1989 óta 8000 kilométernyi újabb Fal épült a világban

Courrier International; Thierry Gauthé, Elisabeth Vallet
Courrier International; Thierry Gauthé, Elisabeth Vallet

Miközben rutinos kegyelettel ünnepeljük a berlini fal ledöntésének 25. szülinapját, kevésbé evidens, hogy 1989 óta nemcsak ugrásszerűen megemelkedett a hasonló építmények száma, de építésükben a demokráciák is élen jártak. A hidegháború végét is jelképező európai évforduló alkalmából arról is érdemes megemlékezni, hogy a középkor óta soha nem létezett ennyi szeparációs fal és kerítés, főleg az országhatárokon, de olykor azokon belül is, etnikai vagy vallási csoportokat elválasztva.

A Courrier International múlt heti tematikus számának összegzése szerint 1989 óta mintegy 8000 Km erődített fal és kerítésféle épült a Földön, és míg negyedszázada csak 11 hasonló konstrukció létezett, ma számuk már 50 felett van. Történelmi paradoxon, hogy míg 1963-ban John F. Kennedy a “Szégyen falának” nevezhette a két évvel korábban emelt, 155 Km-es berlini falat, jó ötven évvel később, 2006-ban az amerikai szenátus elsöprő többséggel szavazta meg egy majd nyolcszor akkora falrendszer építését. A munkálatok kezdete óta több ezer, a határátlépést megkísérlő mexikói vesztette életét, ami ismét sokszorosa a berlini fal egykori halálos áldozatainak. De Európa kapuját is szögesdrótok védik, a láthatatlan korlátok és kerítések koncentrikus körein túl, és más demokráciák is a falak építésével próbálják kizárni a kortárs veszélyeket, amelyek az NDK propagandistáinak “fasisztái” helyére léptek. A kontinuitás leginkább abban lelhető fel, hogy az építők ma is inkább védelmi rendszernek hívják, amit a kritikusok a “Szégyen Falának” titulálnak.

A határszakaszok megerősítése a ma is meghatározó geopolitikai cezúra, 2001 után gyorsult fel elképesztő ütemben – míg 1945-től ’90-ig legfeljebb 15 fal állt, az utóbbi 13 évben 35 új erődítmény jött létre a francia hetilap szerint, amely a témát kutató Elisabeth Vallet adataiból alkotta a fenti infógrafikát (a teljes grafika itt). A térképen csak az országhatárokon (legyenek azok bár vitatottak, vagy nemzetközileg nem feltétlenül elismert államok határai) húzódó falak szerepelnek, így pl. lemaradt róluk az a 2011-ben megszámlált 99 faldarab, amely a belfasti katolikusokat és protestánsokat választotta el, és amelyek lerombolását 2023-ra ígéri az észak-ír kormány.

Részlet a Société Réaliste, magyar-francia művészeti szövetkezet Limes New Roman című munkájából. A latin ABC nagybetűinek a nemzetek közötti, kisbetűinek pedig a konfliktusos zónák fal- és kerítésrendszerei felelnek meg.
Részlet a Société Réaliste, magyar-francia művészeti szövetkezet Limes New Roman című munkájából. A latin ABC nagybetűinek a nemzetek közötti, kisbetűinek pedig a konfliktusos zónák fal- és kerítésrendszerei felelnek meg.

Pirossal szerepelnek az elsősorban a bevándorlás meggátolására emelt falak, így pl. az az egyik legveszélyesebbnek és legvéresebbnek tartott építmény, amely Indiát és Bangladest választja el 1996 óta, szeszélyes bugyraiban szociális és állampolgári jogoktól megfosztott, majd 200 kisebb-nagyobb enklávéba zárt bengálival. Zöld szín utal a más okokkal – terrorizmus, csempészet elleni védekezéssel vagy helyi konfliktusokkal – indokolt szeparációs rendszerekre. Az építtető ország neve vastagon szerepel, szaggatott vonal jelzi, ha egy nem folytonos struktúráról van szó, és csillag, ha még csak tervekről. Így az 1-es számmal jelölt, az ukrán-orosz határra elképzelt, majd 2000 Km-es, 100 millió dollárra becsült szögesdrótrendszer, amelynek megépítésére idén júniusban tett javaslatot Igor Kolomojszkij, Dnyipropetrovszk megye kormányzója.

Az augusztusban megjelent, Border, Fences and Walls States of Insecurity című könyv szerzőjével készült interjúból kiderül, hogy 2002-ben, amikor a kutatás ötlete megfogant, tapintható volt az USA-ban a fordulat – korábban 10 éven át a határok nélküli világról beszéltünk, majd hirtelen mindenfelé beindult a falépítő impulzus. Ekkor jelenti be Szaúd-Arábia, hogy elképesztő költségekkel erősíti meg határait, Üzbegisztán is építkezésbe kezd, de Izrael, India és Pakisztán vagy a mianmari hatóságok is. A nyugati demokráciák pedig a Dél ellen húzzák fel a falakat, és a 2006-os Secure Fence Act, a marokkói spanyol enklávék – Ceuta és Melilla – kerítésének felturbózása vagy az izraeli kormány projektjei csak megerősítik az új idők új topikját, amelyben a legmeglepőbb talán az, hogy az amúgy a globalizáció szívében fészkelő demokráciák is befalazzák magukat. A vágyott biztonság nevében gyakran feláldozva a túloldalon élők jogait.

 

falak-USA2
Az USA-MEXIKÓ határon épített fal az egyik leghosszabb emberi építmény, amely 2 országot választ el, a Kínai Nagy Fal óta. Fotó: ILCP

 

Vallet 2007-től egy nemzetközi kutatóhálózat segítségével gyűjtött adatokat a világ hasonló létesítményeiről. Eredeti hipotézisük az volt, hogy a 2001-es merényletek váltottak ki valamiféle identitás- és határválságot, ami a falak építésében manifesztálódott. Végül azonban inkább úgy találták, hogy a „nyitott globalizáció csupán megtévesztés, és az emberek nagy része inkább elszenvedi a globalizáció következményeit, és kevésbé élvezi az előnyeit.” Ebbe a logikába illeszkednének a falak.

Ha az Európai Unión belül vizsgáljuk, kissé tágabban a témát – az emberek szabad mozgása, a bevándorlók és a menekültek jogainak kérdéseit – azt találjuk, hogy a szélsőjobb által kitaposott utakon több mainstream párt is próbálkozik azzal, hogy egyfajta pótszerként használja ezeket az ügyeket. A periodikusan ismétlődő válságok idején még szembetűnőbb, hogyan válik a kertünk végén ólálkodó Barbár Idegen vagy a bevándorlókból fabrikált Belső Ellenség figurája a közbeszéd főszereplőjévé, azt a benyomást keltve, hogy a politikusok végre hatékonyan foglalkoznak egy fontos problémával.

E stratégia jegyében válik a félelem és így pl. a közbiztonság kérdése is – még egy olyan, amúgy relatíve biztonságosnak mondható országban is, mint a miénk – kötelező kampányüzenetté a jobbra tolódó diskurzus után loholó szocialista cégjelzésű formációk számára is. Így leplezve, hogy a valóban romló létbiztonsággal kapcsolatos nyilvánvaló aggodalmakkal nagyjából semmit nem akar vagy tud kezdeni a politikai elit. Ahogy olyan jövőképet és múltértelmezést, társadalmi víziót sem képes szolgáltatni, amihez viszonyulva az egyszeri polgárnak lehetősége nyílna arra, hogy egy politikai közösségbe írja magát, és ha van rá igénye, ehhez képest értelmezze saját családjának múltját és jövőjét is.

Azaz mind a „nemzeti” vagy politikai-állampolgári identitás, mind a jóléti állam – a kifejezés szó szerinti és még nem diszkvalifikált értelmében: a polgárai jólétének érdekében munkálkodó állam – területén elégtelen teljesítményt nyújtó politikusok két legyet is üthetnek egy csapásra, a bevándorlók kárára és fényezve a felelős államférfi imázsát. Méghozzá úgy, hogy a globalizáció vagy az arra épülő gazdasági mechanizmusok kárvallottjait azzal kárpótolják, hogy egyes csoportokat látványosan még lejjebb taszítanak a társadalmi ranglétrán, jövedelmeik elvonásával vagy emberi méltóságuk még erőteljesebb megtiprásával.

Az utóbbi jelenségre számos kortárs példa közül azt a David Cameront idézhetnénk, akinek a bevándorlók elleni szólamai még a magyar sajtó ingerküszöbét is elérték, feltehetően azért is, mert ezúttal, mi, azaz a Kelet-Európaiak vagyunk az egyik, a figyelem központjába állított népcsoport. Cameron ötleteit több megfigyelő szerint a tavaszi uniós választásokon a szavazatok 27,5%-val történelmi győzelmet arató UKIP (United Kingdom Independence Party) okozta paranoia vezérli. Ők hatalomra kerülésük esetén öt évre befagyasztanák a bevándorlást, Cameron pedig, a minap éppen az Európai Bíróság döntése nyomán fejezhette ki elégedettségét, az Európa Tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy-jel egyetemben. Ennek alapján ugyanis, foglalja össze a 444.hu: „a tagállamoknak ”kell, hogy legyen jog lehetősége arra”, hogy megvonják a jóléti juttatásokat azoktól a “gazdaságilag nem aktív” EU-állampolgároktól, akik “kizárólag” a juttatásokért utaznak az adott országba.”

 

Indiai határőr a bangladesi határ egyik checkpointjánál.
Indiai határőr a bangladesi határ egyik checkpointjánál.

 

Valóban az lenne a nyugati uniós polgárok millióinak legnagyobb problémája, ha néhány külföldi „érdemtelenül” kap jóléti juttatásokat? Vagy inkább az, hogy az országok többségében, az Európai Bizottság támogatásával és olykor annak közvetlen irányítása alatt évek óta leépítik a jóléti szolgáltatások alrendszereit, aminek negatív hatásait a rászorulók tömegei érzik a saját bőrükön? Vajon azok a lékek, amelyet az efféle “visszaélések” vágnak az államháztartás ladikján, hogyan viszonyulnak a lyukakhoz, amelyeket “kizárólag bizonyos adókedvezményekért” utazgató, esetleg letelepedést színlelő vállalatok fúrnak rajta?

Persze fentebb a szabad szemmel kevésbé látható falakról beszélünk, de az eljárás okai és célja, valamint következményei hasonlóak. A Courrier International “Ötven ledöntendő fal” című válogatására visszatérve: itt egy másik, témába vágó könyv szerzője is megszólal; a kanadai Marcello di Cintio, aki egy sereg országba ellátogatott, hogy saját szemével lássa, hogy alakul az élet a falak tövében, és nagyjából a következőkre jutott:

Minden alkalommal azt állapítottam meg, hogy a fal szinte sosem éri el az építésekor megnevezett célt. Sosem tudja teljesen kizárni azokat, akiknek kizárására tervezték, és a várt biztonságot sem képes előidézni. Az esetek nagy részében a fal nem oldja meg a gondokat vagy a konfliktust, hanem fenntartja és táplálja őket.

Hasonló a konklúziója a Courrier dossziéjában szintén helyet kapó Haaretz cikknek. Az izraeli napilap szerzője megállapítja, hogy a világ politikai, jogi és humanitárius szempontból egyik legvitatottabb konstrukcióját, a palesztin területek elválasztása érdekében létrejött kerítésrendszert ugyan az izraeli bal- és jobboldalról egyaránt támogatták, de építése óta a feszültség, az idegengyűlölet és az elszigetelődésre való hajlam csak nőtt Izraelben.

A ciszjordániai területek 1967 előtti határain nagyrészt mélyen átnyúló, és a palesztinok mindennapjait végletesen megnehezítő létesítményt egykor elvileg átmenetinek szánták, a terrorista veszély elhárítása érdekében. Ha ez az átmenetinek szánt, a Hágai Nemzetközi Bíróság véleménye szerint a nemzetközi jogba ütköző, és épp ezért az ENSZ közgyűlés által több ízben elítélt, 730 km-esre tervezett, többszintű, így esetenként 50-100 m széles elválasztó rendszer majd 12 éve áll, mi lesz vajon a hasonló, és az emberi jogokra jobbára kevéssé kényes erődítmények hosszú távú sorsa?

Palesztin aktivisták egy lyukat vágva emlékeznek meg a berlini fal leomlásának 25. évfordulójáról. Bir Nabala, 2014.11.08. Fotó: AP, Forrás: Haaretz
Palesztin aktivisták egy lyukat vágva emlékeznek meg a berlini fal leomlásának 25. évfordulójáról. Bir Nabala, 2014.11.08. Fotó: AP, Forrás: Haaretz

 

Elisabeth Vallet szerint az országhatárokon húzódó falak tovább sokasodnak majd, noha az nem biztos, hogy sokáig is bírják – karbantartásuk ugyanis költséges; és felszámolásuk után is hagyhatnak nehezen letörölhető stigmákat, ahogy pl. a berlini fallal is történt. Addig is azonban a politikusokon kívül még valaki jól jár velük: az a katonai-ipari komplexum, amely a hidegháború vége után részben ide konvertálta műszaki és emberi erőforrásait. A 2011-ben 17 milliárd dollárra tehető katonai-határőri piac elősegítette az egykor állami és gyakran monopolisztikus helyzetben lévő vállalatok magánosítását.

A határbizniszben infrastruktúrák, fegyverek, hírszerzés, földi, vízi és légi eszközök, radarok, drónok és más katonai elemek továbbélése biztosított a békében is. Ehhez jön még a falak építésének költsége (kilométerenként 1 és 6,4 millió dollár között pl. az USA-ban), illetve a fenntartásuké (mintegy 6,5 milliárd dollár a következő 20 évben a mexikói-amerikai határ esetében). Nagy megrendelésekről van tehát szó, amin a helyi vállalkozókkal szövetkező mammutcégek osztoznak az egész világban. Globalizált modell és szereplők révén megy végbe a határok bebetonozása, természetesen közpénzből.

Elisabeth Vallet a kutatás és adatgyűjtés nehézségeiről szólva elismerte, hogy bár az általuk végzett cenzus lehet a legteljesebb a világon, bizonyosan akadnak benne pontatlanságok és hiányok. A falak világa ma sem igazán transzparens; a hivatalos diskurzus és a humanitárius szervezetek információit, plusz az esetleges szemtanúk megfigyeléseit keresztezve alakul a határok konkrét valóságáról alkotható kép. Még a „demokratikus” falak megközelítése sem problémamentes, mert itt is akadnak olyan zónák, ahol a jog helyett az önkény és határőrök akarata alakítja a szabályokat.

Nemcsak az utóbbiakat nehéz szóra bírni, hanem a falak szenvedő alanyait, a migránsokat és a túlsó oldal állami szerveit sem, akiktől gyakran – így van ez az EU és a Frontex, illetve  pl. az észak-afrikai államok esetében – a piszkos munkát várják el a jó viszonyért cserébe. Sokkal kisebb baj származhat az emberi jogok elleni legsúlyosabb vétkekből, vagy másképp fogalmazva, a legembertelenebb eljárásokból, ha már marokkói vizeken történnek. Ekképp lehetséges az is, hogy a Földközi-tengeren rekedt áldozatok szerint nem ritka, hogy a pozíciójukról órákkal korábban értesülő spanyol parti őrség a marokkói kollégák mögött néhány méterrel érkezik „megmentésükre”.

?????????

Vallet úgy emlékszik, a migránsok szóra bírásában a legjobb eszköze saját gyermeke volt, a határzónák egyik legsérülékenyebb csoportját alkotó nőkkel pl. a kezdetekben csecsemő, idővel pedig már a zónában élő srácokkal együtt focizó kisfia biztosította az első kontaktust. A tapasztalat persze fordítva is igaz: a bennünk élő, és olykor áthatolhatatlannak tűnő, félelemből, tudatlanságból vagy épp gyűlöletből gyúrt falak elleni legjobb ellenszer is egy olyan találkozás lehet, ami ráébreszt, sokkal több vagy fontosabb dolog köt össze bennünket, mint ami szétválaszthatna.

Dobsi Viktória

 

A falak iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk a remek „Minden határon túl” című blogot, ahol a fenti példákról is részletes és izgalmas leírás olvasható, sok képpel.

 

 

  • Gatwick Béla

    egyetertve a poszttal magyar sajatossag az is, hogy a sok ado- es jarulekcsalo minimalberre bejelentett vallakozgatok,szellszabfog miatt is van tere a minber emelesnek
    a neolibek altal nagyon hangoztatott alacsony magyar termelekenyseg erosen torzitott a bermunkaztato multik offshore sumakolasa miatt

  • Miklós

    A portfolios válaszcikkeket olvasgatva elgondolkodtam, hogy furcsa varázsszó ez a “termelékenység”, mert amikor valaki a nemzetközi erőfölényét kihasználva többet mutat fel, akkor ez a többlet nem effektív értékelőállításból származik, hanem az érték elosztásából. Inkább tűnik ez nekem egy fedőnévnek, mint a valóságot helyesen leíró fogalomnak.

  • János Virág

    Egy millió a nyolc millióból marha nagy eredmény! És belekerült egy milliárd ötszázezer forintba ez az ökörség! Mikor megtehették volna konzultáció nélkül is!

  • Kara

    János Virág

    2 órája

    Egy millió a nyolc millióból marha nagy eredmény!”

    Nana Elvtárs nem úgy van az, emlékezzen csak a balosok EP istenére Tavares Elvtársra, aki Rámutatott,
    hogy a parlamenti képviselőknek csak a harmada szavazott ellene, kétharmad
    ugyanakkor mellette szavazott vagy TARTÓZKODOTT. Ez az ő értelmezése szerint
    azt jelenti, hogy a parlament tagjainak kétharmada
    „aktívan támogatta a határozatot VAGY EGYÜTT TUD ÉLNI VELE”

    Nos úgy tőnik, hogy a magyar választól kb. 95 %-a elutasítja a bevándorlást, vagy együtt tud élni az elutasítással…

    • László István

      Neked orbán segge az istened, aki véletlenül ellent mond az balos komcsi gyűlölni kell mert a haza ellensége. Mond nem Ti vagytok a haza ellensége? Pár év és gyűlölni fognak benneteket ugyanezek az emberek akik most istenítenek!!!!! Mond ebből a blogból hol olvastad hogy támogatja a bevándorlást!!!!! HAZUDSZ MERT FIDESZES VAGY!!!!!!!!

  • Wilson

    Itt el lehet dönteni mekkkora koponya.https://www.youtube.com/watch?v=D320q8K4juM

  • Vidéki

    Nem kell
    utat engedni a rágalomáriának és nem kell készpénznek venni minden hazugságot
    és rágalmat!

    A világ
    legfejlettebb államában USA-ban is a bíróságok úgy működnek, hogy a rágalomária nem
    elegendő ahhoz, hogy a bíróság valakit bűnösnek nyilvánítson.

    Nagyon
    alapos bizonyítási eljárásra, bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy valakit
    elítéljenek egy jogállamban.

    Erre azért van szükség, hogy csekély esélye legyen
    annak, hogy ártatlan emberek szenvedjenek.

    D. Kovács Ildikó maradéktalanul megbízik a TI Magyarország a K-Monitor és a PetaByte úgynevezett “algoritmusaiban” és ennek alapján festegeti a valóság égi mását!

  • Vidéki

    Az “algoritmus” kifejezésnek olyan tudományosnak látszó máza van.

    Ezért keresztelte el “algoritmusnak” a TI Magyarország a K-Monitor és a PetaByte bizonyítást mellőző légből kapott pletyka szintű állításait.

  • Vidéki

    Kik finanszírozzák a TI
    Magyarország a K-Monitor és a PetaByte tevékenységét, mely arra irányul, hogy
    kiábrándítsák a lakosságot a képviseleti demokrácia elveiből és meggyengítsék
    az általuk megválasztott törvényhozást?

    Olyan emberek
    finanszírozzák, akiket nem választott meg senki sem, csak pénzhatalmuk teszi
    lehetővé ilyen szervezetek finanszírozását.

    Mennyivel jobb egy gyenge
    állam, ahol szabad választások útján létrejön ugyan egy képviselet, de akármit
    akarna tenni, a pénzhatalom ágensei lejáratják és ezzel bénultságra
    kárhoztatják.

  • Katalin Andó

    Ezért akar OV tőlük tanulni.

  • várkonyi zalán

    gyertek vissza Európába! Zavarjátok már el Orbánt!” a Fico féle politikusokkal Szlovákia is ellentétes irányba halad, sajnos.

  • Estimaterful

    Soros papa beindult! Még, hogy nem igaz az, hogy alapitványa által támogatott médiaelemek, civilek kavarogépek! Ez olyan, mint, ha azt látom, hogy a falevél zöld, soros papa megmagyarázza, hogy az a zöld bizony kék! Szégyen!

  • Makacsmacskamancs

    És mi van a legyilkolt kutyákkal, amiket befogott és kötélen lógtak a csomagtartójába, meg a másik két-három nagytestű kutyával? Azt se felejtsük le a bűnlajstromáról (bár tudom, hogy országszerte nem túlzottan figyelnek az állatvédelmi törvények betartására).

    • basatanya

      Komolyan elhányom magam, hogy 12 évnyi ámokfutás és számtalan ember tönkretétele után a legerősebb együttérzést a kivülállókban pár kutya váltja ki.

      • Makacsmacskamancs

        ‘Bocsáss meg’, hogy mertem a számlájához írni a többi tönkretett életet is, még ha nem is emberi.

      • Noro-dia

        jaja, én is gyakran hányok , ha az emberek erősködnek hogy állatokkal lényegében bármit lehet büntetlen ebben az országban.

        • basatanya

          Az az érzésem, hogy inkább emberekkel lehet bármit ebben az országban, de ha előkerül egy állatkinzó, arra egyszerre harminc állatmentő veti rá magát. Ugyanezek az emberek passzívan néznek végig 12 év emberkínzást.

  • Mihály Kisha

    Modják ezt, és megtehetik a TISZTA, ma született bárány lelkű, minden gyanún felül álló, becsületes, karakán fityesz-szdsz-mszmp-lmp-dk-politikusok!! Szebb jövőt!!!

  • imi

    kicsiben a fidesz féle politika ami volt ott

  • Jozsef Kolowrat

    Elkepzeltem:
    Dikmaaaaaaannnnnnnn!!!
    Ujra lesz segillyyy!!!!

    • Roli Kis

      most is volt csak az ő cigó haverjainak

  • Fodor Antal

    Jövő ősszel ismét választás lesz. Kíváncsi vagyok arra, hogy nyerni fog-e akkor is ez a hölgy. :)

  • Roli Kis

    Szerintem orosz már ott nem fog indulni ….neki ennyi volt vége! Most feltárnak mindent és a bíróságok elött nem mint polgimester hanem mint mezezi polgár áll …..lásd :https://444.hu/2017/09/15/negy-ev-bortonre-iteltek-szepessy-zoltot-monok-volt-polgarmesteret

  • Roli Kis

    Most meg elverik majd minden sarkon mert már csak egy kis senki aki mögött már nem állnak rendőrök se a mázsás kopasz “közmunkások” csak misike lesz ott a 45 kilójával …….

  • Laci

    Miért nőnének? Mert a minimál akár 10% os emelése tolja maga előtt a többi bért, és gyorsan végig halad a felső közép bérekig. A felsőkre nincs hatása ez ok, de ott amúgy is inkább az egyén érdekérvényesítése és egyedi potenciálja ami meghatározó. Pontosan arra nem volt még sehol példa hogy a jövedelmek csak úgy leszivárogjanak minden katalizátor nélkül. No és ugye a magasabb jövedelműek igazán az import falók. Exportra termelni? És minimál? Nézd! Az izmusok MEGBUKTAK! Nincs olyan hogy ezt kell csinálni és minden ok lehet! A szinergiák a fontosak amelyek egymásra erősítenek. Hiába emeled a béreket ha nő az import arányosan. Annak nem lehet jó vége ha csak nincs rá export fedezet. És hiába lesz a multiknak elképesztő export bevétele, ha nincs belső kereslet élénkülés>fogyasztás>munkaerő igény emelkedés>kevesebb munkanélküli>jobb béralku a munkavállalók részére. Szerintem nincs egyetlen gyógyszer vagy séma, hanem minden szinergiát ki kell használni. Kell a nyugati tőke és a hazai magas hozzáadott érték. Kell a hitech munka lehetőség és a droid munka. Kell az export és az import kiváltás. Kell élénkíteni az alacsony élelmiszer áfa kulccsal a hazai élelmiszer és feldolgozó ipart és a mezőgazdaságot állattenyésztést és a szolgáltatásokat és igen, vissza kell fogni magas kulccsal az importot, akkor is ha az emberek egy csekély része ki megy külföldre vásárolni, mert benne van a pakliba. Ha jobban megy és a siralmasan alacsony tercierünk képes lesz forgatni a gazdaságunk, akkor lehet változtatni. Hatalmas dőreség volt az 1k szja egy olyan alacsony bérű országban aki egyensúlyozik az export GNI bevételei és az import között, mert a jövedelmek élénkítő hatásának finomhangolását idézte elő. Nálunk az lenne a cél hogy a hazai minél jobban pörögjön minél kevesebb importtal. Erre a legalkalmasabb imup beavatkozás az szja kulcsok tologatása. Igazad van a szlovákok és a csehek nem voltak protekcionista mint a kis tigrisek! Csak hogy! Csehszlovákia még 4 évig nem nyitott meg semmit mikor mi már el is kótyavetyéltünk apróért mindent. Ök bevezették a kuponos privatizálást, az az a kkv ik sokszor jobb helyzetben privatizáltak, sőt ha nem jött be jobb árban adták el a nyugatiaknak a részesedésüket, ami szintén tőke. Mire szét vállt közigazgatásilag is cseh és Szlovákia már sokkal tapasztaltabban a mi bukfenceiken kezdtek el mindent. És ugye ok hogy Bokros nem engedte csődbe menni az országot, de! A csúszóleértékelés miatt pont a legvastagabb privatizálás közepedte 38% kamatra nem lehetett hiteleket felvenni. Arról nem is beszélve hogy a bevezetett cseh és szlovák “nyitás” kapitalizálódás” neoliberális értékek ” erőltetése, semmivel nem teremtett több munkalehetőséget mint nálunk. Egyszerűen kevésbé voltak korruptak, okultak a példánkon, és jobbak voltak a nehéz és gépipar sokkal izmosabb jelenléte és tradiciói miatt komparatív előnyeik. Ma semmivel sincsenek előrébb mint mi sem az adók sem a vállalkozói légkör kérdésében. Egyszerűen ők kihasználták az anticiklikus gazdpolt ami lehetőséget kínált a válság alkalmával a prociklikus megoldásnak. Ezt az bizonyítja hogy az államadósságuk gyakorlatilag megduplázódott a válság kitörése után. Nem kell túlmisztifikálni. Nincs semmilyen véres valóság, ezt csak azok hiszeik akik a verejtékes kapitalizmus hívei. Egyszerűen egy ország vagy képes megtalálni vagy kifejleszteni azokat a komparatív előnyeiket amelyben jók vagy jók lehetnek, és teljes gazdaságfiló mentesen kiszolgálják az adott körülmények között a lehetőségeiket, vagy buknak. A Kádári nosztalgia csak azért hevesebb, mert mi nem ezt tettük. De az nem azt jelenti hogy egy vad kapitalista vonalvezetés jobb lehetne.

  • Laci

    EZ téma mert hamar oldalfüggőnek titulálhatják az embert. Nyilván nem lehet folyton kavarni az államnak ez igaz, de! Sajnos azt is látni kell egy válság azért borzolhatja a dolgokat, főleg úgy ahogy mi kaptuk derékba. Engem nem lehet Fideszesnek titulálni, de sajnos ha elfogulatlan vagyok és kellő alázattal és körültekintéssel szemlélem a 2009 es állapotokat, sajnos le kell szögeznem hogy hagyományos gazdaságtechnikai megoldásokkal hatalmas bajba lennénk. Persze lehet mondani, … de most mi van! Nincs pld csődhelyzet, 14% os alapkamat, stb Ha valóban független elemzed a helyzetet államadóóság, meglévő IMF paktum, az előzőkben mesterségesen magasan tartott Ft, az önkorik eladósodása, a társadalom anyagi kiégése, az alap kamatok a cds a munkanélküliség és sorolhatnám. Egyszerre úgy megoldani a kialakult helyzetet csak valami hasonló anortodoxiával lehetett. És sajnos nem is szabad visszatérni a kitaposott utakra. Mi nem vagyunk primer tőkés állam ami szinte szinergikusan fejlődött a többivel. Nem voltak gyarmataink, lemaradtunk 50 évvel, stb stb, és akkor ne is akarjuk az ott bevált gazdaságpolitikát követni, mert bukó lesz. Sajnos tényleg sok az adóék magas az áfa stb st, de elkerültük a zuhanást. És ez a lényeg. Nyilván sok ostobaságot vétett a Fidesz és tényleg korruptak mint a bűn, de megoldották még ha nem is teljes sikerrel amiről sokan azt sem tudták hogy miként kezdene belekezdeni. Igen, kellene egy tényleg vállalkozóbarát időszak, de a törekvést én látom ma is. A 2,5% os hitelek így indításnak. Soha nem volt még rá példa. Jahh hogy ehet szembe kellett menni a bankokkal. Igen ez az ára. Kell a szabadpiac ebben igazad van, de előbb a feltételeit kell megteremteni, mert csak kiszolgáltatottak leszünk és nem játékosok.

  • Nevem Van Petrovics

    Jajj !

  • Nevem Van Petrovics

    “… pedig a termelékenysége minimum azonos.”
    Ez egyenlőre csak hipotézis, ennek valóságtartalmát kizárólag a Merci fő controllere ismeri. Fogadjuk most el, hogy ez igaz.
    A Merci azért fektet be zöldmezős autógyár létesítésébe nálunk, mert relatív előnyt akar elérni az otthoni költségekhez képest, és ezáltal versenypozícióit javítani a piacain a BMW-vel, Audival,…. szemben. Semmi nem lehetetleníti el, hogy csak németországi üzemekben állítson elő autókat, minden adott hozzá, így a munkaerő is.
    Ha nem tudná kihasználni saját üzleti előnyére, hogy alacsonyabb bérköltsége merül fel, plusz adókedvezményeket is kap nálunk, akkor ugyan mi motiválná arra, hogy vesződjön egy idegen kultúrában meghonosítani a saját üzleti, gyártási kultúráját ? A magyar jómunkásemberek bizonyosan nem képzettebbek, szorgalmasabbak, fegyelmezettebbek,.. mint a német jómunkásemberek, ez tehát nem komparatív előny számunkra. Akkor marad az alacsonyabb munkabér költsgé, társasági adókedvezmény, mint vonzerőnk. Pont.

  • Nevem Van Petrovics

    “A 2,5% os hitelek így indításnak. Soha nem volt még rá példa. Jahh hogy ehet szembe kellett menni a bankokkal. Igen ez az ára. ”
    A bankok nem azért ” nem támogatják a magyar gazdaságot aktív hitelezési tevékenységgel”, mert úri kedvük most így tartja.
    Nem kell ahhoz szembe menni a ker. bankokkal, hogy hajlandóak legyenek hitelezni. Nekik ez az alaptevékenységük, ebből élnek, semmit sem szeretnének jobban, mint hiteleket nyújtani a magyar gazdaság szereplőinek.
    A közmédiában és a közbeszédben zajló, ötvenes éveket idéző hangulatú ellenségkép gyártás persze nem tesz jót, de szerintem nem is ez a fő problémája bankoknak, amikor arról kell dönteniük milyen intenzitással hitelezzék a magyar KKV-kat. Valójában a legfőbb akadály az a gazdaságszabályozási környezet, amely elfojtja a vállalkozások piaci alapon való működését, és aminek következtében kevés az a vállalkozás, amelyet cash-flow alapon kellő biztonsággal lehet hitelezni. Nem hatalmi szóval, és fenyegetéssel kell a bankokat rábírni az aktív vállalati hitelezésre, hiszen senki sem tartja vissza magát attól a tevékenységtől, ami a primér bevételi forrása.
    Ha a bankok azt tapasztalnák, javul a cégek képessége arra, hogy normál üzleti bevételeikből tervezett módon visszafizessék a hitelt és a kamatokat, akkor madarat lehetne fogatni a bankokkal, úgy hiteleznének, mint a kisangyal.

  • Nevem Van Petrovics

    Kell-e azt jónak / rossznak minősíteni közgazdászként, hogy a (nagy)vállalkozás egy szubjektív módon tisztességesnek gondolt aránynál több PAT -et ér el az éves eredménykimutatásában ?
    Ha az eredménytartalékot abból tudta inflációt akár jelentősen meghaladó mértékben növelni, hogy a bérköltséget a mindenkori munkaerőpiaci viszonyok adottságainak megfelelő ( a téma szempontjából relatív alacsony) szinten tartotta, akkor az talán mégsem minősíthető visszásnak.
    Ha egy nemzetgazdaságban olyan adottságok léteznek, amelyek összhatásában bátorítják a vállalkozásokat gazdasági tevékenység folytatására, bővítésre, akkor a megnövekvő kereslet a munkaerő iránt szükségképpen felfelé fogja tolni a béreket. A növekvő átlagbérek pedig magukkal húzzák a minimálbért is.
    Ha ez a gazdasági logika csak elméletben működik, akkor mi lenne az a gyakorlatban, ami ezt borítja ?

  • Laci

    Tudod fordítva ülsz a lovon! Mondom ezt mit 22 éve gyakorló vállalkozó! Engem nem érdekelnek az adók, sem a környezet. Egy érdekel! Hogy van e igény a szolgáltatásomra. Az az van e fizetőképes kereslet. Lehet nekem ajánlani 1% os kamatú hitelt, meg 0 % szja t, mert egyik sem érdekel. Max ha kevesebb az adóm akkor bezsebelem és több marad. Mert ha nem nő a kereslet, bizony én nem fejlesztek, nem veszek fel új munkaerőt, mert minek? Hogy amit eddig 10 en csináltunk azt ezután 13 csináljuk! A teáltalad elképzelt leszivárgás elmélet sehol a világon nem jött be eddig. A minimál emelésére beinduló bérfeszültség okozta általános béremelkedések, egy egy jó környezetben jó hitelhez jutással, na az igen. Ha emelkedik a kereslet, van hitel, akkor bizony fejlesztek és alkalmazok.

  • Laci

    ÉrtA németeket is megértem. Csak hogy ez a bicigli elszaladt. Nem versenyezhetünk a bérekkel tovább mert ez a lehetőség lepörögte magát, kész, kifújt, vége, finitó! Csak addig képes egy ország a béreivel versenyezni amig az áraik is alacsonyak, mert így van motiváció. Abban a pillanatban ahogy az árak felfejlődtek, már nem lehet opció, mert több kárt csinál mint hasznot.

  • gladius01

    Így igaz ahogy mondod Nem véletlenül Átlátszó ennek az oldalnak a neve . Egyértelmű hogy kik pénzelik ezeket a szar alakokat.

  • László István

    Jó hogy mondod a pénzt!!! LOPTOK HAZUDTOK A MI PÉNZÜNKET VISZITEK OFFSHOREBA!!!!!!!!!!!! TAKARODJATOK LOPÓW GYILKOS BARBÁROK!!!!Az egészségügyet tönkre tettétek!! GYILKOSOK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!4

  • László István

    Te mint orbán seggnyalója egy szavad nem lehet !!!!!!!!! LOPTOK, HAZUDTOK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!4 A mi pénzünkön vagy nagy gyerek csak már többet nem tudunk dolgozni, hogy a sok ingyenélő fideszes geczit eltartsuk!!!!!! Kit érdekel a menekült ügy ? A fideszes gecziket mer addig sem a LOPÓS fideszesekről hallunk!!!!!!!

  • László István

    Mond fidesz geczi olvastad egyáltalán miről szól a blog!!! Mert ezek szerint amit írtál nem olvastad el, vagy nem érted!!!!!!!

  • Vidéki

    László elvtárs az altest tájékáról szerzi be érveit.

  • Vidéki

    Ne a pénisz tájáról érvelj, hanem inkább a ténisz pályáról!

  • hammurabbi

    Ugyanezt:”nem ad mindenkinek letelepedési engedélyt, hanem megválogatja, hogy kinek ad és
    kinek nem.”teszi Orbán gazdád maffiája,pénzért ,államkötvényekért Vidéki,nyugdíjas tanár,Agricola bér-másoló troll.

  • hutyutyutyu

    izrael max a diktatúrákhoz képest demokratikusabb 😀 amúgy nem.

  • Zsigri Györgyi

    Akkor Mesterházi akart különutaskodni, most Botka.

  • Árpád Farkas

    Azt hiszem ez a problémák gyökere.