyek a gyengéi, de e hendikep szerencsére nem akadályozta meg abban, hogy kormányzati posztja elvesztése után ne térjen vissza képviselői székébe.

A Tranparency International (TI) idei rangsorában Franciaország a világon a 26., Európában pedig a tizenötödik helyre került; a szervezet már tavaly is úgy vélte, a kormány a nagy nekiveselkedés ellenére csak félénk lépéseket tett egy átláthatóbb és kevésbé korrupt hatalomszerkezet felé.

A TI többek között az igazságszolgáltatás valódi vagy legalábbis nagyobb függetlenségét előmozdító reformot és a parlamenti lobbik tevékenységének szabályzását sürgette. A választott képviselők esetében pedig nagyobb átláthatóságot és szigorú szankciókat javasolt; többek között a vagyonnyilatkozatok nyilvánossá tételét. A kormány ebbe az irányba mutató, eredeti javaslatát azonban a szocialista frakció többsége „szükségtelen voyeurködésnek” minősítette, és leszavazta.

A mai állás szerint Yamina Benguigui ügye az első, amely komolyabb elrettentő erővel bírhat, és egy szigorú ítélet esetén arra indíthatja a francia nép képviselőit és magas rangú közhivatalnokait, hogy körültekintőbben járjanak el vagyonnyilatkozatuk kitöltésekor.

Dobsi Viktória