Megfigyelés, árulás, gyilkosság: így tervezte meg az Iszlám Államot az „árnyak ura”

Távolról sem vallásról szól az Iszlám Állam: struktúráit egy iraki hírszerzőtiszt tervezte meg. A Spiegel által publikált, eddig ismeretlen vázlatokból kiderül, hogy a szervezetben hemzsegnek a kémek, mindenki szemmel tart mindenkit, és nem ódzkodnak a szokatlan szövetségesektől, meredek pálfordulásoktól sem, ha érdekeik úgy kívánják.

De ki is az a Hádzsi Bakr?

A dokumentumok szerzője egy igazi szürke eminenciás: a személyiségéről egymásnak ellentmondó beszámolók keringenek, mi több, senki nem tudja pontosan, mi is volt a szerepe az Iszlám Államon belül. Igazi nevére sem emlékszik senki; sokszor a Hádzsi Bakr nevet használta, azonban ez sem túl ismert.

A Szaddám Husszein egykori légierejének a hírszerző szolgálata kötelékében szolgáló ezredes mindazonáltal éveken keresztül az Iszlám Állam megtervezője, később kulcsfigurája volt, egészen addig, míg 2014 januárjában – egy véletlen folytán – házába szíriai felkelők törtek be, és lelőtték.

A felkelők, nem tudván mennyire fontos személyiség az áldozatuk, testét eredetileg egy hűtőszekrénybe gyömöszölték, hogy abban eltemessék; csak később vették ki onnan az ötvenes évei végén járó, szakállas férfi holttestét, akinek a valódi neve Samir Abd Muhammad al-Khlifawi.

Dobozok, plédek alatt

Hádzsi Bakr váratlan halála után azonban fennmaradtak azok a szigorúan titkosnak szánt dokumentumok, melyek lefektetik az Iszlám Állam alapjait. Az átlagos észak-szíriai külvárosban, Tál Rifatban található házának egy mellékhelységéből, dobozok és plédek alól egy 31 oldalas, szervezeti ábrákkal, listákkal és tervekkel teli mappa került elő, melyben részletesen le van írva a történelem legsikeresebb terror-hadseregének a működése.

The Terror Strategist: Secret Files Reveal the Structure of Islamic State

A dokumentumokból kiderül, hogy miképpen van felépítve az Iszlám Állam vezetése, abban milyen szerepet játszanak a Szaddám Husszein egykori államapparátusának a volt hivatalnokai, valamint hogy miképpen tervezték el Szíria északi részének az elfoglalását, mely aztán lehetővé tette az iraki előrenyomulást.

A mappa azért is újdonság, mert eddig a legtöbb információt az Iszlám Állam működéséről a soraiból megszökött katonák szolgáltatták; nekik azonban nyilván nem lehetett rálátásuk arra, hogy mi folyik a kulisszák mögött.

Szintén sok információt szolgáltatott a szervezet irattára, melyet Bagdadban foglaltak le. Azonban egyik forrás sem adott kielégítő magyarázatot arra, hogy minek köszönhető az Iszlám Állam üstökös-szerű felemelkedése?

Ismeretlen szervezet, nagyratörő tervekkel

A történet 2001 végén kezdődik. Hádzsi Bakr ekkor Szíriába utazik, egy látszólag abszurd tervvel: az akkor még ismeretlen Iszlám Államnak a lehető legtöbb területet kell elfoglalnia Szíriában, hogy aztán Szíriát hídfőállásként használva elfoglalja Irakot.

Az Aleppótól északra levő, tál rifati házban tervelte ki az “árnyak ura” – ahogy sokan hívták őt – az Iszlám Állam szerkezetét a legfelsőbb szinttől a legalacsonyabbig.

Hádzsi Bakr egy golyóstollal, a szíriai védelmi minisztérum bútor-beszerzésekkel foglalkozó osztályának a fejlécével ellátott papírlapokra vázolta fel a településekre való beszivárgások terveit, és itt dőlt el az is, hogy ki fogja ezeket az akciókat irányítani.

Nem Allah, hanem STASI

A terveknek semmi közük valláshoz – jegyzi meg a Spiegel. Inkább egy technikai, precíz, a kelet-német hírhedt titkosszolgálatának, a STASI-nak a mintájára felépített döntéshozó szerv irányítja a kalifátust.

Mindenhol ugyanaz a forgatókönyv: a csoport egy vallásos missziót nyitott minden településen, majd követőket kezdett toborozni. Ebben a fázisban még nem esett szó az Iszlám Államról: az érdeklődők az iszlám hagyományaival egyező életvitelről hallhattak előadásokat.

A törzsközönség soraiból aztán kiválasztottak egy-két férfit, akik ezen túl kémekként dolgoztak. Azzal lettek megbízva, hogy kiderítsék: melyek a település legfontosabb családjai, milyen jövedelem-forrásaik vannak?

Továbbá milyen lázadó csoportok állomásoznak a városban, és hogy a vezetőiket vajon zsarolni lehet-e valamivel: követtek-e el valamilyen bűncselekményt? Homoszexuálisok? Esetleg házasságtörők?

Korábbi anyagaink a témában:

Terrorizmus és propaganda – egymásnak estek a francia újságírók az Iszlám Állam miatt

Terjeszkedne az iszlám terrorállam – mi az a kalifátus és hogyan működik?

„Ha a férjed szabad, elvisz lőni”: nyugati nők az Iszlám Államban

A legbefolyásosabb családokba beházasodtak

A kémek külön megfigyelték az imámot és annak politikai hovatartozását, azt hogy kitől kapja a fizetését, valamint hogy vannak-e a településen a demokrácia mellett elkötelezett aktivisták? Jelenteni kellett a közösségen belüli törésvonalakról is – egyszóval minden olyan információt megszereztek, mellyel a közösséget meg lehet osztani, és le lehet igázni.

A legügyesebb kémek külön kiképzésben részesültek, majd helyi vezetőkként térhettek vissza a közösségbe. A befolyásos családokat úgy vonták észrevétlenül ellenőrzésük alá, hogy egy-egy testvér feleségül vette egy lányukat.

Hírszerző szervek egymást is figyelik

Az Iszlám Állam terveiben pénzügyekre, iskolákra, bölcsödékre, médiára valamint tömegközekedésre is kitérnek. A legfontosabb, a szervezeti ábrákon vissza-visszatérő téma azonban a megfigyelés, kémkedés, emberrablás és gyilkosság – írja a Spiegel.

Minden átmeneti tanácsnak van olyan vezetője, mely a gyilkosságokért, túszejtésekért, mesterlövészekért, kommunikációért valamint a rejtjelezésért felelt. Külön emír van kijelölve a többi emír megfigyelésére – arra az esetre, ha nem végeznék jól a munkájukat.

Már a kezdet kezdetén figyelmet fordítottak arra, hogy a hírszerző szerveket még helyi szinten is mindig megkettőzzék – a cél az volt, hogy mindenki szemmel tartsa a másikat. A sária, a bíróságok, a kötelező áhítatosság: mind az ellenőrzés és a megfigyelés eszköze. Mindez egyébként nem volt újdonság, Bakr pusztán azt építette újra, amit a Szaddám Husszein hírszerző szolgálatában megtanult.

Logisztikusból megkeseredett munkanélküli

Ismerői Bakr-ra mint egy rendkívül intelligens, határozott katonatisztre emlékeznek, aki különösen logisztikában volt erős. Mikor azonban 2003 májusában az Egyesült Államok feloszlatta az iraki hadsereget, Bakr egy megkeseredett munkanélkülivé lett, több ezer jól képzett tiszttársához hasonlóan.

Az elbocsátott tisztekben az Egyesült Államok veszélyes és mindenre elszánt ellenfélre tett szert. És bár a Baath párt világi volt, az iszlamista ellenállókkal annyiban egyetértettek, hogy a tömegeket egy szűk, senki fele elszámolással nem tartozó elit kell ellenőrizze egy “nagy terv” – akár Allah, akár a dicsőséges arab történelem – nevében.

Bakr ebben a periódusban vette fel a kapcsolatot az iszlamista ellenállókkal, nevezetesen Abu Muszab al-Zarkávival.

Kihasználják a szíriai káoszt

2010-ben reménytelennek tűnt győzelmet aratni az iraki hadsereg felett. Azonban éppen akkoriban volt kibontakozóban az Asszád-ellenes felkelés a szomszédos Szíriában, és 2012-re az erősnek tartott szíriai hasereg visszavonulni kényszerült az ország északi részéről.

A hatalmat szedett-vedett helyi tanácsok, lázadó szervezetek vették át – ezt az anarchiát pedig könnyen kihasználta az Iszlám Állam és a mögötte álló szűk, volt katonatisztakből álló csoport.

A zsihádot leszámítva nem sok közös van az Iszlám Állam és elődje, az al-Kaida között. Előbbi döntéseiben, stratégiai tervezésében, akcióiban, gondosan felépített propagandájában semmi vallásos nincs – a hit csak egy eszköz, mely a cél elérését segíti. Az Iszlám Állam egyedüli célja a minden áron való terjeszkedés, jegyzi meg a német lap.

Senkinek nem tűnt fel

2013 tavaszán nyitották meg a kapuikat az észak-szíriai városokban a vallásos missziók, melyek kezdetben kerülték a feltűnést. És mivel az általános káoszban mindenki azt nyitott amit csak akart, senkinek nem is tűntek fel ezek az muzulmán segélyszervezetek által világszerte működtetett irodákhoz hasonló missziók.

“Észre sem vettem kezdetben” – mondta egy Aleppó tartománybeli fiatal emberjogi aktivista. “Mindenki azt nyithatott, amit akart. Nem feltételeztük, hogy a rezsimen kívül bárki is fenyegethet bennünket. Csak akkor jöttünk rá, hogy az Iszlám Államnak bérelt lakásokban fegyverraktárai és harcosai vannak, amikor a harcok elkezdődtek.”

Titkos kivégzések

Miután elegendő információra tett szert, az Iszlám Állam terjeszkedni kezdett: több épületet bérelt, felhúzta a fekete zászlókat, és egyes utcákat lezárt. Amennyiben ellenállásba ütközött, időlegesen visszavonult; a legtöbbször azonban titokban elrabolták és kivégezték a közösség hangadóit, mindenkit, aki potenciálisan veszélyt jelenthetett a hatalmukra.

A fegyveresek maguk is kerülték a feltűnést. A szervezet a kézenfekvő opciók – az iraki fegyvereseik Szíriában való bevetése vagy a helyi lázadók megnyerése – helyett a látszólag legbonyolultabb, legnehezebb verziót választotta.

Összegyűjtötték a világ összes pontjáról érkező radikális önkénteseket, és harcedzett csecsenekkel és üzbégekkel együtt egy iraki irányítású hadsereget állítottak fel. A két hónapos kiképzés legfontosabb eleme az volt, hogy a parancsnak minden körülmények között engedelmeskedni kell.

Nindzsamaszkos támadók

Mivel az Iszlám Állam katonái harcostársaikon kívül senkihez nem kötődtek, nem okozott gondot nekik a kegyetlenkedés. Mi több, gyorsan be lehetett vetni őket különféle helyszíneken, a saját településüket védő, családjukkal és a terméssel is foglalatoskodó szíriai lázadókkal ellentétben.

Az Iszlám Állam katonái azonban így is reménytelenül kevesen voltak; a vezetés azonban egy egyszerű, de jól bevált trükkel élt: a katonák arcát fekete kendőkkel takarta el. Így a települések közt ide-oda cikázó katonák nem csak félelmet ébresztettek, de sosem lehetett róluk tudni, hogy pontosan hányan, hol állomásoznak.

Ha kell, pólóban is támadnak

Mikor azonban a lázadók végre összefogtak ellenük, az Iszlám Állam újabb trükköt vetett be: hétköznapi ruhában, pólóban és farmerben küldte harcolni a katonáit Rakkában. Mivel nem ismerték egymást, a lázadók sokáig azt hitték, sajátjaik lövik őket. Akkora lett a fejetlenség, hogy a lázdók feladtk a harcot és elmenekültek.

Az Iszlám Állam szövetségeseit is úgy cseréli, akárcsak a katonái ruháját. Kezdetben elfogadták Aszad elnök támogatását a lázadók ellen – 2015 januárjában például a szíriai légierő rendszeresen bombázta a lázadók állásait, az Iszlám Állam katonáinak pedig meg volt tiltva, hogy Damaszkusz vadászgépeire tüzet nyissanak.

Segítőiket is kardélre hányják

A szíriai hadsereg 17-es dandárja tudna sokat mesélni az Iszlám Állam szövetségéről. A rakkai laktanyában körülzárva a dandár egy évig harcolt a lázadók ellen, majd – az Iszlám Állam katonáinak köszönhetően – sikerült a lázadókat elűzni a laktanya környékéről.

Fél év múlva azonban, amikor az Iszlám Államnak sikerült elfoglalni egy nagy fegyverraktárat az iraki Moszul környékén, a dzshádisták elég erősnek érezték magukat ahhoz, hogy segítőikre támadjanak. Az Iszlám Állam lerohanta a 17-es brigádot, és lemészárolva az összes katonát.

Sipos Zoltán