Egyéb

LIKE, SHARE, RETWEET – a közösségi médiában is durvul az izraeli-palesztin konfliktus

Miközben Hamász-rakéták tucatjai záporoznak Izraelre, az izraeli katonák pedig a Gázai övezetben számolják fel a palesztin ellenállás gócpontjait, a közösségi oldalakon mindkét fél gondosan felépített kommunikációs hadjáratot folytat.

Az elsődleges cél bevonni a semleges szemlélőket a konfliktusba. Ugyancsak fontos motiválni és tájékoztatni a saját támogatókat, indokolni a fegyveres fellépés szükségességét, és nem utolsósorban mindenkinek a maga számára előnyös szemszögből bemutatni az eseményeket.

Az utóbbi főleg azért fontos, mert mindkét fél tisztában van vele, hogy nemzetközi követőik közt sok az újságíró és egyéb véleményformáló. Így egy meggyőző kampánnyal világszerte a saját ügyük mellé állíthatják a nemzetközi közvéleményt.

Hasonló közösségi médiakampányt már a két évvel ezelőtti Felhőoszlop hadművelet  során is láthattunk. Azóta az izraeli hadsereg (Israeli Defense Forces) mind a Hamász talán kifinomultabb eszközökkel manipulál, és az Erős Szikla hadművelet kezdete óta újból elárasztották a Twittert, YouTube-ot és a Facebook-ot a posztok.

Míg a palesztinok főleg az érzelmekre próbálnak hatni az izraeli bombázások civil áldozatainak és az izraeli visszaéléseknek a bemutatásával, addig az izraeli kommunikáció szárazabb: az események tényszerű bemutatásán túl a hadsereg profizmusára és felelősségteljes hozzáállására hívja fel a figyelmet.

A hadművelet kezdete óta az IDF naponta több tucat bejegyzést tesz közzé Twitteren. Ezek egy része a hadműveletekkel kapcsolatos tényszerű közlés, például bejelentés arról, hogy az izraeli hadsereg behatolt Gázába.

Az IDF rendszeresen közli az Izrael fele kilőtt rakéták számát is, illetve azt, hogy a Vaskupola rakétaelhárító rendszer hány ilyen lövedéket semmisített meg.

A Hamász katonai szárnya, az Izz al-Din Al-Kasszám Brigád is működtet az izraeli hadseregéhez hasonló Twitter-fiókot. Több nyelven, az arab mellett héberül és angolul is tweetelnek, igaz, sokszor felfüggesztik fiókjaikat (a cikk megírásakor az angol nyelvű fiók például éppen nem működött). Itt rendszerint a kilőtt rakéták, illetve a izraeli légicsapások áldozatainak a számát közlik, #GazaUnderAttack, #Gaza, #StopIsrael, #PrayForGaza hashtagekkel ellátva.

A fenti hashtageken ugyanakkor számos, a brigádok tevékenységét kedvező színben feltűntető, ugyanakkor pedig a palesztin civilek szenvedését bemutató anyag is található. Egy grafika például az izraeli haditengerészet ágyútüzébe került palesztin fiúknak állít emléket:

A szemben álló felek gyakran infografikákat is használnak saját érveik bemutatására. Sőt, az is előfordul, hogy „válaszolnak” egymásnak:

1

Gyakran a nemzetközi színtér fele fordulnak: az izraeli hadsereg például hipotetikus „mi lenne, ha” kérdésekkel és kézzelfogható példákkal próbálja az izraeliek motivációját megértetni. Készítettek egy alkalmazást is, mellyel ki-ki megnézheti, mi lenne, ha a Hamász a saját országukban akciózna, és rakétákat lőne szülővárosukra.

2

Hasonló felütéssel különféle országok térképeit is elkészítették:

3

5

Az alapötletet Facebook-on még ennél is tovább vitték az izraeliek:

4

A világbajnokság döntőjén izguló szurkolók figyelmét is megpróbálták felkelteni azzal, hogy arra kérték követőiket: az Izrael fele kilőtt rakéták számáról szóló bejegyzéseket a #GERvsARG hashtaggel továbbítsák.

A palesztinok eközben a rombolás, áldozatok és főleg sebesült gyermekek (gyakran felkavaró) fotóival próbálják a nemzetközi közvéleményt Izrael ellen hangolni.

Ez nem véletlen: a gázai belügyminisztérium részletes utasításokat adott ki arra vonatkozóan, hogy hogyan kell beszámolni nyugatiaknak a konfliktusról. Minden esetben meg kell említeni az ártatlan civileket, és hangsúlyozni kell, hogy a palesztin ellenállás csupán válasz az izraeli megszállásra.

Közösségi médiában például nem ajánlott tagadni a Holokausztot: ehelyett a palesztin civileket ért izraeli bűncselekményekről kell beszélni. Minden beszélgetést a halottak és sebesültek számával kell kezdeni (araboknak a mártírokról lehet beszélni). Hangsúlyozni kell a polgári lakosság szenvedését, és tilos a katonai vezetők nevét megemlíteni, vagy tetteiket dicsőíteni. 

Érdemes azonban a fotókra némi kétkedéssel tekinteni. Egyes, a #GazaUnderAttack hashtag alatt sokszor megosztott képekről a BBC kiderítette, Szíriában vagy Irakban készültek néhány évvel ezelőtt.

Gyakori vád Izraellel szemben, hogy légi csapásai során nincsen tekintettel a katonai célpontok közelében élő civilekre. Így hát az IDF közzétett olyan videókat, melyeken a pilóta civileket lát a célpont közelében, így a központtól azt az utasítást kapja, nem nyisson tüzet.

Az izraeli hadsereg egy sor intézkedést is foganatosított a civilek védelmére: szórólapokkal figyelmeztet, SMS-t ír, és aknavetőkkel „kopogtat” támadás előtt – mindezt nyilván kihasználják kommunikációs célokra.

6

A Hamász „felelőtlenségének” hangsúlyozása egy másik, fontos eszköze az izraeli kommunikációnak. Gyakran vádolják a palesztin szélsőségeseket azzal, hogy éppen ők veszélyeztetik a civileik életét azzal, hogy a rakétáikat lakóházak pincéiben építik, a fegyvereket pedig szintén civil épületekben helyezik el.

7

A sikertelen rakétaindítások izraeli értelmezése pedig ez:

8

A palesztinok válaszképp előszeretettel tesznek közzé a palesztin ügy melletti tüntetéseken készült fotókat:

És az izraeli, aránytalan válaszcsapásokra hívják fel a figyelmet:

9

Sipos Zoltán

 

Megosztás