Bezárás
Egyéb

A mártírgyár – hogyan készít Egyiptom szenteket?

Egyiptomban tegnap másodfokon is halálra ítélték a Muzulmán Testvériség vezetőjét, Mohamed Bádit. A vád az volt, hogy erőszakra és gyilkosságra szólította fel a testvériség tagjait Minja tartományban. Nagyon úgy tűnik, hogy az ítéletet végre is fogják hajtani, ezzel pedig megalapozhatják a köré kialakuló mártírkultuszt.

A főmufti Egyiptomban jóváhagyta 183 Muzulmán Testvér kivégzését, köztük Mohamed Bádié-t is, a testvériség „legfőbb útmutatóját.” 486 vádlottat felmentettek illetve megváltoztatták a halálos ítéletét – a halálraítéltek száma azonban önmagában is jól jelzi, mi a jelenlegi egyiptomi politika a Muzulmán Testvériséget illetően.

Mohamed Bádi kivégzése azonban jelentős öngól lehet a hatalmát vasmarokkal megszilárdító Sziszi adminisztráció számára – már amennyiben szeretnék elkerülni, hogy az elkövetkező ötven évben szélsőséges iszlamisták tömegei látogassák meg a „legfőbb útmutató” sírját, illetve keressenek célpontokat az írásait lobogtatva.

A hadsereg által meggyilkolt Muzulmán Testvériség támogató vérét szagolgatják a Testvériség tüntetésén 2013-ban. Állítólag rózsa vagy tömjénillata volt. Ennyit a mártírkultuszról.

A hadsereg által meggyilkolt Muzulmán Testvériség támogató vérét szagolgatják a Testvériség tüntetésén 2013-ban. Állítólag rózsa vagy tömjénillata volt. Ennyit a mártírkultuszról.

Ha a kormány tényleg kivégzi Bádit, és nem részesül elnöki kegyelemben az idei Ramadan alatt, akkor gyakorlatilag teljes egészében lemásolja mentorának,és a Muzulmán Testvériség mellett az Ál-Kájda, a Palesztin Iszlám Dzsihád és jó pár terrorszervezet ideológiai alapjait kidolgozó Szájed Kutub sorsát.

A sors fintora, hogy személyesen is ismerték egymást, sőt Bádit abból a börtönből engedték szabadon kilenc év letöltött börtönbüntetés után, ahol Khutubon végrehajtották a halálos ítéletet.

Szájed Khutubot Gamal Ábdel Nászer végeztette ki, mert meggyőződése volt, hogy részt vett az ellene elkövetett alexandriai merényletben, ezzel a tettével pedig elkezdődött a Muzulmán Testvériség mozgalom üldözése a modern egyiptomi történelemben. Bizonyos értelemben a Khutubista eszmék vezetttek Bádi és a Testvériség elnöke, Mohamed Murszi bukásához.

Szájid Kutub - a Muzulmán Testvériség nagy ideológusa

Szájid Kutub – a Muzulmán Testvériség nagy ideológusa. Rács mögött. Forrás: theatlantic

Mohamed Murszi, Mohamed Beltági, Khejrát Ál Sháter, Mohamed Badí és a testvériség legfelsőbb tanácsának minden tagja khutubista volt.

Khutub Mérföldkövek című művének hatását már pár évvel a megjelenése után is a kommunista kiáltványhoz és a Mein Kampfhoz (Khutub véres szájú antiszemita volt) hasonlították a Közel-Keleten, politikai doktrinái megágyaztak olyan dzsihadista szervezeteknek, mint az Ál-Kájda vagy a Gama’a Ál Iszlámíja. Khutub ugyanis harcot hirdetett a dzsáhili (hitetlen) rendszer lerombolásáért, ennek két módját határozta meg, az oktatást és a dzsihádot. Míg a terrorszervezetek üdvözölték olyan kijelentéseit, hogy muszlimot is lehet ölni, ha ez a dzsáhili rendszer felszámolásához vezet, addig a testvériség az oktatásban látta a politikai hatalomrakerülés lehetőségét.

2012-ben hatalomra is kerültek. Khutub azonban arról, hogyan kormányozzon a szervezet egy országot, nagyon keveset írt, így a Testvériség legfelsőbb tanácsa ahhoz a fő doktrinához tartotta magát, hogy minden dzsáhili (nem muszlim az értelmezésük szerint) dolgot el kell utasítani, át kell venni minden állami infrastruktúrában a hatalmat, a dzsáhili intézményeket fel kell számolni, a dzsáhili rendszer képviselőit (ez gyakorlatilag mindenkit jelent, aki nem a mozgalom tagja vagy szoros szövetségese) ki kell szorítani a politikai döntéshozatalból.

Ennek a doktrinának a bevezetése már 2011 végén komoly feszültséget okozott a testvériségen belül, például a szervezet forradalom alatti szóvivőjét, Abu El Futút azért zárták ki a Muzulmán Testvériségből, mert pragmatikus megoldásokat és a hatalom iszlamista dominálta megosztását hirdette.

Ezzel a legfelsőbb tanács nem értett egyet – neki is álltak az ország átalakításának, mellyel minden létező politikai platformot, beleértve a szélsőséges szalafistákat is, magukra haragítottak. A saját embereiket helyezték pozíciókba, nekimentek a legfelsőbb bíróságnak, olyan elnöki dekrétumokat adtak ki, melyek az elnöki törvényeket megkérdőjelezhetetlenné teszik, és semmilyen valós politikai párbeszédet nem folytattak senkivel sem. Ez ellen 2012 telén tömegtüntetéseket szervezett a szekuláris tábor – de ekkor még nem állt melléjük a hadsereg.

Muzulmán Testvér tüntetők 2013-ban Rabaa Al adavéjánál

Muzulmán Testvér tüntetők 2013-ban Rabaa Al adavéjánál

Az ország jelenlegi elnöke, aki 2013-ban Murszi védelmi minisztere volt, a tömegtüntetések támogatásával puccsot hajtott végre az iszlamista elnök ellen – innen egyenes út vezetet a szervezet betiltásához, a tömeges halálos ítéletekhez, és egy, akárcsak Nászer, a hadseregből érkező új elnökhöz.

Mohamed Badiét most Abdel Fatáh Ász-Sziszi tábornagy küldi kötélre, ugyanazokból a politikai megfontolásokból, mint a Testvériség atyjával tette kollégája, Nászer. Az ítélet szimbolikus értékű – jelek pedig nem mutatnak afelé, hogy a ramadán elhozza a kegyelmet. Úgy tűnik a politikai iszlámnak hamarosan egy új mártírja születik.

Bádi kivégzése szimbolikus üzenet – mivel a nyílt politikai folyamatokban kevés szerepet játszott. Ahhoz, hogy Sziszi hatalma megszilárduljon, Mohamed Murszit, a legitim módon megválasztott elnököt is ki kell végezni, mert amíg életben van, minden „visszacsinálható.”

Ez sem fog sokáig késlekedni azonban.

Jászberényi Sándor (Kairó)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom