Akiknek az emberélet sem drága: illegális bányák Ukrajnában

A több millió dolláros forgalmat bonyolító illegális szénbányászat átok a dolgozók és az ukrán gazdaság számára, de nagy áldás azon keveseknek, akik profitálnak belőle. Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) kiderítette, hogy korábbi kormányzati tisztviselőkhöz köthető, illetve az egykori elnök, Viktor Janukovics fiának tulajdonában álló cégek rutinszerűen tették legálissá és árusították a fekete piaci szenet. Ezzel elveszik a munkát a legálisan dolgozó bányászok elől és veszélybe sodorják az illegális, balesetveszélyes tárnákban dolgozó munkásokat.

*****

Becslések szerint tízezrek bányásznak a nagyjából 2500 illegális tárnában egész Ukrajna területén, főleg a Donyeck környéki Donbasz területen, ahol mostanában rendszeresek a tüntetések. Janukovics bukása előtt az aknák és a bányászok száma folyamatosan növekedett, egyesek úgy vélik, a hatóságok hallgatólagos közreműködésével. Miközben az illegálisan dolgozó bányászok keveset keresnek és állandó veszélyben vannak, az ex-elnökhöz köthető üzletemberek busás haszonra tesznek szert.

2013 júniusában Oleg Medunyica parlamenti képviselő indítványozta az illegális szénbányászathoz kapcsolódó korrupció vizsgálatát, mert úgy vélte, hogy a szabálytalanul kibányászott szén ilyen hatalmas mértékű legalizálása nem történhet állami részvétel nélkül lehetetlen. 2012-ben az ukrán állami és magánkézben lévő szénbányák 61,1 millió tonna fűtőszenet termeltek ki, viszont az Ukrán Vasutak 66,9 millió tonnát szállítottak. Az 5,8 millió tonnás különbség az illegálisan kitermelt szénre utalhat. A szénbányászok szakszervezete szerint inkább 6-7 millió tonnáról lehet szó. Figyelembe véve, hogy a szén átlagos ára 100 dollár tonnánként, egy 2012. novemberi közlemény szerint az illegálisan kitermelt szén ára elérheti a 700 millió dollárt is. Két szakmai szervezet által kiadott állásfoglalás megjegyzi azt is, hogy gomba módra szaporodnak az új tárnák és bányák. Ekkora mennyiségű, illegálisan kitermelt szén mellett viszont már szükség van állandó piacra, ezért kérdés, vajon ki vásárolja fel a kitermelt ásványkincseket. 7 millió tonna szén Ukrajna éves fűtőszén-termelésének a 11 százaléka, és ebben már benne vannak a magánbányák is.

Sötét ügyletek

A korrupció melegágya, hogy a szénpiacot teljes mértékben fix árakkal szabályozzák. A bányák ugyan magas áron árulják a szenet, de sokba kerül a fenntartás, a biztonságos működés. Viszont ha a bányák vezetői és a többi üzletember megveszik a szenet az illegális bányákból, amelyek nagyjából a rendes piaci ár ötödéért árulnak, a hivatalos áron eladják azt az állami feldolgozóknak, akkor egy csomó pénzt kereshetnek vele. Ahhoz, hogy a szenet legálisan el tudják adni, a nyers szenet tisztítani és osztályozni kell, elvileg ez megkönnyítené a hatósági vizsgálatot. Elvileg. Az OCCRP több olyan helyet is talált, ahol az illegálisan bányászott szenet „átmossák”, az útvonalak állami kézben lévő bányákon, feldolgozó üzemeken és fedőcégeken vezetnek keresztül.

Az, hogy a legalizálás állami szervezeteken keresztül történik, nem újdonság és már Julija Tyimosenko miniszterelnöksége idején (2007-2010) is így volt. 2008 decemberében az Ukrán Szénbányászok Független Szakszervezetének elnöke az Osztrov című donyecki lapnak azt magyarázta, hogy az illegális szenet a luhanszki Szverdlovantrackij nevű, állami tulajdonú cégen keresztül „mossák tisztára”. Mihajlo Volinyec azt állította, hogy az Ukrán Szén (USZ) nevű cég három hónap alatt 120 ezer tonna, nagy valószínűséggel lopott és illegálisan kibányászott szenet kapott a Szverdlovantrackijtól. Ezt az olcsó szenet aztán az USZ úgy adta el, mintha állami bányából származna, így az eladási árhoz hozzácsaphatta a drága kitermelés költségeit – az eladási ár és a költség közötti különbözetet az állam állja.

A már említett törvényjavaslatban szerepelt ennek az ügynek a kivizsgálása is. 2008 első negyedévében 22 millió dollár illegálisan kitermelt szenet adtak el, miközben a Szverdlovantrackij raktáraiban 200 tonnányi, saját maga által kitermelt szén pihent. 2008 első öt hónapjában 2,8 millió tonna illegális szenet szállítottak ki villamos erőművekhez, állította Viktor Turmanov parlamenti képviselő, a Szénbányászok Szakszervezetének elnöke. A parlament 2010-ben fontolgatta a vizsgálatot, de nem történt semmi, míg Janukovics hatalomra kerülése után az USZ monopóliumát az állami erőművek szénnel való ellátásához megszüntették, így szabaddá vált a pálya az illegális szénnel kereskedő üzletemberek számára.

Az erő velük van

Több körülmény is arra mutat, hogy Janukovics közvetlen kapcsolatban volt az illegális szénbányászatot átvevő üzletemberekkel, a középpontban pedig a Komszomolszka Szénfeldolgozó állt. Az 1990-es évek végén Eduárd Prutnyik, aki Janukovics első kormányzati ciklusában miniszterelnöki tanácsadó volt, pénzügyi, ipari és kereskedelmi cégekből álló szövetséget hozott létre Donbasz Pénzügyi Kereskedelmi Központ (DPKK) néven. Prutnyik ebben az időben egyszerre volt a szövetség és az egyik alapító cég igazgatója. A DPKK átvette az irányítást a Komszomolszka felett, egy 2009-ben alapított, DPKK névre hallgató kft.-n keresztül, amelynek Prutnyik volt a tulajdonosa és amely 75 százalékos tulajdoni hányadra tett szert a szénfeldolgozóban.

Janukovics és családja sohasem volt hivatalosan a DPKK tulajdonosai között, de kapcsolódnak hozzá. A DPKK egyik tulajdonosa például Olekszandr Jurcsenko, akinek szoros üzleti kapcsolatai vannak a korábbi miniszterelnökkel és a Régiók Pártjával, 2007 és 2009 között Jurcsenko a Zorjanij mozi résztulajdonosa volt, az elnök pártja itt tartotta az összes nyilvános választási rendezvényt. Később részt vett a Vidrozsennyija Ukrajnij jótékonysági alapítvány létrehozásában, amely egy területet bérel a Janukovics mezsihirjai luxusüdülőjét is magában foglaló birtokon.

A Komszomolszka telefonszáma Andrij Fedoruké, a MAKO Holding korábbi ügyvezetőjéé. A cég Janukovics egyik fiának, Olekszandrnak a tulajdonában van. A donyecki régió tanácsának tagja és korábbi vezetője, Fedoruk a DPKK Kft.-nál folytatott munkája során találkozott Janukoviccsal, ezután kapott egy állásajánlatot a MAKO-tól. A DPKK Kft. egy brit-virgin szigeteki offshore, a Sarone Holdings tulajdona. A vezetője, Vitalij Beljakov 2011 végén egy interjúban tagadta, hogy a cégnek köze lenne illegális szénhez, viszont elismerte, hogy néha lehetetlen megtalálni a szén valódi forrását. Egy donyecki újságíró, Ihor Abrazov viszont azt állítja, hogy a DPKK aktívan működik az illegális szénpiacon, tekintve, hogy 2010 óta az illegálisan kinyert szenet csak a DPKK-nál lehet leadni 63 dollárért tonnánként és nem kérdeznek semmit.

A DPKK 2011-ben elnyert egy több mint 120 millió dolláros közbeszerzést, hogy szénnel lássa el az Ukrán Szént, majd 2012-ben a DPKK lett a többségi tulajdonosa öt szénfeldolgozónak. Korábban volt egy szabályozás, amely megtiltotta a magáncégeknek, hogy olyan állami vállalatokat vegyenek meg, amelyeknek a bérletét csak röviddel azelőtt oldották fel, ám ezt a korlátozást Janukovics támogatásával éppen az öt bánya megszerzése előtt törölték el.

A Janukovics-rezsim egyik fő támogatójaként működő Rinat Ahmetov ukrán oligarcha 2014-ben Romániában kezdett el terjeszkedik és a márciusban alapított román cég tulajdonosi struktúrájában felbukkan Olekszandr Janukovics is. A Metinvest-cégcsoportnak magyarországi kapcsolatai is vannak. A 2009-es jelentésük szerint a vasérckivitelük 71,2 százaléka többek között Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban landolt. További részletek

Pénzcsapok

Az illegális szénbiznisz kulcsa az állami támogatás, amely a kitermelt szén után jár. 2012-ben például 1,6 milliárd dollár volt a támogatás. Egy tonna, illegálisan kitermelt szenet 6,25 és 12,5 dollár közötti áron lehet venni, ezért a szénbányák fölösleget vásárolnak. A bányák általában 50 dollárt fizetnek érte tonnánként, majd feldolgozás után tonnánként 62 dollárért adják tovább, míg az ipari felhasználók és a lakosság tonnánként 175 dollárért veszi meg. Ezért az árért az állam tonnánként 113 dollár támogatást fizet, így ha figyelembe vesszük az illegális szén mennyiségét, akár 678 millió dollár támogatás is bejöhet utána. A támogatás szépen átszivárog a zsebekbe, miután a bányák a valóságosnál nagyobb mennyiségű szén kitermeléséről nyilatkoznak. Az állami tulajdonban lévő Szelidovvuhillja 2012-ben-ben 20-30 százalékos kitermelésről nyilatkozott, míg abban az évben ez a szám egész Ukrajnára vetítve még az 5 százalékot sem érte el.

Egy másik kedvelt pénzcsinálási módszer Janukovics ismeretségi körében az, amikor az általuk létrehozott cégek bányászati eszközöket adnak el állami cégeknek. 2012-ben három olyan cég tűnt fel, amelyek nevei megegyeznek a Szelidovvuhillja tulajdonában álló bányákéval. Az újonnan alapított cégek rögtön elkezdték megnyerni a közbeszerzéseket, és eszközöket adtak el a névrokonaiknak, így a Novorodivszka Kft. 5,7 millió dollárban szerzett be eszközöket a Novorodivszka bányának. A többi esetében is ugyanez történt, végül 96 millió dollárt kaptak közbeszerzésen 2012-ben.

Ugyanebben az évben az Olekszandr Janukovics-féle MAKO Holding a Svájcban bejegyzett leányvállalatán, a Mako Trading SA-n keresztül antracitot kezdett exportálni Ukrajnából. Az antracitot teljesen véletlenül pont abból a körzetben termelték ki, ahol a legtöbb illegális szénbánya található (Sahtarszkban, Sznizsnyében és Torezsben).

Tehetetlen hatóságok?

2013 februárjában Viktor Janukovics egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az illegális szénbányák problémáját nem lehet egy nap alatt megoldani. Az ott dolgozó bányászoknak családjuk, gyerekeik, akinek enni kell adni, más munka pedig nincs az érintett területeken. Azt azonban már elfelejtette mondani az egykori elnök, hogy amikor az illegális szénbányák kezdtek elszaporodni, a legális bányák sorra zártak be. Arról is elfelejtett említést tenni, hogy a legális munkahelyeikért harcoló bányászok tüntetést is szerveztek.

Nem sokkal jobb a helyzet a 102 állami tulajdonú bányászati cégnél sem. A vájárokat fizetés nélküli szabadságra küldik, a fizetések késnek. A munkások az illegális bányászatot okolják, ahol hiányoznak az alapvető biztonsági feltételek és nincs TB sem. 2012-ben egy metánrobbanás hat embert ölt meg. Felelősségre vonásra csak ritkán kerül sor, annak ellenére, hogy ez nem lenne olyan nehéz feladat. 2014 márciusában az OCCRP riporterei Sznizsnyében követték végig az illegális szén útját. Ugyanezt a hatóságok is megtehették volna a menetlevelek és az útvonal vizsgálatával, ám a jelek szerint szándékosan távol maradtak.

Az eredeti cikk 2014. május 26-án jelent meg az OCCRP honlapján Ukraine’s Illegal Coal Mines: Dirty, Dangerous, Deadly címmel. Szerzők: Denisz Kazanszkij, Szergely Harmas. Magyar fordítás: D. Kovács Ildikó

Képek: OCCRP