Bezárás
Egyéb

„Ez a helyzet katonailag nehezen kezelhető” – biztonsági szakértők a gázai konfliktusról

Az izraeli hadsereg július 8-án indított hadműveletet a Gázai övezet ellen, július végére a palesztin áldozatok száma meghaladta az 1200 főt, Izrael ezidő alatt 46 embert veszített. A palesztin áldozatok jórésze civil, az izraeliek többsége katona. Az ENSZ háborús bűnöket emleget, Izrael ellen világszerte tüntetnek. Varga Miklós biztonságpolitikai szakértővel, az Amerikai Biztonsági és Védelmi Tudományok Nemzetközi Intézetének igazgatójával, és Lázár Lászlóval, izraeli katonák egykori kiképzőtisztjével beszélgettünk arról, mit tehet a világ legkorszerűbb hadserege annak érdekében, hogy ne legyen ennyi civil áldozat.

Korábbi cikkeink a témáról

Izrael vs. Palesztina: a befejezés forgatókönyvei

Vári György: Van-e a háborúnak jövője?

Miért nem lehet felszámolni a Hamászt?

Izrael-Palesztina: egy aszimmetrikus konfliktus visszhangja a francia médiában

LIKE, SHARE, RETWEET – a közösségi médiában is durvul az izraeli-palesztin konfliktus

Képek a Gázai Övezetből 2009-2014

Két héttel a Gázai hadműveletek után az ENSZ emberi jogi biztosa közölte, Izrael a polgári személyek megölésével, a lakóházak és kórházak elleni tüzérségi támadásokkal háborús bűncselekményeket követhetett el. Ez igen komoly vád.

Lázár László: Az izraelieknek nem a palesztinokkal van problémája, hanem a Hamásszal, amely jelenleg a palesztinok területéről támadja őket. Az elmúlt hetekben több, mint 4 ezer rakéta csapódhatott volna be izraeli területre, és ezek a rakéták becsapódtak volna, akkor százezrek haltak volna meg az izraeli részen. Az mi lett volna?

Varga Miklós: Az izraeli hadsereg rendszere pontosan be tudja mérni, honnan történt a lövés, és abban a pillanatban ugyanoda lő vissza. A Hamász iskolai tantermek, lakóházak, kórházak ablakaiba tolja ki a rakéta-kilövő állványokat, majd miután kilövik a rakétát, az állványt visszahúzzák. Mikor az izraeli hadsereg visszalő, azt nem látja, hogy az egy iskola, ők csak egy épületet látnak, aminek az ablakából kilőttek egy rakétát, amire ők egy másik rakétával válaszolnak.

Éppen a civil áldozatok miatt nem merül fel az izraeli hadseregben, hogy ezt máshogy kéne megoldani, nem úgy, hogy visszalövünk, teljesen mindegy, hová, ha az egy kórház, akkor egy kórház? Mit tesz Izrael azért, hogy a rosszkor, rossz helyen lévő civilek ne haljanak meg?

Lázár László: Először is, Izrael a háború előtt figyelmeztette a lakosokat, hogy nem fogják tovább tűrni a rakétázásokat, neki fognak menni a Hamásznak. A határ mentén építettek kórházakat és menekültközpontokat, és a mai napig szórólapozzák, hogy van kórház, van menekültközpont, ahol kaptok élelmszert, kórházi ellátást. A rakéták visszaküldése helyett lehet alkalmazni a szárazföldi haderőt, ami meg is történt. Tény, az izraeli hadsereg nem szereti ezt a módszert, hiszen amikor az egyéni emberek elindulnak, akkor az ő részükön is több lesz a halott. A hadsereg pedig nem akar embereket veszteni, ez teljesen érthető.

Varga Miklós: A civilek most hátrébb húzódhatnak, a két frontvonal mögé. Van egy tűréshatár, amikor egyszerűen azért marad abba a harc, mert túl sok a veszteség. Ilyenkor Izrael mondja azt, hogy állj. Izrael olyan hihetetlen katonai potenciállal rendelkezik, hogy gyakorlatilag a földdel egyenlővé tudnák tenni a Gázai övezetet, de ez nem cél, ők nem akarnak ott mindenkit elpusztítani.

Lehet, hogy ez nem cél, viszont azt is látni kell, hogy a Gázai övezetben élők nem tudnák hová menekülni. Épp ezért mondják sokan, hogy problémás, amit Izrael csinál.

Varga Miklós: Ehhez tudni kell, hogy nem véletlenül van lezárva a gázai-egyiptomi határ. A Hamászt semmilyen kormány nem támogatja, a jelenlegi egyiptomi kormányzat sem. Ha nagy összetartás lenne, akkor onnan nyilván tudna menni a segítség, de az egyiptomiak is azt akarják, hogy béke legyen és nyugalom. Ez a helyzet egy katonailag igen nehezen kezelhető kérdés. A területen aktívan működik egy terrorszervezet, amely a lakosságot is igen erősen manipulálja, közben pedig az izraeliek biztosítják a területen lévőknek az áramellátást, az ivóvízellátást, segélyeket küldenek. Ezt mind a polgári lakosságnak juttatják el.

Nem egészen erről lehet olvasni, inkább arról, hogy csak órákra van áram a gázai övezetben és komoly problémák vannak az ivóvízellátással.

Varga Miklós: Ez nincs így, hozzá se nyúlnak ehhez a kérdéshez. Gondoljunk csak bele, ha elzárnák a vizet, a gázt, az üzemanyagforrást, akkor attól a pillanattól kezdve ott senkinek semmije nem lenne, nem működne az insrastruktúra. Ez egy nagyon jó fegyver lehetne az izraeliek kezében, de nem tesznek így, hiszen a területen nem mindenki terrorista.

Lázár László: Téves azt feltételezni, hogy Izrael elzárja a csapokat. Épp ellenkezőleg, a palesztin önkormányzat Izraeltől igen komoly összegeket kap. Ezt a pénzt, ami egy évi 50 millió dollár körüli összeg, az izraeli állam adja minden évben.

A Hamászt miért nem tudja felszámolni Izrael?

Varga Miklós: Mert ilyen dolgokat nem lehet csak katonailag megoldani. Nyilvánvaló, hogy egy belső ellenzéknek is meg kellene jelennie ahhoz, hogy ez egy felszámolható valami legyen. De belső ellenzék nagyon nehezen tud kialakulni egy olyan rendszerben, ahol legutóbb 25 embert végeztek ki azért, mert feltételezték róluk, hogy kollaboránsok az izraeliekkel. Nem is bizonyították be, csak feltételezték, mégis kivégezték őket.

Felmerült egy olyan megoldás is, hogy a Fatáh-hal kéne tárgyalnia Izraelnek.

Varga Miklós: Kérdés, hogy mennyire erős a Fatáh? Jelen pillanatban a Hamász sokkal erősebb, pont a radikalizmusa és militáns beállítása miatt.

Akkor mi lehet a megoldás?

Varga Miklós: Abbahagyni a háborút mindkét részről és tárgyalásos úton rendezni a helyzetet.

Lázár László: De láthatóan egyik se megy. Bejelentették, hogy legyen tárgyalás, ezt elutasították. Jöttek arabok, hogy ők majd közvetítenek, nem fogadták el őket. Megbeszélték, hogy lesz tűzszünet, Izrael betartotta, a palesztinok lőttek. Az ENSZ mondhatná azt, hogy ő garantálja, hogy nem lesz rakétatámadás. Tudod, hogy miért nem garantálja az ENSZ? Azért, mert nem tudja garantálni, mégpedig a törzsi rendszer miatt. Nincs egy vezetőjük. Mindenütt van a helyi kiskirály, és az ő csapata abba az irányba megy el. Onnan tíz kilométerre egy másik faluban egy másik ember a vezető, és ő másként gondolkodik, így az emberei is másként gondolkodnak. Így lehet, hogy az egyik azt mondja, én betartom, a másik meg azt mondja, én nem. Talán az Arab Liga tudná a saját nemzetén belül azt mondani, hogy fogadjuk most már el Izraelt, itt van, ne háborúzzunk velünk, inkább próbáljunk meg együtt dolgozni, gazdasági kapcsolatokat kiépíteni, normálisan együtt élni. De erre egyelőre nincs esély.

Oroszi Babett

(Címlapkép: IDF)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom