Bezárás
Egyéb

MH 17: Zicherman elferdíti a tényeket

Tegnapi postunkban két „ellentétes oldalon álló” biztonságpolitikai szakértő, Zicherman István és Georg Spöttle írásait adtuk közre a maláj utasszállító gép ukrajnai tragédiájáról. Zicherman állításaira reagál most olvasónk, Kálmán Mihály, a Harvard University doktorandusza, az Átlátszó Oktatás bloggere. Szakterülete az orosz/ukrán/szovjet-zsidó történelem, tanulmányai alatt több évet töltött Ukrajnában és Oroszországban.

MH 17: Zicherman vs. Spöttle

Az Átlátszó felkérésére két „ellentétes oldalon álló” biztonságpolitikai szakértő írt cikket a maláj utasszállító gép ukrajnai tragédiájáról. Zicherman István a katasztrófáról szóló nyugati narratívával kapcsolatos orosz kétségeket és elméleteket, Georg Spöttle pedig az eddig ismertté vált tényeket foglalta össze írásában, amelyeket változtatás nélkül adunk közre. Tovább a teljes cikkre.

„Ukrajnában – aki nem tudja – totális cenzúra van.” – ezzel szemben az igazság az, hogy az ukrán hatóságok csupán néhány orosz televízió adását tiltották be, mert ez utóbbiak a dezinformáció és a háborús uszítás robbanékony elegyét közvetítik.

„Oroszországnak, akit több hónapja próbálnak behúzni egy tisztán ukrán belháborúba, nem érdeke egy ilyen háborúban való részvétel.” – Oroszország a kezdetektől része a konfliktusnak. Ami egyébként immár a genfi konvenciókat betartató Nemzetközi Vöröskereszt hivatalos minősítése szerint is háború.

„Mivel a háború kihat az elnök népszerűségi indexére, a népszaporulat moráljára és egyéb rendkívül fontos dolgokra.” – Pontosan. Putyin elnök népszerűsége soha nem látott magasságokba emelkedett a konfliktus és a Krím annektálása óta.

„Eddig közel 400 ezer menekült érkezett Ukrajnából” – az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a szám 110,000

„Oroszország bármely aktív lépése maga után vonná a NATO közbelépését.” – sem a Krím annektálása, sem a kelet-ukrajnai felkelők fegyverekkel való ellátása, sem az ukrán légtér megsértése, az ukrán légierő gépének lelövése, vagy az ukrán terület rakétázása nem vonta maga után a NATO közbelépését. Szerdán újabb két ukrán Szu-25-öst lőttek le, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács közleménye szerint a gépek 5200 m magasan repültek, és hőcsapdákat is bevetettek a rakéták ellen, azaz nem kb. 3 km-ig hatásos vállról indítható rakétákkal (MANPAD) lőtték le őket, hanem véleményük szerint Oroszországból indított föld-levegő rakétákkal.

„Miért kockáztatná a békét [Oroszország], holott eddig nem válaszolt sem a területet Ukrajnából folyamatosan érintő tűzcsapásokra” – ld. 5. pont.

„A videón valójában azok a ,,Buk”-ok láthatóak, amiket a tragédia előtt három nappal dobtak át a hadműveleti területre, Krasznoarmejszk városába. (A lebukást a felvételen szereplő reklámplakátok okozták, amelyeken kivehető a reklámban szereplő helyi cég címe és területi hovatartozása).” – Zicherman ezt az állítást az Orosz Védelmi Minisztériumtól vette át, az igazság ezzel szemben az, hogy a plakáton nem látható krasznoarmejszki cím, ahogy arra többen rámutattak.

„A népfelkelők nem rendelkeznek olyan rendszerekkel, amikkel maradandó károsodást tudtak volna okozni a 10100 méter magasságban közlekedő utasszállító gépnek (…)Nos, igen. A felkelők elfoglalták az A-1402 ukrán légvédelmi egység laktanyáját (június 29-én, Donyeck alatt), viszont a járművek irányítórendszerei tönkre voltak téve, mint ahogyan maguk a rakéták is.” – a felkelők közleménye szerint ezt az egységet helyrehozták, majd július 14-én állították azt, hogy ezzel lőttek le egy An-26-os ukrán szállítógépet.

„Mint az a mellékelt ábrából kitűnik, a felvétel 16-án lett feltöltve, egy nappal az utasszállító lelövését megelőzően, és teljesen más lelövések rádióforgalmából lettek összeollózva (jobbik esetben).” – ahogy arra többen felhívták a figyelmet, a youtube adatkódoló rendszere miatt tűnhet úgy, hogy előbb lett feltöltve a videó.

„A bedobási eljárás és az azt követő cáfolatok csupán egy dolgot szolgálnak – terjeszteni a hivatalos dezinformációt és lejáratni a felkelők hírforrásainak hitelességét.” – Sztrelkov posztja óta több felkelő is elismerte az újságíróknak, hogy ők lőtték le a gépet, legújabban éppen a főként oroszországi csecsenekből álló Vosztok Hadosztály parancsnoka.

„Ugyanis elkövették azt a hibát, hogy az indítást korábban hajtották végre (durván 3 perccel korábban), mint azt kellett volna.” – az Orosz Védelmi Minisztérium olyan „térképet” tett közzé, amelyen az Ukrán Hadsereg Buk-egységei közül kettő is le tudta lőni a repülőt. A valóságban ezek a területek a felkelők ellenőrzése alatt voltak (és vannak máig). A Buk rakétájának 42 km-es hatótávját figyelembe véve gyakorlatilag nincs olyan pontja Ukrajnának, amely a kormányerők ellenőrzése alatt lett volna, és ahonnan le lehetett volna lőni a gépet.

Kálmán Mihály

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom