Egyéb

Semmit nem tesz az Európai Unió a hatástalanított lőfegyverek ellenőrzéséért

A március 22-én elkövetett brüsszeli  merényletek után az EU vezető tisztviselői, így Jean-Claude Juncker is felszólították az európai országokat, hogy hajtsák végre a terrorizmus elleni küzdelem érdekében kijelölt politikákat, így a fegyverkereskedelem szabályozásának fontossága is újfent felmerült. E téren, hiába a több éve számos ország rendőri szerveitől érkező riasztás, lényegében nem történt előrelépés. Az uniós intézményrendszer e végzetes hanyagságára hívta fel a figyelmet alig 5 nappal a belgiumi robbantások előtt egy európai újságírókból álló konzorcium, amely a tavalyi franciaországi merényletekben használt fegyverek múltját derítette fel.

 

tamogatoi_rontgen_jav2

 

Az Amedy Coulibaly által használt, a kóser vegyesbolt első áldozatának, Yohan Cohennek halálát okozó VZ-58, egy cseh Ceska Zbrojovokától induló nyomozás következtetése szerint az Európai Unió csaknem 10 éve hibás a mulasztásban, hogy az áruk szabad mozgásának elvét előtérbe helyezve nem tett eleget a fegyverkereskedelem kontrolljáért. Az European Investigative Collaborations (EIC) néven létrejött együttműködésnek 9 európai médium a tagja, többek között a német Der Spiegel, a spanyol El Mundo, a szerb Newsvweek Serbia és a francia Mediapart – ez utóbbi cikkei alapján foglaljuk össze a 3 hónapon át folyt kutatómunka eredményeit.

Coulibaly 1964-ben gyártott VZ-58-asa, amelynek több festékrétege alatt a rendőrök felfedezték a ma Szlovákia területén található Kol Arms márkanevét, akárcsak a tavalyi fraciországi merényletekben használt lőfegyverek többsége, a volt szocialista országokból származik; az öszesen 15 darab közül 13.

Szerbia, Bulgária, Bosznia, Csehország, Oroszország, Albánia, Szlovákia területéről érkeztek, átlagéletkoruk 50-60 év, a talán legrégibb példány egy 1932-ben gyártott revolver, amire Coulibaly lakásában találtak a rendőrök. A novemberi öldöklés során használt Seatban talált Zatasva M70 kalasnyikovot a nyolcvanas évek elején gyártották a szerbiai Kragujevacban. 1981-ben került Boszniába egy paramilitáris csoporthoz, majd 34 évvel később az eddigi legsúlyosabb franciaországi merényletben használták – a fegyverek hosszú életűek.

A Szovjetunió összeomlása után a politikai hatalom nem biztosította a fegyverkészletek megsemmisítését vagy valódi hatástalanítását, az uniós intézmények szerint ma mintegy 500 000 fegyvernek nem lelni nyomát az EU-ban, ezeket ellopták vagy egyszerűen eltűntek. Az Európai Bizottság idézte statisztikák szerint az állami arzenálok feleslege a következőképpen alakul: 1,25 millió fegyver Romániában, 259 000 Albániában, 90 000 Szerbiában, 53 000 Boszniában és 46 000 Bulgáriában.

A fegyverkereskedelem jelentős részét olyan elvileg hatástalanított, de a gyakorlatban könnyen újraélesíthető darabok jelentik, amilyen Coulibaly VZ-58-asa is volt. Ezt 2014-ben Szlovákiában „hatástalanították”, ezután a helyi szabályozás szerinti D kategóriás fegyverként bármely nagykorú megvásárolhatta, a fegyverboltokban vagy az interneten, akár postai kézbesítéssel. Egy kalasnyikov ekképp már 200-300 euróból is meglehet. A fegyverek újraélesítése ugyan Franciaországban is illegális, de ahogy a párizsi rendőrség 2015. január 20-án készült jelentése megállapítja, „könnyen kivitelezhető”.

 

Amedy Coulibaly, Fotó: AFP

Amedy Coulibaly, Fotó: AFP

 

Az EIC kutatásai alapján a rendvédelmi szervek hiába riasztották az utóbbi években több ízben is az európai hatóságokat. Az EU 2008-ban kelt irányelve a fegyverek kontrolljáról nem foglalkozik ezzel a problémával, maga a Bizottság pedig 2010 júliusi jelentésében leszögezi, hogy az újraélesített fegyverek kérdése relatíve kevéssé fontos. Az EB elsősorban az áruk szabad áramlása és a szabad piac védelme miatt nem sürgette az európai harmonizációt.

2013-ban ismét több figyelmeztetés érkezik a rendvédelmi szervek részéről. Igy például a szlovák hatóságok indítanak kampányt az újraélesített fegyverek jelentette kockázatról, miután szembesültek a probléma kiterjedt voltával, ekkortájt bukkannak fel az első „átalakított” szlovák fegyverek Franciaországban is, elsősorban Marseille régiójában. Az EB végül egy 2013 októberében készült jelentésben kitér arra, hogy a szóban forgó, illegális és potenciálisan halált okozó fegyverek adásvétele aggasztja a rendőri szerveket – a „megállapítás” azonban gyakorlati következmények nélkül marad.

A Médiapart-nak fegyverkereskedőkkel is sikerült beszélni, akik ebben az időszakban spanyol, osztrák, német fegyverekkel, illetve a volt szocialista országokból származó darabokkal dolgoztak, ezek ugyanis, a francia „hatástalanított” fegyverekkel ellentétben sikeresen „visszaalakíthatóak”. 2014 nyarán a párizsi régióban bukkannak szlovák eredetű fegyverekre (ezúttal nem terroristák használatában) – ugyanebben az időszakban vásárolják meg az AFG szlovák cég honlapján keresztül Coulibaly fegyverét, méghozzá egy szélsőjobbos volt katona, Claude Hermant, aki egyúttal a francia csendőrség hivatalos informátora is.

 

Claude Hermant; © DR, Forrás: Mediapart

Claude Hermant; © DR, Forrás: Mediapart

 

A tavaly januári merényletek talán legabszurdabb motívuma, hogy az öt embert meggyilkoló Coulibaly egyik fegyvere épp egy szélsőjobbos közvetítőn keresztül jutott Franciaországba, méghozzá egy olyan csendőri akció keretében – amely egyébként semmilyen konkrét eredménnyel nem járt. A fegyverek átadásakor hiába fényképezte le kliense, a bűnözői köröknek szállító „Samir L.” autóját Hermant, a közvetítőre, akitől aztán Coulibalyhoz is juthatott a zsákmányból, akkor nem találtak rá a csendőrök.

Extra furcsaság, hogy a kóser vegyesbolt majdani gyilkos fegyvere mintegy 40 másikkal került eladásra, a csendőrség tagadja, hogy tudott volna róla – hiszen egy ilyen mértékű eladás már önmagában problematikus egy fizetett informátor részéről. De vonatkozó beszámolóikat nem voltak hajlandóak átadni az eljáró bírónak, az iratokat pedig, a belügyminiszter eljárása nyomán titkosította az illetékes hatóság.

Közben az EB is óvatosan araszolt a jó irányba: 2014 nyarán egy újabb jelentés sürgeti, egyre határozottabban a fegyverekre vonatkozó szabályozás javítását; külön kitérve arra, milyen veszélyt jelent az európaiak életére az „újraélesített” fegyverek körüli biznisz; májusban pedig egy szakértői értekezlet szögezte le, hogy a harmonizáció e téren valóban a minimum küszöbön áll.

Mégsem történik semmi 2015 tragikus januárjáig. Ezután is csupán Szlovákiában, amely a veszélyre ocsúdva megtiltja a hatástalanított darabok internetes adásvételét 2015 júliusában, ettől fogva nemcsak nyilatkozatot kell tenni a tranzakcióról, de technikai módosításokkal is próbálják nehezíteni az „újraaktiválást”. Azonban külön engedély továbbra sem szükséges a vételhez, és a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők továbbra is vásárolhatnak a neten keresztül is.

A fegyverek kontrolljáról szóló új uniós irányelvre vonatkozó javaslat végül 2015. novemberében, azaz az újabb merényletek után 5 nappal születik meg, azután, hogy a 130 halálos áldozat és több száz sebesülést néhány kivételtől eltekintve lőfegyverek okozták. Ekkor az EB már köntörfalazás nélkül elismeri, hogy a probléma megoldása lényegbevágó, és a korábbi direktiva nem érintette a hatástalanított fegyverek kérdéskörét. E fegyverekről explicite is elhangzik, hogy nagy kockázatot jelent újraélesítésük, és hogy… több terrorista merényletben is használták őket.

Nem tűrjük tovább, hogy a bűnszervezetek hozzáférjenek katonai jellegű fegyverekhez, és ezekkel kereskedjenek Európában” – hangoztatta Jean-Claude Juncker akkortájt, akárcsak a brüsszeli merényletek másnapján. Csakhogy a Médiapart március 18-án publikált cikke szerint továbbra sem történt semmilyen törvényi változás, és az EIC által meginterjúvolt uniós szóvivő képtelen volt megmondani, mikor is kerülhet majd sor erre. A portál fegyvercsempészetre specializálódott rendőri forrása szerint:

„Lobbik gyakorolnak nyomást az uniós képviselőkre, hogy a jövendő direktíva hatókörét csökkentsék. Azzal érvelnek, hogy a fegyverek beszerzésével kapcsolatos megszorítások majd a becsületes embereknek okoznak fejfájást, de nem ez fogja megállítani a terroristákat. Hiába azonosítottuk be olyan régen a törvényi szabályozás gyenge pontjait.”

Addig is, míg valóban történik valami, ha hiszünk Abdelhamid Abaaoudnak, a november 13-án elkövetett merényletek feltételezett kitervelőjének, aki még tavaly nyáron mondta volna a következőket egy Szíriából visszatért dzsihadistának: Franciaországban vagy Európában „fegyverek és egyebek beszerzése nem jelent gondot. Csak kérni kell, amire szükség van”.

Dobsi Viktória

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás