Lehallgatási botrány Macedóniában, Szkopjéban minden nap tüntetnek

Közel kétezer ember vonult az utcára május 5-én Macedóniában, hogy a lehallgatási botrányba keveredett miniszterelnök lemondását követelje. A tüntetések továbbra sem csillapodnak, szinte mindennaposak a demonstrációk Szkopjéban, és időnként erőszakos összecsapásokba torkollanak. Az ellenzék pedig továbbra is szivárogtatja a botrányos felvételeket, melyen az ország vezető politikusainak gyomorforgató beszélgetései hallhatók.

A lehallgatási botrány 2015 februárja óta tart, azóta hozza heti rendszerességgel nyilvánosságra az ellenzéki szociáldemokrata párt, az SDSM vezetője, Zoran Zaev a botrányos felvételeket. Azt azonban senki nem tudja, hogy kinek a felhatalmazására készültek, és konkrétan ki juttatta el a felvételeket Zaevnek. Az ellenzéki vezető csak annyit árult el, hogy a macedón Nemzetvédelmi és Hírszerzési Hivatal (UBK) “bátor dolgozójától” kapta őket. Ahogyan az Átlátszó már korábban megírta, az ügyben magyar szál is van, mivel a lehallgatásokhoz a Magyar Telekom leányvállalatának, a Makedonski Telekomnak (MakTel) az infrastruktúráját használták.

Az egyik elmélet szerint a most kilencedik éve hatalmon lévő miniszterelnök, Nikola Gruevski rendelte el politikustársai és neves újságírók lehallgatását, amit az is alátámaszt, hogy vannak 2006-os felvételek is. Ez egy igen kézenfekvő válasz, mivel Gruevski a VMRO-DPMNE, az ország legerősebb pártjának politikusa. Így megvan hozzá a hatalma és az ereje, hogy egy ilyen nagyszabású lehallgatást megvalósítson. Gruevski cáfolja a vádakat, véleménye szerint a szalagok hamisítottak, és az SDSM, élén Zaevvel csak káoszba akarja taszítani vele az országot.

Gruevski szerint egyébként a felvételek a macedón Nemzetvédelmi és Hírszerzési Hivatal (UBK) korábbi elnökétől, Zoran Verushevskitől származnak. Az UBK-t Macedónia legerősebb szervezetének tartják, így teljesen elképzelhető ez az elmélet is, hiszen a hírszerzési hivatal elnökeként Verushevskinek minden szükséges felszerelés a rendelkezésére állt. Gruevski szerint egy korábban és jelenleg is szolgálatban levő rendőrtisztekből álló, Verushevski által vezetett csoport készítette a felvételeket külföldi hírszerzési hivataloknak. A miniszterelnök állítása szerint Verushevski lefoglalt laptopjáról számos telefonhívás kivonata került elő, amihez mellékelték a hívók rövid leírását. Verushevskit egyébként egy másik vád miatt közben börtönbüntetésre ítélték.

A szalagokat szivárogtató Zoran Zaev (SDSM) cáfolja, hogy Verushevskitől származnának a felvételek. Azt ugyan ő is elismerte, hogy kapcsolatban állt az UBK korábbi elnökével, de csupán azért, hogy együtt vizsgálják meg a felvételek tartalmát. Május 1-jén végül Zaev ellen is eljárás indult, illegális lehallgatás és nemzetellenes tevékenység vádjával. A kiszivárgott szalagok nem kaptak túl nagy visszhangot a macedón fősodrású médiában.

Csupán az ország kevéske független médiuma vette a bátorságot, hogy leközölje a felvételeket. A többiek mind félnek, mivel számos NGO és média ellen indított lejárató kampányt a kormány, a kiszivárogtatott anyagok terjesztése miatt.

A Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) szervezet szerint az, hogy a fősodrású média nem közli le az anyagokat, nem más, mint a hanyatló demokrácia jele. A felvételeken egyébként számos, nagyon nyomós bizonyíték található korábbi vádakra. Ilyen például a 2014-es elnöki választás elcsalásának vádja. A VMRO-ról sejteni lehetett, hogy valamilyen úton-módon manipulálta a szavazást. Erre ad választ egy március 6-án kiszivárogtatott felvétel, amin Gordana Jankulovska, macedón belügyminiszter és Kiril Bojinovski, a miniszterelnöki kabinet főtitkára hallható, amint épp az álszavazók „gyártását” beszélik le.

Ami viszont végképp kiverte a biztosítékot a macedón nyilvánosságnál az egy 2011-ben történt incidenssel kapcsolatban kiszivárgott információ. A 2011-es parlamenti választásokat követő ünneplés alatt, a „Tigriseknél”, a rendőrség speciális alakulatánál szolgáló tiszt összevert egy ártatlan 22 éves fiatalembert, Martin Neskovskit, aki belehalt sérüléseibe. A macedón nyilvánosság akkor tüntetéseket szervezett, melyben követelte, hogy az ország belügyminisztere, Gordana Jankulovska kiemelten foglalkozzon a rendőri brutalitás kérdésével. Lényegében semmi előrelépés nem történt, és bizonytalanság övezte az ügyet, egészen a mostani lehallgatási botrányig.

Az egyik, pár hete kiszivárgott felvételen ugyanis Jankulovska hallható, amint az UKB jelenlegi elnökével, Sasho Mijalkovval és Gruevszkivel beszélnek az ügy részleteiről. Sorozatos nevetgélések közepette vitatják meg, hogyan lehetne a fiatal fiú halálát elsimítani vagy politikai célokra felhasználni. Ráadásul a felvételből kiderül még az is, hogy Jankulovska személyesen ismerte az elkövető rendőrtisztet, és véleménye szerint csak idő kérdése volt, hogy valami hasonló tragédia történjen.

Zoran Zaev stratégiája, amely az érzelmekre próbál hatni, eredményesnek bizonyult, és az emberek az utcára vonultak tüntetni. A szkopjei tüntetés május 5-én békés hangulatban kezdődött, majd egy 15-20 főből álló csoport provokálni kezdte a rendőröket. Nem tudni, hogy pontosan kik voltak, akik kövekkel dobálták a rendőröket, de feltételezhetően valaki fizette őket. A kivezényelt erők azonban hivatalosan nem tehettek semmit, mivel a tüntetés pont a rendőri brutalitás ellen szólt.

 

Később azonban, feltehetően az erőszakos csoport üldözése közben, a jelenlevők szerint a rendőrök gumibottal kezdték verni az aktivistákat és a tüntetőket. Egy, a neve elhallgatását kérő macedón szemtanú azt állítja, még a közeli könyvtárba is betörtek a kivezényelt rendőrök, és bántották a vizsgáikra készülő egyetemistákat. A tüntetés első napján 38 rendőr és 1 tüntető sérült meg, számos embert pedig letartóztattak – köztük ártatlanokat is. Hogy pontosan mi történt, a mai napig nem világos. A belügyminisztert ismét kérdőre vontáka történtek miatt, de Jankulovska szerint szó sincs rendőri túlkapásról, a kivezényelt erők csak válaszoltak a feldühödött tömegnek, akik köveket és tojásokat dobáltak a kormányzati épületekre és a rendőrökre, miközben parkoló autókat gyújtottak fel.

A belügyminiszter egyébként egy roppant eredeti indokkal próbálta meg leszerelni a vádakat. Azt állítja, őt jobban megviseli a sok negatív kritika, mint másokat, ugyanis patológiai nárcizmustól szenved. Köznyelven ezt önimádatnak hívjuk, amiről Jankuloska igazolást is szerzett egy szakembertől.

A Neskovski-gyilkosságról kiszivárgott felvétel csak az utolsó csepp volt a macedónok poharában. Az országot a sajtószabadság korlátozása, az újságírók halálos fenyegetései mellett a politika teljes átláthatatlansága és a közpénzek elherdálása jellemzi. Magyarországhoz hasonlóan, Macedónia miniszterelnöke is értelmetlen beruházásokra költi az ország pénzét, miközben az egészségügyi és az oktatási szektor is borzasztó állapotban van. Ráadásul ezek a beruházások többször egyértelműen pénzmosodák, mint például a szkopjei diadalív, melyet 1 millió euró helyett 3 millióért építtetett a macedón miniszterelnök.

Az aktivisták minden nap délután 6 órakor terveznek az utcára vonulni Szkopjéban a kormány lemondását követelve, valamint május 17-re bejelentettek egy nagyobb volumenű tüntetést is. Zaev a legutóbbi sajtókonferenciáján elárulta, hogy még két nagyobb „bombát” készül ledobni, amely szintén feltüzelheti a tüntetők dühét. Az egyik Nikola Mladenov, neves kormánykritikus újságíró halálos autóbalesetének tisztázatlan körülményeivel kapcsolatos. A másiknak pedig a smilkovsko-tavi mészárláshoz lesz köze, melyben gyaníthatóan a görög vagy albán maffiának a keze van.

A belső harcok mellett az ország ingatag politikai színterét a környező országok extremista csoportjai is veszélyeztetik. A különböző albán, koszovói és görög csoportok folyamatosan provokálják a macedón hatóságokat. A legfrissebb támadás május 9-én történt, amikor egy albán radikális csoport tűzharcba keveredett a macedón rendőrséggel az albán határ közelében. Az incidensben öt rendőr életét vesztette, és legalább harmincan megsebesültek. Ezek az atrocitások azonban pont kapóra jönnek Gruevskinek, és az egyébként magukat kereszténydemokratának valló és lényegében nacionalista pártjának, a VMRO-nak, hisz elterelik a figyelmet az ország belpolitikai problémáiról. A helyiek attól tartanak, hogy ha a hasonló etnikai zavargások elérik a fővárost, Szkopjét, és egyesülnek a kormányellenes tüntetésekkel, akkor az egy újabb háborúhoz vezethet.

Katona Fruzsina

 

Frissítés: A cikk megjelenése után, május 12-én este, Gordana Jankulovska lemondott belügyminiszteri székéről. Őt a hírek szerint követte az UBK elnöke, Sasho Mijalkov és a közlekedésügyi miniszter, Mile Janakieski is.

Az Euronews szerint a belügyminiszter lemondását sokan olyan tisztáldozatként értelmezik, amellyel a kormányfő saját székét igyekszik menteni. A vasárnapra Szkopjéban meghirdetett tüntetésen, az ellenzék továbbra is követeli majd a miniszterelnök lemondását.

 

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.