Barcelona 5000 euróval bünteti, ha a bankok lakásai üresen állnak

A PAH aktivistái 2013 tavaszán a Néppárt székháza előtt tüntetnek. Fotó: Carmen Secanella, forrás: eldiario.es
A PAH aktivistái 2013 tavaszán a Néppárt székháza előtt tüntetnek. Fotó: Carmen Secanella, forrás: eldiario.es

12 darab, legalább két éve üresen álló lakás miatt szabott ki egyenként 5000 eurós (1,5 millió forintos) büntetést a katalán főváros tavasszal megválasztott képviselő testülete. Az önkormányzat összesen 62 esetben kezdeményezett szankciót – az intézkedés egy átfogó csomag része, amely a lakhatási válságot hivatott enyhíteni Barcelonában.

A katalán főváros tavasszal megválasztott polgármestere, Ada Colau, egy függetlenekből, baloldali pártokból és civil szervezet aktivistáiból verbuvált összefogás, a Barcelona en comú nevű platform jelöltjeként nyert májusban. A polgármester asszony a napokban azzal került újra az európai címlapokra, hogy a menekültekkel szolidáris városok összefogását kezdeményezte, amelyhez azóta már több, mint 55 spanyolországi önkormányzat is csatlakozott, köztük olyanok is, ahol jobboldali többség kormányoz, mint pl. a madridi régióban. Ada Colau egy, a kilakoltatások és a lakhatási problémák ellen évek óta keményen és hatékonyan fellépő civil szervezet, a PAH (Plataforma de Afectados por la Hipoteca) szóvivőjeként vált egykor ismertté, és múlt szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy

a közhatalom bármely képviselőjének kötelezettsége, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel fellépjen a lakhatási vészhelyzet” enyhítése érdekében.

Két nappal hivatalba lépése után, június 15-én Barcelona egyik északi kerületében kezdte meg a munkát, errefelé a legégetőbbek a lakásproblémák. A Nou Barris negyedben aznap 9 kilakoltatás volt betervezve, amelyből négyet sikerült felfüggesztenie a kerületi szociális szerveknek, 5 esetben pedig a bankoknál volt a labda. Colau és lakáshelyzetért felelős képviselő két lakásban is jártak, az egyikben egy két gyerekes család bőröndjei már a bejáratnál sorakoztak. A polgármester asszony maga is beszélt a tulajdonos Bankia pénzintézettel, de mint elismerte, lényegében a városi szervek közreműködése akadályozta meg a kilakoltatást. Hét család a jelzálog törlesztését nem tudta folytatni, kettő pedig a lakbért nem fizette, de aznap végül mind a 9 eset megoldódott,

Colau nem ígér egyébként csodákat, hanem elsősorban a megelőzéstől, a problémán dolgozó hivatalok munkájának összehangolásától és egyeztetésektől, illetve plusz forrásoktól várja a változást. Elismerte, hogy a város szociális intézményei „első vonalban küzdenek”, ezért is tervezi a problematikusabb negyedekbe átcsoportosítani az önkormányzati dolgozókat, illetve a városvezetés első bizottsági ülésére meginvitálni mindazokat a szereplőket, akik pénzügyi, jogi és szociális oldalról kezelik a problémát.

A politikus június óta találkozott a legfontosabb bankok vezetőivel, és e randevúkat gyümölcsözőnek ítélte.

A most kiszabott szankciók, bár első látásra egy ellenfelei által radikálisnak is nevezett formáció ad hoc intézkedéseinek tűnhetnek, valójában az utóbbi évek társadalmi és gazdasági változásaival függnek össze, plusz az ezekre adott politikai válaszok következményei, amelyeket nagymértékben alakított a civil szervezetek és mozgalmak rendkívül aktív lobbitevékenysége.

A lakástulajdonos intézmények szankcionálására ugyanis még 2007-ben nyílt meg a törvényi lehetőség a katalán autonómiát 8 évig kormányzó baloldali koalíció jóvoltából. Ekkortájt robbant az a monumentális ingatlanlufi, amely a rákövetkező pénzügyi és gazdasági válsággal is súlyosbítva generációkat rántott magával. 7 évvel később, 2014-ben, Colau egykori szervezetének, a rendkívül aktív PAH-nak nyomására fogadott el a város egy indítványt, amely lehetővé teszi, hogy a két évnél tovább üresen álló lakásokat birtokló bankok és ingatlancégek pénzbüntetést fizessenek.

A tavaly januárban megszavazott indítványt már a tartományt most is kormányzó jobboldal is támogatta, és el is végezték azokat a felméréseket, amelyek a most indult eljárások alapjául szolgáltak. Barcelona a nyolcadik olyan település volt, amely a civilek és a lakosság nyomására (nem utolsósorban pedig a bankoknak a sorozatos botrányok miatt megcsappant ázsiója miatt) bevezette a szankció lehetőségét. A 2007-es törvény alapján egyébként először 2013-ban szabtak ki pénzbírságot: Terrassa szintén balos önkormányzata. A döntést a PAH 3 éves kampánya előzte meg… A szervezet eredeti elképzelése az volt, hogy 3 eredménytelenül maradt figyelmeztetés után, maximum 500 000 eurós bírságok legyenek kiszabhatóak; az akkor még szóvivő Ada Colau arra is figyelmeztette a barcelonai városvezetést, hogy nem elég megszavazni a javaslatot, hanem majd alkalmazni is kell.

Ada Colau a PAH egyik rendezvényén a barcelonai Raval negyedben; Fotó: Andrea Ciambra, Wikimedi Commons
Ada Colau a PAH egyik tüntetésén 2013-ban a barcelonai Raval negyedben; Fotó: Andrea Ciambra, Wikimedia Commons

 

Tavaly januárban talán még csak álmában gondolt arra az idén 41 éves aktivista, hogy hamarosan ő áll majd a katalán főváros élén, és 16 hónappal a tavaly májusban létrejött választási összefogás indulása után személyesen jelentheti majd be azt az intézkedéscsomagot, amely a barcelonai lakhatási problémák enyhítését célozza. A csomagban szerepel lakbérfizetési támogatás – a kilakoltatások 90%-nak oka ugyanis az, hogy nem fizetik a lakbért; illetve egy 3,5 millió eurós (jó egymilliárd forintos) keret, amely a város elővásárlási jogán szerzett lakások árát és felújításának költségeit fedezheti a szociális bérlakáspark bővítése érdekében.

Ez az elővásárlási jog egész pontosan az autonóm katalán kormányt, a Generalitatot illeti meg, és ez adja tovább a lakásokat az önkormányzatnak. Colau bejelentése szerint eddig 7 lakást vásároltak, melyekre egyenként, felújítással együtt maximum 100 000 eurót költöttek. A mandátum végére 8000 lakással szeretnék bővíteni az önkormányzati parkot; ennek fele jönne üres vagy felújított lakásokból, a másik adagot pedig újonnan építenék. A lakásügyekkel megbízott városatya szerint ez a cél realista, mert a korábbi baloldali testületek is évi kb. 1000 lakást építettek.

A polgármester múlt szerdai sajtótájékoztatóján arra is kitért, hogy a lakbértámogatást ezentúl jövedelemmel nem rendelkező családok is igénybe vehetik, akik eddig, paradox módon nem pályázhattak rá. Colau úgy fogalmazott, hogy ezek az összegek valójában nem „kiadások, hanem befektetések, és azokat a költségeket előzik meg, amiket egy család kilakoltatása okoz, ráadásul a befizetett lakbér is nagyrészt kis tulajdonosok zsebébe vándorol”.

Dobsi Viktória

Korábbi írásaink Spanyolországról:

Megbukott a korrupció a spanyol helyhatósági választásokon

Fogadjunk, nem találod ki, hol járhat letöltendő börtön tüntetésért

Hogy csináljunk elitváltó pártot – receptek Spanyolországból

A büntetlenség vége – Spanyolországban tucatjával indulnak eljárások korrupciós ügyekben

Spanyol premier: először áll bíróság elé a királyi család egyik sarja

A Pun Hadművelet: 51 letartóztatás egy spanyol makrokorrupciós ügyben

Fantom bankkártyák Madridban

Egy bankár halálára

A Bárcenas-leak: Feketekasszából tápolta politikusait a pártpénztárnok

Zavargások korrupció miatt a spanyolországi Burgosban

 

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 983 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen.Tudnivalók itt.

4000__ani_6

  • Fónagy Béla

    Így is lehet…